Egyre több ország fogadja el a magyar védettségi igazolványt. Közben az Európai Parlamentben lezárult az uniós digitális covid igazolvánnyal kapcsolatos jogalkotói munka, azonban maga az igazolvány még várat magára. Sokan utaznának, azonban nyáron is érdemes óvatosnak lenni, és továbbra is betartani az alapvető óvintézkedéseket is - hangzott el az M1 csatorna Ma reggel című műsorában. Az Európai Parlament megszavazta az új Covid-igazolványt. Az Európai Tanácsnak még rá kell bólintania, azonban a tervek szerint július elsejétől érvénybe lép.. "Hangsúlyozzák hogy a szabad mozgás joga az Európai Unión belül az egyik fő alapjog, de népegészségügy kapcsán ez korlátozható" - mondta Kiss Róbert Richárd, turisztikai szakújságíró. A szakértő elmondta, az igazolvány jelen pillanatban azt szabályozza, hogy milyen adatokat tartalmazzon az utazóval kapcsolatban, azt viszont nem, hogy milyen vakcinákat fogadjanak el a tagállamok. Az unió ezt a kérdést rábízza a tagállamokra. Magyarország eddig 16 országgal kötött kétoldalú megállapodást, Romániával pedig egyoldalút.
Dr. Kiss Róbert Richárd Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Önéletrajz magyar-történelem szak (ELTE) jogász (ELTE) PhD fokozat (ELTE) Az Országmárka Tanács tagja, 108 útifilm producere, rendezője, Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas (alkotóközösség tagjaként), Pro Europa-díjas, Iroko-díjas. 1989-1994: Magyar Rádió, szerkesztő-riporter 1994-1997: Híradó, szerkesztő-riporter 1994-1998: Danubius Rádió, szerkesztő-műsorvezető 1995-1997: A Magyar Hírlap turisztikai magazinjának felelős szerkesztője 1998-2000: A Világszám című turisztikai kiadvány főszerkesztője 2000-: Az InfoRádió utazási magazinjának műsorvezetője 2001-: A magyar turizmus évkönyve főszerkesztője 2005-2008: Golf Digest főszerkesztő 2006-2007: A Pesti Divat igazgatója 2008-: Fashion&Travel főszerkesztő 2007-2012: Golf and Business főszerkesztő. 2009-2011: Világszám(TV2), szerkesztő, műsorvezető 2013-2015: RadioTours belföldi utazási magazin - Juventus rádió 2015-: Globoport Média Holding cégcsoport-főszerkesztő (, Tropical Magazin stb.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. aug 7. 14:32 Fotó: Maklári Tót Attila Csak bámultak a Várban a külföldi turisták, amikor a 20 éves modell, Várhegyi Flóra megjelent káprázatos esküvői ruhájában, a rózsaszínbe öltözött koszorúslányok társaságában. Párja a Prima Primissima- díjas újságíró, Kiss Róbert Richard, aki ezzel lényegében benősült az egykori sztárfocista, Buzsáky Ákos famíliájába. A ceremóniamester a Sláger FM műsorvezetője, a rádiós Dénes Tamás volt, akinek a vezényletével a jegyes pár még hófehér galambokat is eregetett a turisták örömére. Az esküvő hírét nem verték nagy dobra, pedig jópáran ott voltak az üzleti és a médiavilág prominensei közül. A lagzin persze nem maradhatott el a Világszám-show: a vendégek megnézhették a kivetítőn, más országokban milyen falatok várják a násznépet. A való világban, vagyis a várban ugyanakkor az ételeket úgy választották ki, hogy mindenki megtalálja a számítását: volt citromos lazac fehérboros farfalléval és rántott hús is.
A kormány döntése értelmében nyolc szektornak kell különadót fizetnie, amely a rezsivédelmi és honvédelmi alapba folyik. A légitársaságoktól 30 milliárd forintot vonnának el - jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetője nem számol az utasforgalom csökkenésével. Az induló utasonkénti adó beszedésére egyébként - mint rámutatott - van példa más országokban, az EU-ban és másutt is, ráadásul a mértéke is ugyanakkora, mint amekkora összegről (10-15 euró) Magyarországon szó van. "Ez elsősorban zöldadóként szerepel külföldön. Érzékenyebben a fapados cégeket fogja érinteni" - tette hozzá. Szerinte az áthárításra - ha lesz ilyen - két megoldást is alkalmazhatnak: nyitnak egy külön rubrikát, és deklarálják, hogy a 10-15 eurót emiatt kérik el pluszban a jegy mellé szabad árképzés alapján egyszerűen beépítik a jegyárba. Hogy lesz-e emiatt állandó járattörlés, arról azt mondta, mivel az utasok számára nem lesz visszatartó hatása az emelésnek, aligha, de persze a társaságok bárhogy dönthetnek.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas (alkotóközösség tagjaként), Pro Europa-díjas, Iroko-díjas újságíró, kommunikációs szakember. Az Országmárka Tanács tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, a JATE és a Corvinus egyetemek vendégelőadója. (Az ELTE-n korábban, illetve jelenleg oktatott tárgyai: Szintagmatan és mondattan, Retorika, Kommunikációtan, Beszéd- és íráskultúra, Kommunikáció szóban és írásban. ) A világ legszebb szállodái című sorozat öt kötetének szerzője. Könyvet írt a világ legszebb szigeteiről is. Nevéhez fűződik Gyergyószentmiklós turisztikai koncepciójának megalkotása. Az ""Országimázs – hogyan látják a magyarokat a világban? " – című tanulmánysorozat, a TOP 50 magyar hotel és több más kiadvány szerzője. Nyelvészeti tárgyú könyvei: Köszönésformák a magyar nyelvben, Fantasztikus nyelv, Nyelvelő, Nyelvi finomságok. Tudományos fokozatát summa cum laude minősítéssel szerezte (nyelvtudományok, magyar nyelvészet) az ELTE doktori iskolájában. Okleveles jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel végzett.
A Wikimédia Commons tartalmaz Oposszumegér témájú kategóriát. Az oposszumegér, vagy más néven tollfarkú repülőerszényes (Acrobates pygmaeus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába és a Diprotodontia rendbe tartozó tollfarkú erszényesek (Acrobatidae) családjába tartozó Acrobates nem egyetlen faja. Megjelenése [ szerkesztés] Testhossza 6, 5-8 centiméter, farokhossza 7-8 centiméter, testtömege 10-14 gramm. Hátoldala szürkésbarna színű, hasoldalán fehéres, bársonyos bunda van. Ausztrália egyetlen más emlősfaja sem rendelkezik hasonló, két sorban szőrözött farokkal, melynek szerepe a siklás közben a kormányozás és a fékezés. Könyöke és térde között feszül a vitorla, mely sokkal keskenyebb, de vastagabb, mint a többi siklórepülésre képes fajé. Elterjedése [ szerkesztés] Ausztrália keleti partjai mentén, a York-foki-félsziget északi csücskétől Délkelet-Ausztráliáig fordul elő. A keleti part esőben gazdag eukaliptusz erdeiben és egyéb erdős vidékeken él.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
A "drag sail" nevezetű megoldást most tesztelték élesben. Egy rakétadarabot tessékelt arrébb. Az űrben keringő műholdak és egyéb berendezések között rengeteg törmelék és nem használt eszköz van, amiket együttesen űrszemétnek neveznek. Ennek eltakarítása rendkívül fontos lenne, mivel igen nagyméretű elemek is vannak közöttük – ezek pedig komoly veszélyt jelentenek az űrhajósokra és a még működő műholdakra is. Kína egyike azon nemzeteknek, amik hosszabb ideje vizsgálják, milyen módon lehetne (biztonságosan) eltakarítani az űrbéli szeméthalmazt. (Persze azért is igyekeznek ennyire, mert több helyről is megkapták már, hogy felelőtlenül kezelik az űrbe juttatott eszközöket. ) Ehhez egy "drag sail" nevű módszert dolgoztak ki, ami mögött egy különleges vitorla áll: Drag sails unfurl at the end of a spacecraft's mission to speed up its decent and burn up in Earth's atmosphere. This reduces the risk of it colliding with an active satellite or breaking up into a cloud of dangerous #spacedebris.
Természetvédelmi helyzete [ szerkesztés] Eléggé kultúrakövető és alkalmazkodó faj. Gyakran kertekben is előfordul, de mivel szigorúan éjszakai életmódú faj, nagyon ritkán kerül közvetlen kapcsolatba az emberrel. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Zwerggleitbeutler (Art) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 5. ) Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9 Taxonazonosítók Wikidata: Q613177 Wikifajok: Acrobates pygmaeus ADW: Acrobates_pygmaeus ARKive: acrobates-pygmaeus BioLib: 33116 BOLD: 718690 EoL: 129546 Fossilworks: 234537 GBIF: 5219960 iNaturalist: 42715 IRMNG: 11240116 ITIS: 609845 Vörös lista: 40584 MSW: 11000169 NCBI: 190720
Denevérek Evolúciós időszak: Késő paleocén – jelen Virginiai nagyfülű denevér (Corynorhinus townsendii) Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Chiroptera Blumenbach, 1779 Elterjedés Elterjedési területük Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Denevérek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Denevérek témájú médiaállományokat és Denevérek témájú kategóriát. A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. 19 család és mintegy 939 ma élő faj tartozik a rendbe. A rend leírása [ szerkesztés] Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a "vitorla" – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.