Akkoriban 2100 dolláros árcédula kísérte. Magasságát nemcsak a forradalmi LED-kijelző, de a 18 karátos arany bevonat is okozta. Érdekesség: A Hamilton Pulsar P1 karóra hírnevét az is növelte, hogy egy hasonló modellből James Bond karóra lett a Live and Let Die című filmben. Digitális karóra számológéppel 4 évvel később A Seiko nagyon gyorsan reagált a világ első digitális karórájára. 1973-ban mutatta be első digitális modelljét, a 06LC-t. A P1 úttörő darab gyártója azonban nem hagyta magát zavarba hozni, és már 4 évvel az első digitális karóra piacra dobása után bemutatta az egyik első számológépes karórát. Hamilton Pulsar Calculator Watch néven ismerhető. A gombjai azonban olyan kicsik voltak, hogy csak speciális tartozékokkal lehetett működtetni. A fent említett problémát a Casio cég oldotta meg, amely nemcsak a klasszikus digitális karórával, de a számológépes órával is híressé vált a világban. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a 80-as évek elejéről származó C-80 Calculator Watch-ot.
490 Ft 9. 500 Ft CASIO CLASSIC W-733H-3A FÉRFI KARÓRA 10. 900 Ft CASIO CLASSIC W-733H-4A FÉRFI KARÓRA CASIO CLASSIC LA-680W-1 NŐI KARÓRA CASIO CLASSIC LA-680WG-9 NŐI KARÓRA CASIO CLASSIC LA-680W-7 NŐI KARÓRA CASIO CLASSIC SHN-110-2B NŐI KARÓRA 18. 990 Ft 14. 500 Ft CASIO CLASSIC LA-670WEA-1 NŐI KARÓRA 11. 500 Ft
Ezt meghaladóan, ahogy az üzleti élet minden területén, itt is érvényesül az a szabály, hogy a vállalkozó, az üzletember megfelelő gondossággal kell eljárjon, szerződéskötésben való megalapozatlan bizakodás esetén a károkat nem háríthatja üzleti partnerére. Ha ugyanis a megrendelő határozott vevői igényeket (méret, anyag, színek megnevezése, teljesítési határidő megjelölése) közöl levélben, és a vállalkozónak indokolt költségei keletkeztek, akkor a kára megtérítését igényelheti. Más esetben a megrendelő szerződéskötés nélkül rendelt meg tervezési munkát. A felek előtt a munka sürgőssége ismert volt. Kár fogalma új ptk di. A tervet a tervező a körülményekből következően indokolt módon elkészítette, de azt a megrendelő utóbb át nem vette, így végzett munkája és indokolt költségei mértékéig kártalanítást igényelhetett. Az is előfordulhat, hogy a megrendelő utasítja a tervezőt, hogy a terv kapcsán egyeztessen a kivitelezővel, mely felhívásra a tervező eljár, költségeket visel, végül azonban a megrendelő visszavonja a megrendelést.
Hiába hivatkozik arra a beszállító, hogy ezen károkat nem szándékosan okozta, illetve, hogy nem látta azokat előre. Ugyanezen beszállító azonban, ha a szerződésszegés szándékossága nem bizonyítható, minden előre nem látható kár alól mentesülni fog. Következményes károk A Ptk. a fentieken kívüli károk, vagyis az úgynevezett következmény károk ( "szerződésszegés következményeként [.. ]a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk") és az elmaradt haszon ( "elmaradt vagyoni előny") tekintetében alkalmazza az előreláthatósági feltételt. Ez a megfogalmazás összhangban áll a szerződéses gyakorlattal és az üzleti realitással, ahol az úgynevezett következményes károk tekintetében a felek rendszeresen korlátozták, vagy kizárták a felelősségüket. A mostani rendszerrel a a Ptk. az üzleti realitás irányába tett egy jelentős lépést, mivel a következményes károkért való felelősségre vonatkozóan ezentúl a Ptk-ban lesz törvényi szintű mérséklés az előreláthatósági követelmény beillesztése által. Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész). (A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Unger Balázzsal készült írás második részét hamarosan olvashatják – a szerk. )
A szerződéskötés időpontjában előre nem látható: minden olyan körülmény, ami a szerződéskötéskor nem állt fenn, illetve nem tudott róla. Tehát, ha tudta, hogy a kontraktus teljesítését akadályozó/ellehetetlenítő jogszabály elfogadása van tervben; sztrájk van készülőben, abban az esetben nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól. A következményi kár elhelyezése a kártérítés rendszerében | arsboni. Körülmény elkerülése, kár elhárítása: a feltételt ebben az esetben a szerződésszegés időpontjára vonatkoztatva kell vizsgálni, hogy akkor volt-e lehetősége és az az elvárhatóság körébe esett-e, hogy a szerződésszegést elkerülje, illetve az ezzel okozott kárt elhárítsa. Például rendkívüli hóesés esetén el tudta volna-e juttatni az árut más módon és ez mekkora plusz terhet jelentett volna neki, elvárható volt-e az erőfeszítés. A cégeknek át kell állniuk a szerződésszegés új értelmezésére is Fontos, hogy az új Ptk. elkülöníti a visszterhes és az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősségi szabályokat. Ingyenes szerződésnél kizárólag akkor felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja, hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságának eltitkolásával okozták.