Tovább olvasom Félelem és reszketés Las Vegasban – Helikon Zsebkönyvek 93. Helikon Zsebkönyvek Fordította: Pritz Péter Megjelenés dátuma: 2020-10-29 Terjedelem: 256 oldal ISBN: 9789634794974 1 999 Ft 1 599 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap Hunter S. Thompson (1937–2005) ifjú éveiben – az írói pályára készülve – F. Scott Fitzgerald és Ernest Hemingway regényeit másolta le szóról szóra, mert azt remélte, így magába tudja szívni példaképei stílusát. Később, immár újságíróként, megtalálta a saját hangját, amit eleinte újságcikkekben, riportokban és tudósításokban próbált ki, majd ezt az általa "gonzónak" elnevezett stílust a Pokol Angyalairól írt 1967-es, majd az 1971-ben megjelent Félelem és reszketés Las Vegasban című könyvében fejlesztette tökélyre. Az utóbbi, az amerikai álom fellegvárában tett látogatás e lenyűgöző – a folyamatos kábítószermámor miatt a végsőkig őszinte és teljesen őrült – krónikáját egyebek között olyan irodalmi nagyságok méltatták, mint Norman Mailer, Tom Wolfe és Cormac McCarthy.
Állítólag William Faulkner mondta egyszer, hogy a "legjobb fikció sokkal igazabb az újságírás bármely formájánál és a legjobb újságírók ezt jól tudják", vegyíti a történetmesélést, a fikciót és a hagyományos újságírást. A könyv a hatvanas évek radikális szerveződéseit és drogkultúráját helyezi társadalomtörténeti összefüggésekbe. Feltárja és bemutatja a nyomasztó tényt, hogy 1971 fordulópont volt a hippik és az amerikai drogkultúra szempontjából, ez volt az év, amikor az előző évtized ártatlansága és derűlátása cinizmusba fordult. Magyarul [ szerkesztés] Félelem és reszketés Las Vegasban. Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában (ford. Vágvölgyi B. András, Narancs Könyvek, 1993) ISBN 963-7840-92-3 Félelem és reszketés Las Vegasban. Őrült utazás az amerikai álom fellegvárában; ford. András; 2. jav. kiad. ; Új Mandátum, Bp., 1999 Félelem és reszketés Las Vegasban. Veszett utazás az amerikai álom kellős közepébe; ford. Pritz Péter; Cartaphilus., Bp., 2011 (Filmregények) Film [ szerkesztés] A könyvből Terry Gilliam készített filmet, melyet 1998. május 22 -én mutattak be.
Költözzünk be a moziba! Elképesztő mennyiségű filmmel árasztják el a forgalmazók az év hátralevő részében a mozikat, és a jó hír, hogy néhány nézhető is lesz közöttük. Eseménydús hónapok állnak előttünk: visszatér James Bond, leomlik a WTC, kitör az 56-os forradalom, és fokozódik a globális felmelegedés. Sok fiatal rendezőtehetség jelentkezik új filmmel, például Tom Tykwer, Alfonso Cuarón vagy Pálfi György, de mellettük több nagy öreg is visszatér, úgymint Woody Allen, Martin Scorsese, Oliver Stone és Ridley Scott. Csemegézzetek a választékból! Jönnek a nagyágyúk! Lássuk, mit hoz a tavasz a hazai mozikba! Igaz történetek súlyos feldolgozásai segítségével jutunk el a náci Németországtól a McCarthy-korszak Amerikáján keresztül a '72-es müncheni olimpiáig. Kosztümös filmek egy letűnt kor Angliájába és Japánjába kalauzolnak. Lesz nevetés és szerelem Uma Thurmannal, Jennifer Anistonnal és Emma Thompsonnal. Nehéz sorsú és természetű főhösök világába merülünk el az alkoholista írótól az őrült matekzsenin keresztül a süket ápolónőig.
Na. Évek óta nem volt a kezemben sem ez a könyv, amikor a legutóbbi fordítást ajándékba megkaptam a csajomtól, én meg elkezdtem gondolkodni, hogy mit is jelentett nekem ez a regény, vagy nevezzük akárminek. Vajon működik-e ez a könyv azután is, hogy magad mögött hagytad a kábítószereket, vagy csak egy belőtt elme emelt piedesztálra anno egy narkós fröcsögést? Vajon elveszi-e az élét az a tudat, hogy ezt a regényt úgy adják az első spanglid mellé, mint a pogit és az ötforintost a ballagós tarisznyádba, hogy széthivatkozott alapműve mindenkinek, aki bármiféle mélyebb megélés nélkül mutogatja magáról a véreres szemű, folyó nyálú fotókat az instán, és mellé írja, hogy #fearandloathinginblahalujzatér? A csajom vendégei közt, nem vicc, tényleg vannak ilyenek, alkarnyi spanglival pózolnak a kamerának, csillámszűrő, $@! %, akármelyiket megkérdeznéd, ez, a Trainspotting (és természetesen a Harcosok klubja, szalon-nonkonformisták kedvenc lányregénye) már csak hivatalból is a kedvencek közt kell, hogy legyen.
A szamárrá változott barát Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki egy napon a két szamarával szántogatott az erdő szélén. Ebédidőben, pihenésképpen gallyakért bement az erdőbe, addig a két szamár meg ott maradt az ekébe fogva. Arra ment két barátpap, akiknek a szekerét csak egy szamár húzta. Vagy mit mondok! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta. Meglátják az erdő szélén a két szamarat. Összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a bal oldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját, amelyet társa elvezetett. Úgy állt ott az eke előtt, míg a gazda meg nem jött. Az csak nagyot nézett. – Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? – kérdi a baráttól. Az meg azt mondja: – Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam. A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta: – Ejnye, de sokat is megvertem én magát, de hát úgy látom, nem ártott meg.
A másik barát az erdő szélén várta. Még egy-két napig vándoroltak, aztán az egyik faluban a lopott szamárral kiálltak a vásárba. Mikor a szamarat eladták, hazamentek. A vásárra a gazda is elment, hogy párját keresse az elveszett szamárnak. Ahogy ott bolyong, a sok eladó szamár közt meglátja a magáét. Nem tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan lehetett ismét szamár. Odament hozzá, és a fülébe súgta: — Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgysem veszem meg magát még egyszer! Azzal elfordult, és egy másik szamarat vett. (Hetvenhét magyar népmese) Előző írásunk 2011-02-26: Kiscimbora -: Egy régi-régi piacon sétáltunk, tavaszi napon. Örültünk, hogy elmúlt a tél, és pulóvert lenget a szél. Következő írásunk 2011-02-26: Mi, hol, mikor? -: Farsang * A bölöni farsangi felvonulás ma 9 órakor a község központjából indul, és 16 órára ugyanoda ér vissza a bábuégetésre. A farsangi mulatság 19 órakor kezdődik.
Vagy mit mondok! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta. Meglátják az erdő szélén a két szamarat. Összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a bal oldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját amelyet társa elvezetett. Úgy állt ott az eke előtt, míg a gazda meg nem jött. Az csak nagyot nézett. - Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? - kérdi a baráttól. Az meg azt mondja: - Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam. A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta: - Ejnye, de sokat is megvertem én magát, de hát úgy látom, nem ártott meg. Hanem, ha már így van, menjen el, amerre lát! Leszedte róla a szerszámot, és elengedte. A másik barát az erdő szélén várta. || Kilenc|| így jár, aki irigy|| Vitéz János és a Hollófernyiges|| A két lány meg a vasorrú banya|| Bíró János|| A rátóti csikótojás|| Gyöngyhamar János|| Nap, Hold, Szél|| Három aranyszőrű bakkecske|| A két holló|| A szélkötő Kalamona|| A háromágú tölgyfa tündére||||||||||||Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait.
Ringató 2. Eszmélet 3. Ezer fecske 4. Tücsök 5. Cinkehintó 6. Buba éneke 7. Találós kérdés 8. Magyar etűdök 9. Hangya 10. Virágforgó 11. A fekete hattyú 12. Este jó 13. Ég B oldal: 1. Libalagzi 2. Libasorban 3. Laboda 4. Fűzfácska, alszol-e? 5. Rózsára ült a köd 6. Tilió 7. Balatonparton 8. Nem is vendég 10. A kutya 11. Perekup 12. Csali mese 13. Mesebeli madár 14. Ringató KÓC, KÓC, CSUPA KÓC versek, dalok gyerekeknek Szerkesztette, zenéjét szerezte: Vitai Ildikó közreműködtek: Varga Rita, Schütz Ila Mandel-kvartett: Mandel Róbert, Kállay Gábor, Márta István, Jakobi László Lukácsházi Győző, Sztán István Hungaroton, 1984. A oldal: szívem 2. Puszta malomba 3. Imhol itt az este 4. Mondóka 5. Összetört a csiga háza 6. Verébnóta 7. Hóesésben 8. Csalogató 9. De jó lenne 10. Cinkehívogató 11. Kócmadzag 12. Dalocska 13. Téli fák 14. Téli úton, havas úton 15. Szánkón 16. Szánkón II. 17. Zengenek az erdők 18. Macialtató 19. Ólommadár 20. Szunnyadj, kisbaba B oldal: 1. Egerek 2. Balambér 3. Vers Szemere szomorú szamaráról 4.
RÉGI KIADÁSOK, RITKASÁGOK AZ 1950/60/70/80 as évekből - SZÉP ÁLLAPOT! EGY LEGENDÁS MESEGYŰJTEMÉNY RÉGRŐL! 1986! MAJD 36 ÉVES! A RÉGI BÉKEBELI KIADÁS! Igényes, bőséges, minősé a tortán, Szántó Piroska illusztrációkkal nagyon gazdagon Nagyon szép, tiszta, mind külső és a belső - teljes állapot - firkamentes, a belső némi túlzással szinte újszerű - nem koszos és nem dohos, nem szagos és szépen egyben van, lapok épek, tiszták szép fehérek és nem esnek ki, lap barnulás is csak esetleges és halvány 2-3 lapon ott is a szélen eredeti ép kiadói kötés, a mesekönyv majd 36 évesen is szép állapotban maradt meg az utokórnak. Hetvenhét magyar népmese Szerző Illyés Gyula Grafikus Szántó Piroska Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1986 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 555 oldal Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 963-11-4413-5 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Illyés Gyula: - Hetvenhét magyar népmese - 1986 Minőségi, bőséges, igényes tartalommal - 555 oldalon Régi szép mesék...... Egy igényes és kedves mesegyűjtemény és mesék, hogy az utókor is még megismerje...., a kiadás korabeli rajzokkal készűlt nagyon gazdagon ami Szántó Pioska munkája, ez garantálja, hogy a rajzok életre keltik a meséket......., a tartalom bőséges, igényes, minőségi... A magyar mesekincs legjavából egy értékes minőségi kiadás.