Ilyen volt tavaly az Őszi szonáta, amely várakozáson felüli sikert hozott számunkra, külföldi vendégszereplésekkel, budapesti meghívásokkal, figyelemre méltó közönségigénnyel, s most pedig a Ha mi holtak feltámadunk című előadásunknál is hasonló nézői várakozást tapasztalunk már most. Az pedig külön jó érzéssel tölt el bennünket, hogy a magyar színház – és filmművészet egyik kiemelkedő egyénisége, Szilágyi Tibor – aki Sopronban igazgatóként is dolgozott – visszatért hozzánk játszani, s olyan darabban láthatják viszont őt, amely számára emlékezetessé teheti az 53. színházi szezonját, páratlanul gazdag pályafutását – mondta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, az előadás rendezője. – Ez a darab szólhat rólam és mindazokról, akik egy életre kötelezik el magukat az alkotás iránt. Nagy ajándéknak tartom, hogy eljátszhatom ezt a szerepet, hiszen amit ez a szobrász a művészetével képvisel, gyakorlatilag lehetne az ars poeticám is – hangsúlyozta a Kossuth–díjas Szilágyi Tibor, aki elismeréssel szólt a soproni társulatról, az itt tapasztalt munkáról.
Az előadásban a gyógyfürdő teraszára helyezett fonott karosszékekre nézve ez ismét eszembe jutott, akár ugyanezek is szerepelhettek annak a díszletében. Én igazán szeretem azt a típusú színházat, amely kizárólag csak a színészi játékra épít, így nem hiányoltam semmiféle további illusztratív helyszín-ábrázolást. Az előadás második fele a kopár hegyen játszódik, szakadékok felett - ezt is el tudtuk képzelni. Bár a színmű világa, mint címe is jelzi, részben irreális vagy szürreális, illetve értelmen túli – noha alig transzcendáló –, az uralkodó hangvételt, az öt figura közötti viszonylatok feltárását a valóságalapú, szövegközpontú, saját tempóját hűvösen szabályozó, közlő interpretálási mód diktálja. A monotónia szuggesztivitása. Áramszünet nélkül, jóllehet időnként pislákolóbban halad végig önmagán a Ha mi holtak feltámadunk, melynek alternatív témajelölése inkább az lehetne: mi élők is meghalunk. Ami nem azonos az ibseni következtetéssel: ha mi holtak feltámadunk… – "Azt látjuk, hogy sohasem éltünk".
2012 novemberében számos itteni előadás meghatározó vendégművésze, Vallai Péter távozott az élők sorából, hogy immár a Rumbach Sebestyén utcai játszóhely, a Vallai-kert viselje nevét. A 2006-ban elhunyt, pályája vége felé ebben a közösségben megújuló Balkay Géza emléke szintén eleven még. Lábán Katalin rendezése felfogható az alkotók és a közönség együttes megemlékezésének, színházi előadás formájában végbemenő gyászmunkának is. Koleszár Bazil Péter, Álmosd Phaedra Az egyre rövidülő eredeti három felvonást alig nyolcvan perc szünet nélküli szertartásába foglaló premier nem sokat változtatott vagy kurtított Kúnos László elegáns, józan hangvételű, "tárgyias" fordításán, s nem csente ki belőle az Ibsen előírta csendeket. S a "kicsi, hegyes tőr" a révedten üres tekintetű vendéghölgy kezében, melyet ugyan "mindig magánál tart az ágyban", de erre a találkozóra, jelkép-fogékony rendezői ötletből, magával is hozza. A fonott karszékek északias, előkelő környezet-idéző hatása után a padot, sziklát jelképező, elnyűtt színházi kubusok ormótlanabb díszletelemek (tervező: Uglár Csaba), viszont kíméletlenül vezetnek a tér logikus kiürüléséhez, a végül két oldalt fekete, hátul fehér lepellel gyászba zárt kripta látványához.
Nórára még vár jövő, ha nem is túl kecsegtető, de ez a mű a teljes rezignáltság, a veszteség képét tárja elénk. Nem is feltétlen a halál a fő probléma, hanem az élet elvesztése az élet miatt. A művészet nem maga az élet, a művész nem lehet csak művész, embernek is kell maradnia. Nem a halál alkotja a drámai, megrendítő hatást, nem a véges végzet, hanem a kérdés, hogy vajon élt-e valójában? Mennyiben mérhető életnek az alkotás szépsége és mennyiben az általános, világi örömök? Paulina_Sándorné P >! 2015. október 18., 14:54 Régebben szerettem a színdarabokat, de ez most valahogy nem nyerte el teljesen a tetszésemet. Talán a nyelvezetére hangolódtam rá nehezebben, de az elejét egy párszor újra kellett olvasnom, hogy rájöjjek, hogy akkor miről is van szó. A szobrász és a két hölgy esete, ami végül spoiler. Népszerű idézetek Pernilla >! 2016. február 21., 16:03 RUBEK PROFESSZOR zavartalanul folytatja. Ó, én roppant gyorsan élek, Maja. Mi művészek, mind így élünk. Jómagam néhány év alatt, amióta megismerkedtünk, átéltem egy hosszú életet.
Drámai epilógus három felvonásban Ennek a könyvnek nincsen fülszövege. Eredeti mű Eredeti megjelenés éve: 1899 Enciklopédia 1 Kedvencelte 1 Várólistára tette 6 Kívánságlistára tette 3 Kiemelt értékelések Iustitia >! 2018. április 3., 10:04 "Előbb a művészet – aztán az ember. " Talán ezt nevezném a mű tételmondatának. Megtévesztő, hiszen éppen ez az, ami a konfliktus kibontakozásához vezet. Ibsen drámái nem hétköznapiak, nem klasszikusak. Többek attól. Az életrajzi tények ismeretében különleges helyet foglal el ez a mű Ibsen életében. Nem csak azért, mert ez az utolsó, sokkal inkabb azért, mert ez a zárszó. A teljes illúzióvesztés, a kiábrándultság, a ráébredés drámája. A mű, amiből leginkább visszaköszön az író karaktere, az életének apró momentumai, amibe leginkább beleírta saját magát. Kissé számvetés jellegű, mégsem egyszerűen búcsú. Tragikus, mint ahogy az Ibsen-drámák általában, mégsem úgy tragikus, ahogy a Nóra, inkább úgy, mint a Solness építőmester. Mert tragikum és tragikum közt is van különbség.
Koleszár Bazil Péter, Facskó Marica Koleszár Bazil Péter mint Rubek ernyedtebb, lemondóbb, kisszerűbb annál, semhogy a szobrász boldogtalansága, esetleges vétkei, önzése iránt súlyosabb érdeklődést keltsen. Egy bürokrata keresi a helyét, nem a zeniten túl már az életművére is csupán legyintő alkotó. Korrekt, tompított, gondosan artikulált alakformálása arról híven informál, milyen teher számára – s magányosságának egyik fő oka –, hogy asszonyánál sokkal jelentékenyebb, vele szemben (főleg az életkori különbség miatt) mégis vesztes egyéniség, Irene átszellemültségével és morális éleslátásával ugyanakkor csupán azt tudja szembeszegezni, ami épp ebben a konstellációban, a szeretés-viaskodásban kevés: a kivételes művészi tehetség könyörtelen érvényesítésének parancsát. Ibsen 1899-ben írt "drámai epilógusa" valójában csak a formájára nézve drámai mű, ha a lényegét vesszük szemügyre, akkor inkább zord lírai költemény, a művészetért önmagát feláldozó ember tragikus csalódásának a kifejezése. A korosodó Rubek professzor, a híres szobrász és fiatal felesége, Maja már nem szereti egymást.
Tarka kötényben libben a nyár, Napsugár csillan illatos fátylán. Pázsitok selymén surran a lépte, Nyár tüze játszik, csillan szemében. Pitypangot pelyhez, bokrétát bolyhoz, Lepkéket röppent minden bokorhoz. Lenge hajában bódító bodza, Nyár kacagását gyűjti csokorba. Itt a nyár! Itt a nyár! Végre itt vagy Aranyszemű Napsugár! Mentovics Éva Ott ül éjjel-nappal sápadt epedéssel Künn a kopár földön a szabad ég alatt; Csak nézi a napot nézi könnyezéssel, Fordítván orcáját, amerre az halad. Szőke hajfürtei szétlevelesednek, S aranysárga színt ölt bús haloványsága. Virággá változott. De szíve megmaradt: Ma is arra fordul, merre a nap halad. Gárdonyi Géza 1. "Volt olyan meggyőződésem, hogy az élet újrakezdődik a nyár eljövetelével. " (F. Scott Fitzgerald) 2. Ingyenes kép: ópium-mák, virágbimbó, mák, rét, alkonyat, szár, természet, blur, szabadban, szép idő. "A nyár az az idő, amikor a lustaság tiszteletre méltóvá válik. " (Sam Keen) 3. "A szerelem nélküli nyár olyan, mint a nyár nélküli év. " (Svéd közmondás) 4. "A nyarat ugyanúgy érzik a legyek és a szúnyogok, mint a rózsák és a csillagos éjszakák. "
A patkótól a kupakig, sok mindenből lehet virág. A kert akkor szép, ha színes, és beborítják a virágok. Viszont ha már úgy érezzük, hogy nem tudunk több élő növényt locsolni, gondozni, akkor készíthetünk mi magunk is virágokat – szinte bármiből. Szép virágos képek. Ezek az ötletek vidámságot, játékosságot visznek a kertbe, és ráadásul az ápolásukkal sem kell törődni. Inspiráló képek következnek! Régi tálcák, tányérok és csetresek borultak virágba a fészer falán Fotó: Elképesztő ötlet: villaszirmok, kanálvirágok Színes konzervdobozok nyílnak a fa törzsén Fotó: Pinterest Különböző színű slagokból tekeredik a virágoskert Fotó: hammersandhighheels Söröskupak+festék+hurkapálcika = tündéri virágok, amelyek nem hervadnak el Fotó: diannehoffmaster/ Többféle sör kupakjából tarkabarka virágok készíthetőek Az ódivatú fagyiskelyhekből a kertben még lehet mutatós növény is akár Fotó: thesalvagestudio Rendszámtábla-gyűjtők előnyben! Fotó: fromthealleytothegallery Színesre pingált gumik, művészi elrendezésben Az üvegtányérok különös hangulatot visznek a kertbe Fotó: thehankydresslady A tönkrement bicajok kerekének váza is lehet művészi kellék Egy nagyon ritka növény: az ásóvirág Színes üvegek, nem mindennapi elrendezésben Mint egy festmény: a fémhulladékok értő kezek között váltak ilyenné Fotó: Hobby Lobby A kővirágokat felesleges locsolni Fotó: The Gardening Cook/Pinterest Dísztárcsák csokorban Akinek sok patkója van, formázzon lepkét vagy virágot!
111111 2022. június 23. 07:58 Ringatóan szép dallam és képek, szívesen olvastam. Piroska meszaroslajos60 2022. június 22. 22:02 Tetszik, gratulálok szívvel, Lajos. Madmi 2022. 16:31 Dallamos, aranyos versednél szívvel jártam, kedves Ágika. Szeretettel: Adriana szhemi 2022. június 20. 19:20 Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok kedves Ági. Szeretettel: József madaras 2022. 19:17 nagyszerű sorokkal fejezed be akrosztichonod: "Lebegj selymes szellőszárnyon, Akármerre tekeregsz, Térj be hozzám csillagcsókra, Ölelj meg, és elmehetsz... " Tisztelettel, elismeréssel olvastalak. rapista 2022. 09:25 Kellemes hangulat ebben a zord világban! nolteszmariann 2022. június 19. Szép virágos képek gif. 13:17 Ez a vers egy fénycsepp. Köszönettel, szívvel: Mariann Ritnike 2022. 10:06 Versedhez szeretettel gratulálok! Gyönyörű! laszloklara 2022. 06:16 Meghitt, szép természetvers Mikijozsa 2022. 05:25 kedves Ágnes nagyon szép igazi költői virág a versed, elismeréssel olvastam, 55 sziv Golo 2022. június 18. 21:12 Szeretettel gratulálok kedves Ági.