Nagyon érdekes, hogy a normál tartományba eső pajzsmirigy laboratóriumi értékek nem feltétlenül jelentik az egyéni normális pajzsmirigyműködést. Az "egyéni normál tartomány" ugyanis lényegesen szűkebb a laboratóriumi referencia-tartománynál. Több vizsgálatban igazolták, hogy elhízás esetén a szérum TSH szint emelkedett. Miért fogynak nehezebben a pajzsmirigybetegek? Az endokrinológus elmondja - EgészségKalauz. Érdekes megfigyelés, hogy a testsúly csökkenés után a TSH szint újból normalizálódik. Így elmondhatjuk, hogy az emelkedett TSH szint inkább a következménye, mintsem oka lenne az elhízásnak. A pajzsmirigy hormonpótló kezelés csak pajzsmirigy betegség esetén indokolt. Egy 2019-ben publikált tanulmány szerint az elhízás kapcsolatba hozható a pajzsmirigy alulműködés megnövekedett kockázatával és összefüggést mutatott a Hashimoto thyreoiditis nevű betegséggel (magyarul: krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás). A vérből kimutatható antitestek jelenlétét vizsgálva megállapítható volt, hogy kövér betegek esetén gyakrabban emelkedett a tireoidea-peroxidáz elleni antitest (anti-TPO vagy ATPO) szintje, de nem volt összefüggés az elhízás és a thyreoglobulin elleni antitest (TgAb) szintje között.
Változtass az étkezésen! Nincs univerzális, pajzsmirigybetegség esetén alkalmazható diéta. Az egyénre szabott energiaszükségletet, ételérzékenységet is figyelembe véve célszerű a kalóriabevitel csökkentése (kalóriaszámoló applikáció használata), rostfogyasztás fokozása (magas rosttartalmú táplálékok, rosttabletták formájában), egyszerű cukrok, finomított szénhidrátok kerülése, gyulladást/ autoimmunitást csökkentő étrend-, paleo diéta-, gluténmentes étrend kipróbálása 3 hónapig. Folyadék, tiszta víz bevitel fokozása A víz étvágycsökkentő hatásán túl segíti a folyadék kiválasztást és az emésztést. Anyagcserét felpezsdítő testmozgás Fogyási céllal jelentősen több testmozgásra van szükség, mint amennyit általában gondolunk. Heti minimum 150 perc (5x 30 perc) mérsékelt -, vagy kb. Tyúk vagy tojás? Elhízás és a pajzsmirigybetegségek kapcsolata. 75 perc (2 x 35-40 perc) erős megterheléssel járó testmozgás javasolt. Elegendő jó minőségű alvás Az alvásmegvonás jelentős testsúlynövekedéshez, szív és érrendszeri betegségekhez és cukorbetegséghez vezet. Minimum 7 óra jó minőségű alvás szükséges az egészség és fogyás érdekében.
Ez a betegség inkább a negyven év felettieket érinti. Fontos tudni, hogy egy sok jódot tartalmazó szívritmus-szabályozó gyógyszer szedése is túlműködéshez vezethet. Ha a betegnek eleve göbös a pajzsmirigye, a kardiológusnak mérlegelnie kell, érdemes-e kockáztatni, és ezt a gyógyszert felírnia a betegnek. (Bizonyos esetekben igen. Így is vizsgálható a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés - EgészségKalauz. ) Megfékezni a túlműködést A Basedow-kórt okozó autoimmun betegség okának kezelése egyelőre nem lehetséges. Meg kell várni, amíg lezajlik az autoimmun folyamat, de addig gátolni kell a túlműködést. A Basedow-kórban szenvedők mintegy fele meg is gyógyul az egy-másfél-két évig tartó, a pajzsmirigyfunkciót fékező gyógyszeres kezelés mellett. A kezelés során rendszeres laboratóriumi ellenőrzésekre van szükség. Ha a betegség nem múlik el, akkor definitív, azaz megoldó terápiát kell választani. Ennek egyik módja a radiojód-kezelés, ami ideális egyrészt azoknak a Basedow-kórosoknak, akiken nem segített a gyógyszer, másrészt a göbös túlműködéssel küszködőknek. A másik végső megoldás a műtét lehet.
A gyógyszert reggelente, éhgyomorra, egy adagban kell bevenni. Nincs mellékhatása, és bármilyen más gyógyszer mellett szedhető. Ez a "szer" tulajdonképpen maga a kész pajzsmirigyhormon. Ezért terhesen is folytatni kell a szedését! Terhesség idején egyébként külön szűrik is ezt a betegséget. Csapatmunka Mind a tartósan kezeletlen alulműködés, mind a hasonlóképpen elhanyagolt túlműködés káros a szervezetre! Ha rendellenességet észlelünk, forduljunk endokrinológushoz, aki segíthet újra megtalálni a kényes egyensúlyt. Mint annyi más betegség, a pajzsmirigyzavarok kezelése is csapatmunkát igényel: a sebész, az izotópos szakember, a radiológus, a patológus, sőt, Basedow-kór esetében a szemész csaknem egyenrangú munkájának összehangolására van szükség, amelyet többnyire az endokrinológus végez el. Ha tehát pajzsmirigyproblémánk van, kérjünk olyan centrumban segítséget, ahol lehetőleg minden szakterület képviseli magát! Kapcsolódó írások Kérdezzen szakértőnktől Kapcsolódó gyógynövények
Készülhet ultrahang is, melynek segítségével a még nem tapintható, kisebb pajzsmirigy göböket is ki lehet mutatni. Annak meghatározásában, hogy a göb jó-, vagy rosszindulatú-e, egy új vizsgálati lehetőség is rendelkezésre áll, a termográfia. A hőkamerás vizsgálattal készült felvétel azt is megmutatja, hogy pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés okozza-e a panaszokat. Ezt mutatja a termográfia A hőkamerás vizsgálat során egy képet rögzít az orvos a nyak területéről. A felvételen eltérő szín jelzi a hidegebb és melegebb részeket. Prof. Balázs Csaba elmondta, hogy túlműködés esetén a kontroll csoporthoz képest magasabb, 37, 1-37. 5 ° C, míg alulműködés esetén alacsonyabb, 34, 6-34, 9 °C körüli átlagos hőmérséklet mérhető. A termográfia a pajzsmirigy göbök diagnózisában is hasznos segítség, mivel a felvételen megállapítható, hogy a jóindulatú göb területén mérhető hőmérséklet nem tér el a többi területtől. A rosszindulatú göbök azonban magasabb hőmérsékletet mutatnak. Olvasson tovább! ezek a pajzsmirigyprobléma meglepő tünetei Prof. Balázs Csaba azonban hangsúlyozza, hogy a termográfia értékes információkat nyújt, de csak az egyéb vizsgálatok eredményével és a beteg tüneteivel összevetve alkalmazható, önmagában semmiképp sem elegendő a pajzsmirigybetegség diagnózisához.
A pajzsmirigy-túlműködést olyan tünetek jelzik, amelyek nem igazán jellegzetesek, külön-külön nem utalnak egyértelműen betegségre: jó étvágy melletti fogyás, szapora szívdobogás, túlzott verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, nyugtalanság, ingerlékenység, hangulati labilitás, az ujjak finom remegése, hajlam a hasmenésre, hajhullás, szabálytalan menstruáció, a teherbeesés esélyének csökkenése. Összességében tehát a szervezet túl aktív, "égeti magát", és kimerül. Mindezt azért is fontos tudni, mert a fogyás az egyik első tünete lehet a pajzsmirigy-túlműködésnek. Ha például egyetlen hónap alatt akár 5-6 kilót is ledobunk akaratlanul, akkor kezdjünk gyanakodni, és menjünk el egy endokrin kivizsgálásra. Elsőre talán kézenfekvőnek tűnhet, hogy az elhízást pajzsmirigyhormon adásával kezeljék, ám mivel a túlműködésre jellemző panaszok között veszélyes tünetek is szerepelnek, ez szóba sem jöhet. Ha például valakinek kismértékű koszorúér-meszesedése van, a pajzsmirigy-túlműködés az infarktus veszélyét hordozza magában.
A Laminált padló és Szalagparketta közötti különbséggel nagyon fontos tisztában lennie annak, aki lakásépítéskor vagy felújításkor e két burkolat típus közül választana. Nézzük át, mitől más a Laminált padló és mi jellemző a szalagparkettára. És vessünk egy pillantást még két másik meleg burkolatra. A legfontosabb, amit tisztázni kell, hogy egyáltalán miben különbözik egymástól a padló és a parketta. A különbség közöttük a kopóréteg vastagsága. A szabvány szerint ugyanis a 3 mm-nél vastagabb kopórétegű meleg burkolatot szalagparkettának, ami ez alatt van, azt furnér padlónak nevezik. Laminált padló vagy szalagparketta? - EpSzol, a társasházi kisokos!. Laminált padló A Laminált padló a meleg burkolatok családjába tartozik. Jellegzetessége, hogy felületén egy fautánzatú műanyag felület látható, ami tulajdonképpen egy fotónyomat. A Laminált padló középrétege HDF lemez. Tudnunk kell, hogy minden padló több rétegből áll össze, ezek közül a Laminált padló háromrétegű. Az alsó réteg egy műanyag tartó réteg, a középső HDF egy nagyon kemény réteg, végül a tetején található laminátum az, ami tökéletesen hasonlít a fafelületre.
A szalagparketta minden egyes rétege fa, azaz nem tartalmaz műanyag részeket. Használata során sokkal jobb hőérzetet nyújt, mint a laminált padló, vagy egy hideg burkolat. A szalagparketta felső kopórétege valódi nemes fa, nem fotó felület, ezért a látvány mindenhol egyedi. 3, 6 mm-es kopórétegnek köszönhetően a szalagparketta 2-3 alkalommal csiszolható. A szalagparkettát három réteg alkotja: felül a kopóréteg, ami csiszolható, középen az ellenhúzó réteg, alul pedig a hosszanti furnér réteg. Ezek a rétegek egymáshoz ragasztva biztosítják azt, hogy az egyes rétegek nem mozdulnak el, nem deformálódnak. Mivel az elmozdulás minimális, a hagyományos tömör fapadlóval ellentétben a deformáció is minimális. A szalagparketta klikkes rendszer segítségével ún. úsztatott eljárással fektethető, nem szükséges a telibe ragasztás, ezáltal fektetése idő- és költségkímélő. Tömörfa padló és furnér padló A tömörfa padlóval kapcsolatban az a tévhit él, hogy a 22 mm-es tömörfa padlókat a felület aljáig csiszolják.
Ezek a rétegek egymáshoz ragasztva biztosítják azt, hogy az egyes rétegek nem mozdulnak el, nem deformálódnak. Mivel az elmozdulás minimális, a hagyományos tömör fapadlóval ellentétben a deformáció is minimális. Ehhez persze rendeltetésszerűen kell használni a szalagparkettát. A Szalagparketta klikkes rendszer segítségével ún. úsztatott eljárással fektethető, nem szükséges a telibe ragasztás, ezáltal fektetése idő- és költségkímélő. Tömör fapadló és furnér padló Érdemes még szót ejteni két ismert meleg burkolat típusról. Ezek egyike a tömör fapadló, mellyel kapcsolatban az a tévhit él, hogy a 22 mm-es tömör fapadlókat a felület aljáig csiszolják. Ez nincs így. Ez a padlótípus csak a nút tetejéig csiszolható. A másik típus a furnér padló, mely a meleg burkolatok egyik alternatívája. A furnér padlót három réteg alkotja. A középső réteg itt szintén HDF, de az alsó és a felső réteg valódi faanyag. A kopóréteget furnér réteg alkotja, amit késelési eljárással hántanak le a fáról, majd ezt ragasztják a középrétegre.