A székesegyház (vagy katedrális, latinul: ecclesia cathedralis, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja ( görögül: καθέδρα – kathedra, azaz "trónszék") található. Genfben katedrálisnak nevezik a Kálvin János székét őrző református templomot is. A katedrális egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom. Az ilyen templom általában a püspök vagy az érsek rezidenciájához közel áll. A középkorban a bazilikákkal ellentétben a székesegyház nem feltétlenül volt az adott település legnagyobb, legdíszesebb temploma. Csak a 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből. Pécsi Székesegyház Plébánia. Felépítése, részei [ szerkesztés] A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.
Ki lehetett az a személy, akit a fő sírhely mögé, azzal összeépítve temettek el? Nyilván az altemplom közepe alatt lévő sírládából, az ismeretlen nevű, szentkultusszal rendelkező személy csontjait (vagy annak gondolt csontjait? ) helyezhették át az alapító sírja mögé. Az altemplom északi és a déli fala előtt nyitott egy méter széles szelvényekben késő középkori egyházi személyek temetkezései kerültek elő. A déli fal mellett lévő épített sír feltehetőleg egy püspökhöz tartozhatott. Pécsi székesegyház plébánia. A sírokban nem voltak csontok, azonban feltehető, hogy a Péter-féle székesegyház 1064-ben történt leégése után Mór püspök építtette új, immár a mai épülettel részben megegyező székesegyházban más helyre temették azokat. A kutatás ismer egy sírkamrát, amely fölé a 12. században a templom ledíszesebb oltárát emelték. Ez jelenleg Dulánszky Nándor püspök, a templom 19. századi újjáépítője síremléke alatt található. Valószínűleg ide helyezték át a csontokat és Mór püspök sírhelye is itt található. Ezt a területet azonban kegyeleti okokból nem lehet bolygatni.
A víz régóta fontos szerepet játszik az ünneplésben. Keresztény szokás szerint nagypénteken reggel jeges, szenteltvízben fürödnek a fiatalok. A Biblia szerint a rómaiak vízzel hintették meg azokat a nőket, akik hírt hoztak Jézus feltámadásáról. Húsvét hétfőn Magyarországon a XVII. század óta szokás a lányokat meglocsolni egy nagy vödör vízzel. Ez egyrészt udvarlási gesztus, másrészt a termékenységhez kötődik, hogy a lányok ne száradjanak ki. A városban egy szolidabb forma terjedt el, bár nem teljesen a tisztaság kedvéért: a férfiak többnyire kölnit hordanak házról házra. Az öntözést jobb nem kihagyni, mert egyrészt lehet gesztus és becsületmozdulat is, jó szimbolikus hatással lehet termékenységedre és így nőiességedre is. Miért a nyuszi tojja a tojást? Mi az összefüggés a nyúl és a tojás közt? - Életmódcentrum. Etnológusok és valláskutatók sem találtak egyértelmű magyarázatot a kérdésre. A nyúl a mai napig fennmaradt, mint a szaporodás szimbóluma. Az egyik legenda Oster pogány istennőhöz kapcsolódik, aki annyira dühös volt egy madárra, amiért színes tojást tojt, hogy nyúllá változtatta.
A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani. A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege, például a kender, a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal. Húsvét hétfőn is elviszik a szemetünket - Hírnavigátor. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús és az elengedhetetlen farsangi fánk. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK A bútor és a műszaki cikk idén nem volt menő. Keddig lehetett kérni az utalványok ismételt kiküldését. Elárulta a Miniszterelnökség, mit terveznek. A Nemzeti Választási Bizottságon múlik, szavazhatunk-e róla. Akár 15 nap múlva indulhat az aláírásgyűjtés.
Pünkösd A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén június 5-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd – "Isten nem hagy magunkra! " Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. A pünkösd – a húsvét és a karácsony után - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté – ötven szóból ered. Mit ünneplünk Pünkösd alkalmával? Elhunyt Huber Antal. Dalos, zengő tavaszünnep – Szepesi Attila: Kalendárium című versében így idézi júniust, az év nyárkezdő havát, amelyben pünkösd vándorló, mozgó, a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. 2022-ben a Pünkösd június 5-e és 6-a. "Szorgos Nyárelő hava, mintha az ég szállana –Hoz-e Medárd hosszú esőt? Fellegei… A Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények A Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – húsvét és karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
2021. április 30., 06:02 150 embert kórházba kellett vinni. Galambrakéta, vízidisznópörkölt, tojáscsata. De mit tesznek ott, ahol gyűlölik a nyulakat? 2021. április 2., 13:30 2021 húsvétját továbbra is a járvány elleni küzdelem, az óvatosság határozza meg. 2021. április 1., 13:59 A szerzetes számára a húsvét a legszentebb ünnep.
Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina. A Tápió mentén a böjt során fogyasztott ételek között rántott leves, főtt tészta, aludttej, túró, míg a rábaközieknél ezek mellett a gombás, vadsóskával főtt ételek voltak az asztalon. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákos tészta. Mi került a szentelt kosárba? A katolikusok húsvéti ünnepének kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, bárány, tojás – megszentelése. E húsvéti eledelek régi gyűjtőneve a kókonya vagy a páska, pászka. A moldvai csángóknál a pászka hímes tojást, tojásos túrós lepényt és kozsonnát, azaz tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti süteményt tartalmazott, a szabolcsi görögkatolikusoknál pedig a sonka, tojás, bor, bárány, torma mellett helyet kapott a sárgatúró is.
Pedig folyton az halljuk meg a cspból is azt folyik, hogy "a magyarság az egy nagy, keresztény nemzet" stb…de a Pünkösd ünnepe a többségnek -a fentieken kívül- sajnos semmi mást nem jelent. A térképes tojáskeresés egy egyszerűbb változata, ha ugyanarra a térképre jelölöd be az összes állomást. EGYÉB ÖTLETEK Verseny! Ki talál több tojást? 2-3 gyerek esetén már élvezetes játék lehet a tojáskeresgélő verseny - a tojásokat a kert vagy lakás rejtett zugaiban rejtjük el. Ne csak festett, főtt tojásokban gondolkodjunk – ezek a tojások lehetnek papír tojások, vagy a húsvéti dekorációból kölcsön vett tojások, no meg persze a közkedvelt csokitojások is. Ha jól meg szeretnénk a gyerekeket mozgatni, akkor a kert egymástól minél messzebb eső pontjaira rejtsük el a tojásokat, hogy sokat kelljen keresgélnük (de ne annyit, hogy teljesen ráunjanak). Még jobb, ha közben kúszniuk-mászniuk kell (csak azért, hogy az alvás körül se legyen túl sok tennivaló. ) Aki több tojást tud összegyűjteni, azé a jutalom.