A kozmetikumok helyes gyártási gyakorlatának (GMP) MSZ EN ISO 22716:2008 szabvány szerinti igazolása a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség ajánlásával Aktualitását adja: 1223/2009/EK rendelet a kozmetikai termékekről 1. cikk: E rendelet meghatározza forgalmazott kozmetikai termékre vonatkozó szabályokat, ezzel biztosítva a belső piac működését és az emberi egészség magas szintű védelmét. 8. cikk: Helyes gyártási gyakorlat A kozmetikai termékeket az 1. cikkben foglalt célkitűzések biztosítása érdekében a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően kell előállítani. Helyes gyártási gyakorlatnak kell tekinteni, ha a gyártás megfelel a vonatkozó harmonizált szabványoknak, amelyek referenciáit az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették. Folyamatmenedzsment, tanácsadás - Kvantum Natúr Kozmetikum. A rendelet 8. cikkre vonatkozó részét 2013. július 11-től kell alkalmazni. 2007-ben tették közzé az ISO 22716 Kozmetikumok. Helyes gyártási gyakorlat (GMP). Útmutató a helyes gyártási gyakorlathoz szabványt, amelyet az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) is átvett.
Szaktudásunkkal, tapasztalatainkkal az átlátható, jól rögzített és helyes gyártási folyamat kialakítását, dokumentálását és működtetését támogatjuk. Kozmetikumok gyártása esetén 2013. július 11-ét követően minden gyártó vállalkozásban ki kell alakítani a cég méreteihez és termékválasztékához igazítva a helyes gyártási gyakorlatot, és folyamatosan működtetni az MSZ EN ISO 22716:2008 szabvány (kozmetikai GMP) útmutatásai alapján. Ez a szabvány megteremti a vállalkozás hatékony és jól átlátható működését, és biztonságos kozmetikumok létrehozását. A GMP dokumentumok meglétét és a rendszer működését az illetékes népegészségügyi intézet ellenőrzi a 1223/2009/EK kozmetikai rendelet 22. cikke, valamint a 246/2013. (VII. 2. ) Korm. rendelet 4. §-a alapján. Így a tagállamok a belső piac ellenőrzésével felügyelik a helyes gyártási gyakorlat (kozmetikai GMP) elveinek való megfelelést. Az MSZ EN ISO 22716:2008 Kozmetikumok. Msz en iso 22716 2008 download. Helyes gyártási gyakorlat -harmonizált szabvány követelményeinek való megfelelés tanúsítattatása nem kötelező, de a szabványt alkalmazni kell a gyártás során, és folyamatosan megfelelően dokumentálni minden tevékenységet.
Napsugárzás elleni védőhatás vizsgálati módszerei. Az UVA-védelem sugárszűrésének in vivo meghatározása (ISO 24442:2011) 2012-06-01 Kozmetikumok. Az UVA-védőhatás in vivo meghatározása (ISO 24442:2011) MSZ EN ISO 22716:2008 Kozmetikumok. Helyes gyártási gyakorlat (GMP). Útmutató a helyes gyártási gyakorlathoz (ISO 22716:2007) 2008-05-01 13310 Ft Kozmetikumok. Msz en iso 22716 2008 video. A helyes gyártási gyakorlat (GMP). Útmutató a helyes gyártási gyakorlathoz (ISO 22716:2007) 8540 Ft
Hulladékok kezelése – a hulladékokat megfelelő időben és a közegészségügyi szempontoknak megfelelően kell elhelyezni (hulladéktípusok meghatározása, mozgatás – összegyűjtés, szállítás, tárolás és lerakás; tárolóedények azonosítása; eltávolítás – ellenőrzés mellett. Bérmunka (alvállalkozók): gyártás, csomagolás, analízis, takarítás és fertőtlenítés, kártevőírtás, karbantartás; szerződés – mindkét fél feladatainak és felelősségének rögzítése; reklamációk kezelésének módja. Eltérések – elfogadása adatokkal alátámasztva; megelőzésére helyesbítő intézkedések. Kozmetikai GMP - Helyes gyártási gyakorlat - ISO 22716 szabvány |www.professzionalis-kozmetikumok.hu. Reklamáció kezelése és visszahívás (termékreklamáció – meghatározott személy intézze, központi kezelés; ismételt előfordulást megelőző intézkedések; termékvisszahívás – meghatalmazott személy koordinálja, illetékes hatóság értesítése; termékvisszahívó folyamatok értékelése. Változások követése – a termék minőségét befolyásoló változások – erre felhatalmazott személy végezheti. Belső audit – olyan eszköz, amely arra szolgál, hogy ellenőrizze a helyes gyártási gyakorlat (GMP) bevezetését és állapotát, és ha szükséges, akkor helyesbítő intézkedéseket ajánljon.
Gyártási helyszínére vonatkozó előírások (gyártóegység kialakítása – megfelelő takarítást, fertőtlenítést, karbantartást lehetővé kell tennie; meghatározott célú, elkülönített területek a tároláshoz, termeléshez, minőség-ellenőrzéshez; kiszolgáló helyiségek, mosdó, WC; szerkezeti előírások, helyiségek kialakítása, takarítás, fertőtlenítés, karbantartás, kártevő-ellenőrzés). Gyártóberendezésekre vonatkozó előírások (berendezések tervezése, telepítés, kalibrálás, takarítás és fertőtlenítés, karbantartás, hozzáférés jogosultság). Alap-és csomagolóanyagokra vonatkozó előírások – az alap- és csomagolóanyagoknak meg kell felelniük a késztermék minőségére vonatkozó követelményeknek (beszerzés, átvétel, azonosítás, felszabadítás, raktározás, újraértékelés, termeléshez használt víz minősége). European-Cert Tanúsító Kft. | Partner a rendszertanúsításban | Ajánlatkérés. Gyártásra vonatkozó előírások (gyártási műveletek dokumentálása – részletesen, minden szakaszra; gyártás kezdetekor végzett ellenőrzés, gyártási tételszám hozzárendelés, gyártásközi azonosítás – alapanyagokra és ömlesztett termékekre; gyártásközi ellenőrzés, ömlesztett termék tárolása, késztermék ellenőrzés, alapanyag visszaraktározása).
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a XIX. század végének gyarmatosítási törekvéseit és a szövetségi rendszerek kialakulását. Ismerned kell a Balkán etnikai viszonyait és a török hódítás történetét. Átlátod majd a balkáni problémák összefüggéseit és az ott zajló háborúk okait. Megtanulod a XX. század eleji nagyhatalmi versengés újabb epizódjait. Láthatod, hogyan jutott Európa egyre közelebb az első világháborúhoz. Ha jelentést kellene adnunk Európa külpolitikai helyzetéről a XX. század elején, élhetnénk a meteorológus szavaival is: csodás napsütés, amelyet néhol gomolyfelhők zavarnak meg. Ekkorra már létrejöttek a szövetségi rendszerek, minden hatalom vigyázott a saját birtokaira, vagy megpróbálta szinte észrevétlenül kijjebb tolni a határait. Az I. Világháború előzményei by Noémi Kállai. Csak itt-ott zavarta meg a nyugalmat egy-egy incidens, de ezek is hamar rendeződtek. A korszakban Európa legfeszültebb viszonyait a Balkánon találjuk, ahol több politikai probléma is egymásra rakódott.
A századfordulón lezajló sok háborús konfliktus (két marokkói válság, két balkáni háború) a háború indoka. 1914 június 28, szarajevói merénylet: egy szerb nacionalista diák Gavrilo Princip az Osztrák-Magyar Monarchia katonai parádéján lelőtte az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét. Az osztrákok felszólították Szerbiát, hogy engedélyezzék az osztrák nyomozást, ezt Szerbia a belügyeibe való beavatkozásként értékelte és elutasította. Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátummal akarta kikényszeríteni Szerbia együttműködését, amikor július 28-án lejárt a határidő, hadat üzent Szerbiának. Első világháború. Szerbia oldalán az antant tagjai üzentek hadat a központi hatalmaknak. Olaszország semleges maradt. A hadüzenet-váltások agusztus első hetében megtörténtek. Reader Interactions
III. Boldog békeidők kora: 1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. IV. Szövetségek kialakulása: 1. ) Szövetségek: Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország) 2. ) A főbb feszültségforrások a két tábor közt: a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében. Az első világháború kitörésének előzményei és közvetlen körülményei -. b) Marokkói válság: Előbb 1904-ben, majd 1911-ben német hadohajók az elvben független Marokkói Szultánság partjainál. c) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon.
1915-ben a nyugati fronton nem történt érdemi változás. Először vetették be a harcigázt A keleti fronton viszont a központi hatalmak összehangolt támadásának eredményeképpen Gorlicénél sikerült az áttörés, s kezükre került Gallícia, illetve Lengyelország Oroszországhoz csatolt része. A balkáni fronton, Bulgária belépésével a Monarchia seregei elfoglalták Szerbiát, Albániát és Montenegrót. Így a második háborús esztendő elteltével sem történt lényeges változás az erőviszonyokban. Török fronton az angol partraszállás ellen küzdöttek. Olaszország az antant oldalán lépett be a háborúba, és 1915. május 23-án hadat üzent a Monarchiának, mivel az antant hatalmaktól ígéretet kapott területeinek gyarapítására, s ezért végleg szakított a központi hatalmak szövetségi rendszerével. Olaszország célja az volt, hogy mélyen benyomuljon azokra a területekre, amelyeket az 1915. április 26-án megkötött londoni egyezmény garantál Olaszország számára. Az olasz haditervek szerint az Isonzó felé támadó olasz hadsereg a folyó átlépése után két részre oszlik, az egyik hadtest folytatja útját Karintia, a Dráva felé, míg a másik délre vonul, Trieszt és az isztriai-partvidék irányába.
Az ipari forradalom hatásai: 1. )Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők. 2. )Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések 3. )Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése) II. Európa szerepe a világban: 1. )A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón 2. )A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt. 3. )A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.