Ha szeretsz aktívan kirándulni, a román Kárpátok, a tavak, a kolostorok és a várak biztosan elvarázsolnak. Az ország vidékies hangulata teszi igazán autentikussá ezt a vidéket. Románia a Balkán-félszigeten fekszik, Magyarországgal, Szerbiával, délen pedig Bulgáriával határos. A hegyek rengeteg turistát csábítanak az országba. Érintetlen hegycsúcsok, hegyi tavak, barlangok vagy turistaösvények, ahol megeshet, hogy akár egy lélekkel sem találkozol. A legolcsóbban Budapestről és Bécsből is repülhetsz Kolozsvárra. Repülőjegyek Románia már 14 210 Ft-tól | Pelikan.hu. A Wizz Air járataival átszállás nélkül, a Lufthansa, az Austrian Airlines és a TAROM légitársaságok járataival pedig egy átszállással repülhetsz. A közvetlen járat megközelítőleg egy óra húsz perc hosszú. Kolozsvár nemzetközi repülőtere Cluj – Napoca (CLJ) mindössze 10 kilométerre található a belvárostól. A helyiek a román forradalmár után Avram Iancunak is nevezik. Bukarest repülőtere után ez Románia második legnagyobb repülőtere. Kolozsvár Erdély kapuja az utazók számára.
Budapestről a járvány előtt 153 desztinációt vehettek célba az utasok, amelyből 2021 júniusában már 90, az elkövetkező hónapokban pedig akár összesen 120 célállomás is elérhető lehet a magyar fővárosból menetrend szerinti járatokkal. Júniusban átlagosan heti 250-300 menetrend szerint közlekedő járatot szolgált ki a repülőtér, emellett újra megjelentek a charterjáratok is a legnépszerűbb nyaralócélpontok – Egyiptom, Görögország és Törökország közkedvelt nyaralóhelyei – felé. A tavalyi évben a válság ellenére új útvonalként jelent meg a Budapestről induló menetrendben az egyiptomi Hurghada, amely 2021-ben a legnépszerűbb nyaralódesztináció is lett egyben. 604 ezer utas fordult meg a budapesti repülőtéren az első félévben - JETfly. Az egyiptomi üdülővárost Barcelona és Antalya követi, összességében pedig a frankfurti, az amszterdami és a londoni útvonalakat választották a legtöbben. Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: "Az első félévben elsősorban arra törekedtünk, hogy visszaépítsük a 2019-es rekordévben meglévő desztinációk legtöbbjét, hogy a Budapestről utazók és ide érkezők a célállomások minél szélesebb palettájáról tudjanak választani.
Spanyolországban már a 14 évesek is megváltoztathatják nemüket Spanyolországban nemrég elfogadtak egy új törvényt, amely a radikális baloldal szerint több jogot és egyenlőséget biztosít az LGBTQ-közösség számára. A valóságban viszont annyi történt, hogy a liberálisok ismét a gyermekeket felhasználva terjesztik az LMBTQ-propagandát, eközben pedig elveszik a szülőktől a lehetőséget, hogy ők maguk döntsék el, mi a legjobb a gyermekük számára. Edinburgh-tól Bolognáig, kilenc újraindított járattal bővül a Wizz Air kínálata. Ki lesz a legjobb hullámlovas? A ma pályára lépő négy csapat egyike sem zökkenőmentesen jutott el az egyenes kieséses szakaszba, de ha már ott van, biztosan minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy továbbjusson Európa legjobb nyolc válogatottja közé. Nyolcaddöntős lázban ég a flamenco és a tapas fővárosa Pont a főszezonban vagyunk, amikor a talpunk alatt megolvad a sevillai aszfalt, és szinte életre kelnek a macskakövek, mert már azok sem bírják a hőséget. De a városnak így is olyan bája van, ami bárkit maradásra bír. Hiszen bőven van hova behúzódni a hőség elől!
A RegioJet busz- és vasúttársaság közvetlen napi buszjáratot indít Pozsony és a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között, a fapados légitársaságok utasainak igénye miatt. A buszok naponta indulnak majd a menetrend szerint reggel 3 óra 15 perckor Pozsonyból és a budapesti nemzetközi repülőtérre 6 óra 45 perckor érkeznek majd a reggeli repülőjáratok felszállása előtt. Budapestről vissza 10 óra 15 perckor indul buszjárat a szlovák fővárosba, ahová délután 2 óra 15 perckor érkezik meg. A RegioJet gazdasági igazgatója szerint amennyiben az új útvonal sikeres lesz, további járatokat indítanak a ferihegyi repülőtérre. A RegioJet már üzemeltet közvetlen buszjáratot a szlovák és a magyar főváros között, az útvonalon napi öt alkalommal járnak buszok. Az év elején a vállalat elindított egy Pozsony-Bécs-Budapest járatot is. (TASR/MTI)
A július elejétől életbe lépett, egységes uniós digitális COVID-igazolványról szóló szabályozás hatalmas lépés az európai légi utasforgalom visszaállítása felé, hiszen minél kiszámíthatóbb és minél tervezhetőbb az utazás, annál többen ülnek újra repülőre. " Hozzátette: "Nekünk repülőtér-üzemeltetőként az a dolgunk, hogy az infrastruktúrát és a megfelelő létszámú személyzetet felkészítsük és biztosítsuk a fellendülő forgalom kezeléséhez, illetve az utasainkra és a kényelmükre maximálisan odafigyelve biztonságos környezetet teremtsünk a repülőtéri tartózkodáshoz. " Július 1-jétől szabadabb az utazás, fontos a célország szabályairól tájékozódni A július 1-től érvényes EU-s védettségi igazolásnak köszönhetően a koronavíruson átesett, a célországban elfogadott ellenanyaggal oltott, illetve a negatív PCR-teszttel rendelkező utasok számára szabaddá és biztonságossá válik a mozgás az Európai Unión belül. Emellett az egyes országokkal kötött kétoldalú megállapodásoknak megfelelően magyar védettségi igazolvánnyal számos, a schengeni övezeten kívül eső célállomásra is lehet utazni, de kizárólag azokba az országokba, amelyekkel kölcsönösen elfogadjuk egymás védettségi igazolásait.
A világszerte növekvő átoltottsági adatoknak, valamint az utazási korlátozások fokozatos enyhítésének köszönhetően egyre többen választják újra a repülős utazást. A nyári szezon beköszöntével a jelenlegi dinamikus visszaépülés várhatóan júliusban és augusztusban is folytatódni fog. Az első félévben összesen 603 585 utast kezelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ennek közel felét a nyár első hónapjában, júniusban. A budapesti repülőtér utasforgalmi adatain egyértelműen látszik a nyári szezon kezdete, de a növekvő forgalomban az átoltottság mértéke, az utazási korlátozások enyhítése és a Budapestről egyre több célállomásra induló repülőjáratok száma is komoly szerepet játszik. Az év első hat hónapjában több mint 600 ezer utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren; a 2021 első negyedévében tapasztalt stagnálást áprilisban és májusban mérsékelt növekedés követte, de júniusban már 266 481 utasra kúszott fel a budapesti légikikötő forgalma, ami a májusi összforgalomnak több mint háromszorosa.
A magyar hagyományokban ősidők óta él az a kép, hogy a hunok rokonai, leszármazottai vagyunk. A székelyek eredettörténete szorosan kapcsolódik Csaba királyfihoz, Atilla hun nagyfejedelem fiához. A Csaba legendát sok nagy írónk és költőnk feldolgozta, de még ősi krónikáinkban (pl. Kézai Gesta: Gesta Hunnorum et Hungarorum) is szerepel. Most álljon itt az egyik legnagyobb írónk Jókai Mór meseszép története, mely a Regék című kötetében jelent meg. A Nyolcadik Rege – A Hadak útja, melyben Csaba királyfi vitézeivel visszatér, hogy megsegítse a székelyeket. NYOLCZADIK REGE. Hadak útja. A Rikahegy környékén megtelepíté életben maradt népét a királyfi, kimérte határaikat, a meddig bűvös bájos anyja megjósolá, megtanítá őket hová épitsenek várakat, falvakat, mozgó sátorok helyett kőből és faderekakból állandó lakhelyeket, mert ő nekik itten kell ezután élni. - Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj.
Csaba ispán Hont, Pázmány és Orci dux társaságában szerepel a pannonhalmi alapítólevélben. A fenti levezetés szerint Csaba az Aba nemzetséghez tartozhatott; a nemzetség Csaba nevű felmenőjére utal az, hogy 1067 táján Aba fia Péter (Aba Sámuel fia) Csabarákosa (a mai Rákoscsaba) nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni Csobaj, Csabamezeje (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba szerepelhetett, aki valószínűleg Aba Sámuel apja volt. A nádori tisztséget később Aba Sámuel is viselte.. Anonymus szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edemen kun vezérek voltak, s unokájuk, Pota volt az, aki a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Sámuel király is. Anonymus elbeszélése ellenben hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. A "kunok" itt talán a kavarokat jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján található Gyöngyöspata. Pata minden bizonnyal Aba Sámuelnek az őse lehetett, Taksony vagy Géza fejedelem idejében.
Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni – mesélünk. Attila király halála után két fia, Aladár és Csaba együtt kezdett el uralkodni, ám a legyőzött, adófizetésre kötelezett nyugati népek úgy érezték, eljött a bosszú ideje. Veronai Detre német fejedelem vezetésével viszályt szítottak az amúgy egységes hun népen belül, Csaba és Aladár csatájától tizenöt napig vértől áradt a Duna. Mesélünk Ekkor Csaba nyert, ám Detre árulással mégis fölébe kerekedett, végül Attila fiait mind megölték, a hunok egymást gyilkolták le. Tizenötezren tudtak megmenekülni, ők Csaba vezetésével előbb a bizánci császár – Csaba nagyapja – udvarába menekültek, majd visszatértek Szittyaországba. Innen folytatjuk történetünket félretéve a történettudományt, továbbra is a magyar krónikás hagyomány alapján írunk őstörténetünkről úgy, ahogy azt elődeink ránk hagyták, ahogy ők hitték és tudták.
"Olyan ember ő, aki nem adja fel, újra és újra nekifeszül, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest" – ez az ami mindannyiunk számára példamutató – hallottuk Lezsák Sándortól a Polgárok Házában, ahol az MDF-et alapító szinte valamennyi egykori politikust is megtalálhattuk a közönség soraiban. Gecse Géza Lezsák Sándor nevében Csaba királyfi mondja el az író nemzetpolitikai elképzeléseit hitről, hazáról, valamint a családról vallott felfogását. Dr. Horváth Bélát követően Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató Lezsák Sándorral beszélgetve mutatta be a könyvet. Megtudtuk, hogy a Kairosz Kiadónál megjelent kötetben Lezsák Sándor több mint két évtizede készült arra, hogy alapvetően László Gyula kutatásaira támaszkodva az írói fantáziára támaszkodva, bontsa ki múlt egy lehetséges magyarázatát. Eszerint Csaba királyfi a római birodalom bukása után két esztendővel, 478-ban visszatér a Kárpát-medencébe, ahová az Aral-tótól délkeletre, a mocsárvilág szélénél fekvő Korezmiából, udvartartásával együtt érkezik.
Kuber beköltözése alkotja László Gyula "Kettős honfoglalás" elméletének alapjait. Az avarok Kuber népét a Tiszától keletre, a mai Erdély területén telepítették le.. Csaba, magyar vezér, valószínűleg a jenő törzs vezetője (X. század). Egyes kutatóink szerint Zolta halálát követően hatalmi harcok kezdődtek fia Taksony herceg és Fajsz között. A harcok után a két fél megállapodott a hatalom megosztásáról, viszont Csabának menekülnie kellett, Bizáncban keresett menedéket. A vezér későbbi visszatérésére számítva "Csaba népe" – a jenő törzs, főleg a nők, gyermekek és öregek – menedéket kerestek Békés vármegyében. A korábbi Kuber és Csaba népei összeolvadtak és belőlük alakult ki a későbbi székely nép.. Ismeretes egy mondás a székelyek között: "Akkor gyere haza, mikor Csaba Görögországból! " jelentése: soha.. Moór Elemér szerint. Moór Elemér nyelvtudósként közelítette meg a témát. Azt vizsgálta, hogy tényleg Csaba vezette-e a székelyeket a Kárpát-medencébe. Tanulmányában hivatkozik Anonymusra, akinél előfordul a "sobamogera" kifejezés, mely egy magyar népcsoportot jelöl.