Megjelent a Nemzeti Népegészségügyi Központ 16947-1/2022/JIF számú, "Szociális intézménybe történő felvétel, visszavétel, átvétel szabályai" tárgyú határozata. Az Országos Tisztifőorvos 16947-1/2022/JIF számú határozata 1, 968 megtekintés
46/2003. (IV. 16. ) OGY határozataz Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról ∗Az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy hazánk lakosságának egészségi állapotaévtizedek óta elmarad az ország társadalmi és gazdasági fejlettségéből adódóanvárható szinttől, valamint figyelembe véve, hogy ez hosszú távú fejlődésünkre iskedvezőtlen hatással van, továbbá, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatása atársadalom közös érdeke és sürgető feladata, a következő határozatot hozza:1. Nemzeti népegészségügyi program 2019. Az Országgyűlés elfogadja a jelen határozat mellékletét képező "EgészségÉvtizedének Johan Béla Nemzeti Programja" című stratégiai programot (atovábbiakban: Program). 2.
A világjárvány felszínre hozta azt a problémát, hogy nem vagyunk felkészülve egy ilyen tömeges fertőzésre. A terv során prevenciós, azaz megelőzési struktúrákat dolgoznak ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy más fertőzések előfordulásakor is használatba lépjenek, mert általános felkészültséget céloznak meg vele – ismertette a főigazgató. Vályi-Nagy István szerint azt célozza meg a program, hogy az infrastruktúra, a humánerőforrás-helyzet, a tevékenységek finanszírozása és a kutatás tervszerűen haladhasson, és felkészült legyen az ország egy esetleges fertőző betegség esetén. Fontosnak tartják a primer prevenciót, amivel meg lehet előzni a betegségeket. Ebben az első vonalat a védőoltások jelentik. Nemzeti Népegészségügyi Program - Országos Egészségfejlesztési .... A beszélgetésben Vályi-Nagy kitért a szakképzett személyzet problémájára is, ugyanis "békeidőben" a fertőző osztályok és a fertőző betegségeket ellátó egységek alapjáraton működnek. "Ezért szükség van készenléti díjra, hogy ezekben az időszakokban is rendelkezésre álljanak. Ilyen esetekben ezeket az osztályokat, ágyakat másra is lehet használni, de járvány esetén kivonulhatnak, amikor szükség van nagyobb erőkre a fertőző betegségek területén" – tette hozzá.
Mivel ezen betegségek kockázati tényezőinél jelentős az átfedés, a hat munkacsoportban végzett kutatások a genetikai és környezeti tényezők feltárására és súlyuk jellemzésére irányultak - magyarázta a kutatást vezető professzor. Ádány Róza kiemelte: drámai a helyzet a korai halálozást tekintve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknél Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban. A visegrádi országokban - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - a daganatos megbetegedések halálozási aránya alapján "nincs nálunk kedvezőtlenebb helyzetben lévő régió", de a szív- és érrendszeri halálozásokban is csak egyetlen lengyelországi régióban olyan rossz a helyzet, mint Magyarországon - idézte a kutatás megállapításait Ádány Róza. Nemzeti népegészségügyi program tv. A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma populációnál is aggasztó az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy "a nem fertőző betegségek kockázata egyre jelentősebb a magyar populációban".
egészségfejlesztési koncepciójának kialakításába vonják bea civilszférát és az üzleti szférát. Nemzeti népegészségügyi program 2020. A települési egészségtervekterjedjenek ki a településen lévő legfontosabb intézményekre. A Népegészségügyi Program életmód és betegségmegelőzésiProgramjai hatékonyan jelenjenek észségesebb FalvakEgészséges "Nevelési-Oktatási Intézmények"Egészséges MunkahelyekértEgészségmegőrzőKórházak ésGyógyszertárakFelsőfokú képzésA községek fejlesztési tervének legyen része az egészségterv. A kistérségek lehetőség szerint egyeztetett egészségterv birtokábanvégezzék fejlesztési tevékenységüket. A Népegészségügyi Program életmód és betegségmegelőzésiProgramjai hatékonyan jelenjenek oktatási intézmények tulajdonosai, üzemeltetői tegyéklehetővé, hogy az oktatási intézmények tantervébenmegfelelő súllyal jelenjen meg az egészségfejleszté oktatási intézmények tegyék lehetővé falaikon belül azegészséges életmód gyakorlását (közétkeztetés, mindennapitestedzés, stresszmentes környezet stb.
(A történet úgy kívánja, hogy Irén ne higgyen neki, de ezzel valószínűleg a nézők jó része is így van. ) Az Örök tél persze mindezek ellenére emlékezetes mozi, és nem csak azért, mert fontos dolgokról szól, miközben messziről kerüli az unalmat. Színészi, operatőri, vágói, rendezői, zeneszerzői, írói stb. szempontból egyaránt magas színvonalat képvisel, de sajnos egy fontos területen, a hitelesség területén deficitijei vannak. Először is: ahogy a rockzenének, a filmnek sem árt a "kosz", ami nem a vásznon látható por mennyiségén, hanem a karcosságon, az adott esetben dokumentarizmusba átcsúszó realizmuson mérhető. Az Örök tél nem mindig annyira földszagú, mint amilyen lehetne, amilyennek lennie kellene, mert a jó értelemben vett "kitaláltsága" néha hollywoodi kimódoltságba, jólfésültségbe csúszik át. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik az, hogy miközben lehet olyan filmet készíteni az elhurcoltak szenvedéséről, ami feloldással végződik (sőt! ), nem lehet (szabad? ) a Gulag szörnyűségeire emlékeztető feliratok előtt nem sokkal fura személyiségváltozáson átment szereplők csaknem felhőtlen boldogságával illusztrálni a barakklétet.
November, A lélek nyomai, Királyi játszmák, Cigány mesék, Örök tél – az Alexander Trauner Art díjait kiosztották Mint Demeter István fesztiváligazgató az MTI-nek elmondta, a filmmustrán öt nap alatt több mint 100 vetítést tartottak. Ezek közül 10 film az idén először meghirdetett európai nagyjátékfilmes versenyprogramban került vászonra, 82 alkotást a képzőművészeti filmes versenyprogram részeként vetítettek, míg 23 film szerepelt a bemutató jellegű panoráma programban. Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat.
Rendezőként és forgatókönyvíróként ők ketten készítették az utóbbi évek legsikeresebb magyar tévéfilmjét, a mozikban is hónapokig futó Félvilágot, illetve a szintén remek A berni követet – Köbli pedig egyébként is hiánypótló szerepet tölt be a huszadik századi magyar történelem filmes feldolgozásában. Az ötvenesévek-trilógiája mellett ( A vizsga, Szabadság – különjárat, A berni követ) szívesen nyúl régebbi történetekhez ( Szürke senkik, Árulók) is. Fontos, hogy Szász és Köbli a definiált történelmi helyzetben mindig megtalálják az embert, ez hangsúlyosan így van az Örök télben is. Bár szokás Gulág-filmnek nevezni, valójában az Örök tél egy Gupvi-táborban játszódik. A különbség, hogy ide politikai foglyok helyett hadifoglyokat és internáltakat hurcoltak a szovjetek. A megszállt területek németsége kollektív bűnösnek számított, akiket "málenkij robot" címen összegyűjtöttek és jóvátételként dolgoztattak – ideológiai okok helyett itt a gazdaságiak domináltak. De mivel az Örök tél általánosságban állít emléket a szovjet munkatáborok áldozatainak, ez a megkülönböztetés másodlagos; ugyanakkor így talán még könnyebb is azonosulni a történet hőseivel, hiszen tökéletesen ártatlan, apolitikus, civil nők szenvedéstörténetét követhetjük nyomon.
Átfogó hadifogolycsere-egyezmény sem született, hiszen a Szovjetuniónak – tekintetbe véve a "málenkij robotra" elhurcolt foglyok nagy számát – ez nem állt érdekében. Az emberhez méltatlan bánásmód ellenére életben maradó foglyok évekig tartó kényszermunka után, több ütemben kerülhettek vissza Magyarországra, azonban így sem bocsátottak mindenkit szabadon. A Rákosi-rendszer az ötvenes években "megoldottnak" nyilvánította a "hadifogolykérdést", a "málenkij robotra" hurcolt civilekkel pedig nem foglalkozott, és e témát említeni sem volt szabad. A Szovjetunióba deportált magyarok kérdése a Kádár-korszakban is tabunak számított. A trauma feldolgozása csak a rendszerváltás után vált lehetségessé. A kutatások szinte azonnal meg is kezdődtek, és máig tartanak. Jelenet a filmből. Forrás: Az Örök tél története – minimális spoilerrel Az Örök tél története 1944 decemberében, egy dél-dunántúli sváb faluban kezdődik. A főszereplő Irént innen hurcolják el "egy kis munkára". A fiatalasszony szüleit és kislányát hagyja otthon, férje valahol a fronton harcol.
Köbli Norbert Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, érdemes művész. Négyévesen látta a Vukot; azóta több tízezer filmet végignézett. Mikor rájött, hogy a filmeket nem a színészek rögtönzik, hanem írók írják, rálelt életre szóló hivatására, a forgatókönyvírásra. Az olyan filmjeit, mint A vizsga, a Félvilág vagy az Örök tél a kritika és a szakma egyaránt lelkesen fogadta – idehaza és külföldön. Budán él családjával. "Dombóváron született 1977-ben. Korábban filmforgalmazással és filmkritikaírással foglalkozott, írásai a Vox Mozimagazin, a Filmcsillag, a DVD Magazin hasábjain jelentek meg. Csaknem húsz filmben és egyebek mellett három, most is futó sorozatban működött eddig közre forgatókönyvíróként. Könnyedebb játékfilmekben mutatkozott be – mint a 2007-es S. O. S. szerelem! vagy a 2008-as 9 és ½ randi –, igazán ismertté történelmi tematikájú filmjei tették, amelyek zömmel a kommunista rendszer könyörtelen logikáját és annak a benne élő emberekre gyakorolt hatását dolgozta fel. Ilyen volt A vizsga (2011), a Szabadság – Különjárat (2013), A berni követ (2014), az Árulók (2017), az Örök tél (2018) és a Trezor (2018), s érintőlegesen az Apró mesékben (2019) is felbukkan ez a vonulat.
Örök tél, rendező: Szász Attila, szereplők: Gera Marina, Csányi Sándor, Döbrösi Laura, történelmi dráma, 2018. Egy a tábor Az Örök tél nem csak a filmbeli szereplők története, még csak nem is a gulágra elhurcolt 250 ezer emberé, hanem mindannyiunké. Havasi János novellájából Szász Attila és Köbli Norbert készített tévéfilmet, melyet a sajtónak moziban mutattak be és talán ott érvényesül a legjobban. Egyszerre művészeti alkotás, történelmi tabló és iskolai tananyag. A vidéken élő Irén (Gera Marina) katona férjét várja haza a frontról. Egy nap hivatalos levelet hoz a postás, Irénnek mezőgazdasági idénymunkára kell mennie (kukoricát törni télen) három hétre. A marhavagonok végállomása azonban egy szovjet munkatábor 2 ezer kilométerre az otthontól. A nők egyetlen vétke, hogy svábok és/vagy svábhoz mentek feleségül. Háborús jóvátételként egy szénbányában kell dolgozniuk, ahol napi egy csillét kell megrakniuk. Ezt még egy egészséges, jól táplált férfiembernek sem könnyű teljesítenie, de itt hideg van, betegség.
Valamivel problematikusabb az Irénnel kialakuló románca, és itt álljunk meg egy pillanatra. Aki olvasott már büntető- és haláltáborokról, vagy akár kemény börtönökről szóló könyvet, és/vagy ismeri az ilyen témájú filmeket, tudja, hogy az igazán szörnyű helyzetek csak a szabályok szigorú betartása mellett élhetők túl. Bizonyos elveket meg kell tagadni, pl. a moslékot (beleértbe akár a szó szerint vett, disznónak szánt moslékot, ld. Recsk) meg kell enni, ha abból nyerhető energia a munkához. Nem szabad foglalkozni sem a múlttal, sem a jövővel, csak a jelennel, a túléléssel. Nem szabad hagyni, hogy mások segítésével önmagunkat is halálra ítéljük. Stb. Ezeknek az elveknek egy részét éppen Rajmund ismerteti Irénnel, mivel tetszik neki a nő. A szigorú szabályok között az ugyan nem szerepel, hogy szoros érzelmi kapcsolatot sem szabad létesíteni, pedig logikus lenne. Az élet azonban nem a logika szerint működik, így akár el is fogadhatjuk, hogy az eleinte inkább egyirányú vonzalmat nem gyűri le Rajmund, sőt, idővel kölcsönös érzelmi kapcsolattá fejlődik.