A szobrok mellett, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott közel harminc festménnyel is találkozhat itt a közönség, ezeken a műtárgyakon keresztül a barokk festészet stiláris sokszínűségéről és tematikus gazdagságáról kaphatnak képet a látogatók. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. Ekkor, a II. világháborúban, Budapest ostromakor a Román Csarnok megsérült, lezárták, később raktárként használták, csak 2018-ban nyílt meg a látogatók előtt, az elmúlt években azonban a felújítás alatt lévő Barokk Csarnokot nem láthatta a közönség. A Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlékhelyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei - a Román, a Reneszánsz és a Barokk Csarnok - közül a barokk művészetet bemutató csarnok idézi fel a korban hozzánk legközelebb álló stílust.
Egyszerre adják vissza az épület több évtizeddel ezelőtti, legszebb részeit és újítják meg 21. századi technológiával. Eltűntek az épület melletti építési kerítések, parkosított környezet várja majd a látogatókat – tette hozzá Baán László. Baán László a Liget projekt előrehaladásáról azt mondta: az Olof Palme háznál, amely Millennium Házaként újul meg, komoly építési munkák folynak jelenleg, és idén elkezdik a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a régi Közlekedési Múzeum épületében létesülő Magyar Innováció Háza építését is. Hozzátette: a leglátványosabb a Néprajzi Múzeum építése, kicsit arrébb pedig a volt Szabolcs utcai kórház területén épül fel az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amelynek 35 ezer négyzetméteres épülete majdnem szerkezetkész. Szólt arról is, hogy a Nemzeti Galériából a régi mesterek kerülnek át a Szépművészeti Múzeumba, az októberi újranyitáskor a régi magyar gyűjtemény jelentős része már ott lesz látható. A Román csarnok helyreállításáról készült videó a linken tekinthető meg:
A másfél éve átadott épület Román Csarnokába a két sarkán jutott be a víz. Még vizsgálják, hogyan. Csütörtökön adta hírül az MTI, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt három hónap kényszerű zárva tartást követően szombattól ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum, ahol az újraindulás alkalmából Dürer kora címmel időszaki kiállítás is nyílik. A hírről szintén beszámoló Index nek azonban levelet küldött az intézmény egyik munkatársa, jelezve: csodálkozik az újranyitáson, amelyre szerinte amiatt sem kerülhet sor, mert a vasárnapi felhőszakadás során "a Román Csarnok például teljesen beázott a falakat díszítő freskókkal együtt, és a műtárgyraktárak, illetve a földszinti állandó kiállítások is vízben állnak". A lap megkereste a múzeum kommunikációs osztályát, amely megerősítette az információt: tényleg beáztak június 14-én, ám szerintük a rövid idő alatt leesett extrém mennyiségű esővíz csak kisebb károkat okozott. A Román Csarnok két helyen, a két sarkán ázott be, szerencsére a károk nem jelentősek, a múzeum és a kivitelezők megvizsgálták az épület tetőszerkezetét, és megtették a szükséges lépéseket.
A szobrok mellett, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott közel harminc festménnyel is találkozhat itt a közönség, ezeken a műtárgyakon keresztül a barokk festészet stiláris sokszínűségéről és tematikus gazdagságáról kaphatnak képet a látogatók. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. Ekkor, a II. világháborúban, Budapest ostromakor a Román Csarnok megsérült, lezárták, később raktárként használták. Csak 2018-ban nyílt meg a látogatók előtt, az elmúlt években azonban a felújítás alatt lévő Barokk Csarnokot nem láthatta a közönség. A Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlékhelyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei – a Román, a Reneszánsz és a Barokk Csarnok – közül a barokk művészetet bemutató csarnok idézi fel a korban hozzánk legközelebb álló stílust.
A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint hetven éve lezárt Román Csarnok. Az impozáns múzeumi tér felújítása befejeződött, a csarnokot március második felében - március 15-étől húsvétig - a látogatók is megtekinthetik majd. A Liget Budapest Projekt keretében felújított, széleskörűen korszerűsített múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukciós fázis. Az új állandó kiállításokkal a Szépművészeti Múzeum október 25-én nyílik majd meg a nagyközönség számára. A múzeum felújítási munkálatai rövidesen befejeződnek, októberig az új kiállítások építése és a közönségforgalmi terek kialakítása zajlik, de az őszi megnyitóra a múzeum közvetlen környezete is megújul majd. A rekonstrukciós munkálatok során a Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítanak ki az épületben.
Azok az országok, amelyek a legmagasabb, "extrém" kockázatú besorolást kaptak biztonsági szempontból, főként Afrikában vagy a Közel-Keleten találhatók. Összesen tizennégy ilyen van: Afganisztán, Jemen, Szíria, Líbia, Mali, Szomália, Dél-Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság, valamint Mozambik, Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ukrajna, Pakisztán, Irak és Egyiptom egyes részei. Tavaly óta a haiti főváros, Port-au-Prince besorolását magas kockázatúról extrémre emelték a helyi bűnbandák működése miatt. Eközben Malajziában Johor Bahru (Johor állam) egy alapos felülvizsgálatot követően közepesről alacsonyra csökkent a biztonsági minősítés. Nemzetbiztonsági tisztviselő: Jelenleg egymillió ukrán szerez harci tapasztalatot. Ghánában pedig bejelentették, hogy 3500 dolláros (kb. 1, 1 millió forintos) bírságot szab ki a légitársaságokra valamennyi oltatlan utas után, akit az országba utaztatnak. (Forrás: Independent, fotók: Getty Images, Pixabay) biztonság | utazás | legveszélyesebb | világ | országai Rendeld meg a Roadster magazin 8. számát! Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra.
A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Negyedük tervezi, hogy a következő 1-2 évben külföldön fog tanulni vagy dolgozni egy hónapnál hosszabb ideig és tizedük tartja elképzelhetőnek hosszú távon a jövőjét Magyarország határain kívül. Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb, 2021 év végén és 2022 év elején készített reprezentatív kutatása szerint a 18–39 évesek egyötöde (21 százalék) dolgozott vagy tanult külföldön az elmúlt tíz évben egy hónapnál hosszabban. Finnország utazás vélemények topik. Más kutatásokkal egybecsengően inkább a férfiak (25 százalék), mint a nők (18 százalék) rendelkeznek külföldi tapasztalattal. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve pedig inkább a felsőfokú és alapfokú végzettségűek (28 százalék és 22 százalék) dolgoztak vagy tanultak külföldön az elmúlt évtizedben. A 18–39 évesek többsége inkább nem tervezi, hogy a következő 1-2 évben külföldön fog tanulni és/vagy vállal munkát egy hónapnál hosszabb ideig, csupán egyötödük (20 százalék) nyitott a kérdés iránt. Közülük is főként a férfiak (24 százalék), a középfokú végzettségűek (24 százalék), valamint a fővárosiak (28 százalék).