Száz művelt ember közül száz megvetően vonogatja a vállát: természetesen a Napkirály, XIV. Lajos. Vagyis mind a száz művelt ember – rosszul tudja. XIV. Lajos (Saint-Germain-en-Laye, 1638. szeptember 5. – Versailles, 1715. szeptember 1. ) Hyacinthe Rigaud festményén (1701) Akkor hát ki mondta, hogy XIV. Lajos mondotta volna? Sok mindenki, egyebek között Voltaire mondta – hogy a király mondta volna. Ha sok mindenki mondta, mi lehet az igazság (vagy a tévedés) a szállóige születésének körülményeivel kapcsolatban? Válaszoljon helyettünk Monsieur Dupré, a vaskos és igen tekintélyes szállóige-gyűjtemény összeállítója (Encyclopédie des Citations. Párizs 1959. 43. old. ). "E szavakat az ifjú királynak tulajdonítják, aki mindössze tizenhét esztendős volt akkoriban. A szavak 1655 április 13-án röppentek volna fel, amikor az uralkodó vadászöltözékben, kezében ostorral érkezett – állítólag – a párizsi bíróság üléstermébe. Félbeszakítva egy éppen zajló adóügyi vitát, így szólt: Az Állam – én vagyok!
De abban például egyezségre jutottunk, hogy ez a döntés mindössze két ember közös megegyezését igényli, és ezen túl semmiféle társadalmi jóváhagyás, netán egyik formának a másik fölé rendelése nem szükséges. Egy demokráciában legalábbis. Mert a kiindulópont minden esetben ez volt: demokráciában élünk, abban akarunk élni. Előíró, preskriptív állam helyett leíró, deskriptív államot szeretnénk, amely a polgárait sem törvényekkel, sem világnézeti alapon nem hierarchizálja. Mert lehet úgy gondolni - bár e sorok írója ezt mély tudatlanságnak minősíti -, hogy egy gyerek nagyobb eséllyel lesz homoszexuális akkor, ha meleg pár neveli, hiszen a példa erre biztatja, de - egyeztünk meg - még ezen az alapon sem lehet megnehezíteni a meleg párok örökbefogadási procedúráját. És lehet úgy gondolni, hogy akit az állam a pénzén (vagyis a polgárai adóforintjaiból) egyetemre járat, érezze ne csak erkölcsi, hanem anyagi kötelességének, hogy tudásából a hazájának adja vissza a legtöbbet (bár ennél a kérdésnél a nézőtér két fele alaposan fölbillent, az "igen" oldalon alig egy-két ember ült), de abban nagyjából egyetértettünk, hogy ehhez nemcsak kötelezettséget kell róni a fiatalokra, hanem vállalni a magas szintű, anyagilag erősen kistafírozott felsőoktatást és a végzés utáni elhelyezkedést.
Bár a legenda a pontos dátumot – 1655. április 13-át – is megjelöli, Hahner Péter történész szerint az akkor 17 éves XIV. Lajos ilyet nem mondott. Az igaz, hogy az ifjú király – miután vadászat közben meghallotta, hogy a legfelsőbb bíróság a háta mögött tárgyalja rendeletei törvényességét -, vadászszerelésében a legfelsőbb bíróság épületébe viharzott. De a formaságokat még így sem hagyta figyelmen kívül. Nem rontott be ostorát csattogtatva, és azzal sem fenyegetőzött, hogy ő lenne az állam. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint ezt mondta: "Uraim! Mindenki tudja, milyen szerencsétlenségeket vont maga után a bíróság ülésezése. Ezeket akarom megakadályozni. Hagyják hát abba a tanácskozást a rendeletekről, amelyeket átadtam, s amelyeket végre kívánok hajtatni. Első elnök úr, megtiltom önnek, hogy bármilyen gyűlésezést engedélyezzen, és ilyesmit egyikük sem indítványozhat". Amik ugyan kemény szavak, de állammal való összehasonlítás nincs a szövegben, azt minden bizonnyal a király halála után kapcsolták a nevéhez.
Ez a híres Burka-ügy: a felmentett apa és fia az előzetesben töltött idő miatt kártérítést kapott, de perújítás során mégis elítélték őket, az állam pedig visszakövetelte a korábbi kártérítést. Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Törvényszék – helybenhagyva a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét – pénteken jogerősen arra kötelezett egy elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot. A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők. A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a pénteki közleményben csak monogrammal jelölnek – és fiát. Fellebbezett az emberölésért elítélt Burka Ferenc az állam kártérítési perében Egy 1999-es gyilkossági történet végére már mintha többször pont került volna, de újabb és újabb fejezetek íródtak, és most sincs ez másként.
Fogalomtár E híres kijelentés ebben a formában sohasem hangzott el, s valószínűleg Bossuet abbénak, az ismert hitszónoknak 1709-ben megjelent, La Politique tirée de l'Écriture sainte (A Szentírás szerinti politika) című műve nyomán terjedt el. Az abszolút monarchia egyik leghíresebb ideológusa ugyanis e szavakkal idézte fel XIV. Lajos alakját: "Tout l'État est en lui", vagyis "az egész állam benne foglaltatik". (Forrás: RUBICONline, Hahner Péter: Az abszolút monarchiáról mai szemmel. Az állam én vagyok! )... )
Ez Versailles teljes brutális fényében. Évadok: Stáblista:
CEU;Hirdetés;Hirdetés; 2017-04-10 08:09:00 Kevés olyan ország van, amelynek miniszterelnöke magára vállalta nemcsak a végrehajtói hatalom minden gondját, hanem átvette a törvényhozói, a bírói hatalom terheit is. Sőt, már a bűnüldözés feladatait is a nyakába vette. Szinte hallani lehetett, ahogy megroppan a válla a súlyos teher alatt, amikor a dupla szögesdrót kerítés és a jogi határzár mögé bezáródott külföldi felsőoktatási intézményekről lerántotta a leplet. Végre sikerült bebizonyítania, ebben az országban a korrupcióellenes küzdelem nem üres szólam! Szavai és üzenetei alapján világossá vált a probléma lényege: "Csak nem képzeli a külföldi egyetem, hogy olyan diplomát állít ki, amelyet a világ bármelyik országában elfogadnak? Ez bizony csalás a javából! Itt oktatni lehet, de csalni...? Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a hazai felsőoktatási intézmények, amelyek a működésükhöz szükséges fedezetet ugyan nem kapják meg, azonban – a kancellár közvetítésével – közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt állnak.
A mintaátlag tehát egy olyan normális eloszlású valószínűségi változó melynek várható értéke a nullhipotézis igaz logikai értéke esetén 12, szórása. Ha a mintaátlag egy konkrét mért minta esetén nagyobb mint a 12 akkor ezt két részhatás eredményének tulajdoníthatjuk: Egyrészt egy véletlen hatás eredményének, a mintavétel véletlen jellege miatt Másrészt azon hatás eredményének, hogy tanuló átlagos futóteljesítménye nem 12 sec/100 m hanem annál rosszabb. Hogy ezek közül melyiket vesszük figyelembe azt úgy döntjük el, hogy első lépésben meghatározzuk a kritikus értéket mely fölé 0, 05 valószínűséggel kerülhet a mintaátlag értéke. Ezt az értéket láthatjuk a sűrűségfüggvényen ábrázolva és Excelben számítva. A medián kiszámítása a Microsoft Excelben | CodePre.com. Ha a mintaátlag értéke ennél nagyobb azt mondjuk, hogy nem tulajdonítható a 12-től való fölfelé eltérés ekkora mértéke kizárólag a véletlennek. Annak valószínűsége hogy a mintaátlag ennyire eltér a feltételezett várható értéktől nagyon kicsi – a megengedett elsőfajú hibavalószínűséggel egyenlő – ezért ekkor azt feltételezzük hogy az eltérés mértéke döntően abból a hatásból ered, hogy 12-nél nagyobb a tanuló átlagos futóteljesítménye 100 m-en, így nem igaz a tanuló állítása, a nullhipotézist el kell vetnünk és az alternatív hipotézist kell igaznak vennünk.
Korábban már írtam a százalékszámítás buktatóiról. Most nézzük meg a gyakorlatban: hogyan működik a százalékszámítás Excelben. Ha nyomon követed a céged, vállalkozásod – vagy akár a privát életed – eredményeit, akkor felmerül a kérdés: hogyan változik a teljesítmény. Nőttek vagy csökkentek a bevételek, kiadások, az egy munkatársra jutó termelés, vagy bármilyen fontos mutatószám. Százalékszámítás Excelben Mivel a százalékszámítás Excelben is egy egyszerű osztás, ezért csak arra kell ügyelned, hogy helyesen képletez d be cellákat a felállított viszonyok alapján. Medián – Wikipédia. Példának nézzük ezt a gyümölcstermesztőt, aki eredetileg 10% növekedést tervezett 2016-ra, így ezek az adatok adottak. [A feladathoz tartozó Excel fájlt innen töltheted le. ] Mi lett az eredmény a tervhez képest? Első lépésben számold ki, hogy miként alakult a bevétel a tervhez képest! Vagyis a D oszlop (2016 bevétele) a C oszlophoz (Terv) képest. Azaz a C oszlop lesz a viszonyítási alap, mert ez az elvárt 100%, így a képletben ez lesz a nevező.
Ez mit jelent? Az első esetben az értékek javarésze (leggyakrabban előforduló értéke, tehát módusza) az alsó, míg a második esetben a felső adattartományba esik. Fontos ismeretanyag! Középértékek A középértékek az adataink értéknagyságának centrumát fejezik ki, azaz az értékek csoportosulását egyetlen számmal fejezik ki. A módszertani fejezetben is beszéltünk róla, illetve itt is megemlítettük a három különböző változótípust. Ezek közül a középértékek tekintetében más-más mutatókat használunk. Ha megismertük a három változótípust, majd azonosítottuk a középértékeket, akkor megérthetjük, hogy melyik skálatípus miért és melyik középérték kiszámítását vonhatja maga után. Milyen a nők és férfiak aránya a csapatban? Táblázat: Skálatípusok és mérési szintek Az alábbi táblázat megmutatja, hogy az egyes mérési skálákra milyen középértékeket érdemes és kell alkalmazni. StatOkos - Leíró statisztika. A belátást megkönnyíti, ha magabiztosan ismerjük mind az átlag, a módusz és a medián fogalmát. Általánosan elmondható, minél "magasabb" a mérési szint, annál több középértéket használhatunk Szóródási mutatók és terjedelem A szóródási mutatók azt mérik, hogy az adott értékek mennyire koncentrálódnak a középérték körül, az ingadozás mértékét fejezik ki egy számmal.
Következtetés: A 29. érték osztja az adatkészletet oly módon, hogy a legalacsonyabb 25% felett van, a legmagasabb 75% pedig alatt A 43-as érték az adatkészletet két egyenlő részre osztja A 67-es érték úgy osztja el az adatkészletet, hogy a legmagasabb 25% alatta, a legalacsonyabb 75% pedig az alatt van Kvartilis formula - 2. példa Lássunk egy másik példát arra, hogy a vállalatok és vállalkozások hogyan használhatják ezt az eszközt megalapozott döntéshozatalra arról, hogy melyik terméket gyártják. Tegyük fel, hogy Ön futócipő gyártója és jól ismert márka azoknak a sportolóknak a körében, akik maratont futnak, sportolnak stb. a kereslet kielégítése. Összegyűjtött egy mintát 15 sportolótól, különböző sportágakból. Számolja ki a kvartil. Az adatkészlet az alábbiakban található: Rendelje meg a cipő méretét növekvő sorrendben.
Egyenetlen számeloszlás esetén eltérőek lehetnek. Példa Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen. Adatok 1 2 3 4 5 6 Képlet Eredmény =MEDIÁN(A2:A6) Az A2:A6 tartomány öt számának mediánja. Mivel 5 szám található benne, a harmadik a medián. =MEDIÁN(A2:A7) Az A2:A7 tartomány hat számának mediánja. Mivel hat szám található benne, a medián a harmadik és a negyedik szám közötti középső pont. 3, 5 További segítségre van szüksége?