egyetemi adjunktus, oktatásszervező, tanulmányi ügyekért felelős oktató Végzettség: régész – történész– magyar őstörténet előadó Kutatási terület: nomád népek harcmodora, avar kor E-mail: b. Fogadóóra: egyeztetés szerint Linkek: Szakmai önéletrajz Publikációk
BELGYÓGYÁSZAT ENDOKRINOLÓGIA DIABETOLÓGIA Dr. Benkő Katalin főorvos specialitása közé tartoznak a pajzsmirigy betegek, PCO, autoimmun thyreoiditisek, cukorbetegség és belgyógyászati betegségek kezelése. A megszerzett évtizedes tapasztalatommal (belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia), valamint a F MEDICAL Magánklinikán társszakmák összehangolt munkájával szeretném elősegíteni a hozzánk forduló betegek kivizsgálást, kezelését, életminőségük javítását.
Szegedi Tudományegyetem | Válogatott publikációk - Dr. Tarkó Klára Tarkó Klára (1998): A metakogníció fogalma a pedagógiában és a pszichológiában, Iskolakultúra, VIII. évf. 8. sz., 117-120. o. Tarkó Klára (1999): Az olvasás és a metakogníció kapcsolata iskoláskorban - szakirodalmi tanulmány, Magyar Pedagógia, 99. 2. sz., 175-191. o. Tarkó, K. (2004): History and concept of multicultural education. In: Klára Tarkó (2004., ed): Multicultural education. In. Zsuzsanna Benkő (2004., Editor of Series): Integrated programmes for lower-primary teacher training. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged. 147-156. Dr benkő katalin szeged van. Tarkó Klára, Dr. és Benkő Zsuzsanna, Dr. (2005): A magyar tanítóképzés megújítása – tananyagfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen. Új Pedagógiai Szemle. 07. 08. 33. – 44. Tarkó, K. (2007): Cultural factors. In: Zsuzsanna Benkő (2007, Ed. ): Tradition and Modernity in the life-style of the families of the Visegrád countries. JGYF Kiadó, Szeged. 115. – 130. Dr. Benkő Zsuzsanna, Dr. Tarkó Klára, Lippai László és Dr. Erdei Katalin.
Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, "az ország születésnapja", és az új kenyér ünnepe is. Mit is jelent ez utóbbi pontosan és hogyan kapcsolódik a nemzeti ünnephez? Többféle vélekedés is létezik ezzel kapcsolatban. Az aratás ünnepe Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. Új kenyér ünnepe a Sóstói Múzeumfaluban - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr elé vitték. Az ünnep táncmulatsággal zárult. Az ünnepi asztal ékessége A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Ide kapcsolódik az új kenyér ünnepe is, amit a középkori Magyarországon még korábban, július 15-én ünnepeltek. Hogy hogyan került át augusztus 20-ára? 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását.
Az új kenyér ünnepének ekkor már volt történelmi múltja, hiszen Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899-ben rendeletbe foglalta a század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti jó viszony helyreállítása érdekében az aratóünnepek felújítását. Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt, ettől kezdődik Augusztus 20. ünnepe. Eladdig augusztus 15-én, István halálának napján tartották. Nagy Lajos egyházi ünneppé tetette, Mária Terézia 1771-ben a nemzeti ünnepek sorába emelte, Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-től "Alkotány ünnepe"-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. Új kenyér napja: az ősi aratóünnepektől a szimbolikus ünnepig. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következő aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre.
A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született. Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig Augusztus 20-án nem csak államalapító István királyunkról, alkotmányunkról emlékezünk meg ezen a napon, hanem az aratás utáni új kenyérről is. Vajon mikor alakult ki ez az utóbbi ünnep? Az új kenyér ünnepe Augusztus 20-a igazán pozitív üzenetű nemzeti ünnepünk. Nem kapcsolódik hozzá elbukott forradalom, levert szabadságharc vagy mindaz a balsors, amely a történelmünket átszövi. Az államalapításra úgy lehetünk büszkék, hogy közben nem kell keserűséget éreznünk, nem kell vértanúkat gyászolnunk. Nagyszerű, hogy ekkor ér véget az aratás, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Új kenyér ünnepe. Azzal, ahogyan nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik.
Újra élnek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is. A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren kezdődik, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a tisztavatással. Budán minden évben megrendezésre kerül a mesterségek ünnepe. Itt több száz mester látványműhelyeit lehet megtekinteni, és a legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Itt mutatják be Magyarország tortáját is, mely az idei évben a Napraforgó torta lett. Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait. Az ünnep legfontosabb része a szentmise és a Szent Jobb körmenet. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik.. Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg.
A műhelyekbe újra élet költözik, láthatják, hogyan dolgozik a kovács, a mézeskalács-készítõ, a kádár, és hogy hogyan zajlott a nagymosás. Több száz kiscipót kiosztanak A múzeumfalu vendégei lesznek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársai, akik a nap során több száz kiscipót fognak kiosztani a Magyarok Kenyere adományozói program keretében mindazoknak, akik a kenyér útját végigjárják. A rendezvény ingyenes és a részvétel védettségi igazolvány nélkül lehetséges!
Az MSZP egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz augusztus 20-án Európa legnagyobb tűzijátékát akarja megrendezni, ezért egy szerényebb költségvetésű ünnepségre tettek javaslatot. Szerényebb költségvetésű tűzijátékot javasol az augusztus 20-i állami ünnepre az MSZP elnökhelyettese, aki szerint a megspórolt pénzt a bajba jutott emberek megsegítésére lehetne fordítani. Komjáthi Imre az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón pénteken azt mondta, a Fidesz augusztus 20-án Európa legnagyobb tűzijátékát akarja megrendezni, de az MSZP szerint nem kell ahhoz sok milliárd forint, hogy méltóképpen megünnepeljék a nemzeti ünnepet. Közölte, 2009-ben 212 millió forintot költött az állam a tűzijátékra, és a családok, a gyerekek ugyanúgy örültek annak. Legyen tűzijáték, de ne hatszoros áron, több mint egymilliárd forintból – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő szerint amikor sok millió magyar él létbizonytalanságban, nem ártana megfontolni, hogy egy szerényebb, 212 millió forintos tűzijátékkal is tisztességgel meg lehet ünnepelni az államalapítást.