A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott. A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzői [ szerkesztés] A megyei jogú városok jogi státusát jelenleg, 2017. 08. 10. -én a 2011. tv., az Mötv. rendezi: "21. § (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. (3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város. (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. "
2020. 08. 14:58 Üzentek a kormánynak az ellenzéki polgármesterek Dunaújvárosban találkoztak egymással a megyei jogú városok ellenzéki elöljárói. 2019. október. 14. 12:10 Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék Az önkormányzati választásokon az egyik, ha nem a legnagyobb elért sikere az ellenzéknek az, hogy a polgármesteri címek mellé a közgyűlési többséget is megszerezték. Több olyan hely is van Budapesten és országban, ahol a polgármesteri címet nem, de a közgyűlési többséget elvitte az ellenzék. 2019. 20:59 MTI Itt vannak a megyei jogú városok részeredményei - Borkai vezet A megyei jogú városokban a Nemzeti Választási Iroda 20. 41 órai adatai alapján, a szavazatok 42, 17 százalékos országos szintű feldolgozottságánál mutatjuk az első három helyezettet. 2019. szeptember. 20:07 4000 milliárd forint jut a Modern Városok Programra Eddig 1500 milliárdot költöttek el belőle. 2019. 22. 06:30 Windisch Judit - Tóth Richárd Térképen a mezőny, amely összecsap az őszi választásokon Áder János köztársasági elnök hamarosan kiírja az őszi önkormányzati választások időpontját, indul a visszaszámlálás.
Megye közbeszerzés Közel 400 milliárdot költhetnek a megyei jogú városok ebben a ciklusban 2016. 02. 23
Semjén Zsolt benyújtott be a kormány nevében egy salátatörvényt, amiben szerepel, hogy az önkormányzati törvény módosításával megyei jogú várossá nyilvánítanák a 34 ezer lakosú Baját és a 28 ezres Esztergomot - közölte a 444. Az indoklásban megemlítik, hogy Baja a kommunista "megyerendezés" során, 1950-ben veszítette el a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. "Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig". Esztergom esetében is az az elsődleges indok, hogy szintén az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások "elszenvedője" volt, hiszen addig Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált. Valamint "Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye" - olvasható a portálon. Magyarországon 2006 óta 23 megyei jogú város van.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bővebben: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) A(z) "Magyarország megyei jogú városai" kategóriába tartozó lapok A következő 26 lap található a kategóriában, összesen 26 lapból. Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) B Baja Békéscsaba D Debrecen Dunaújváros E Eger Érd Esztergom Gy Győr H Hódmezővásárhely K Kaposvár Kecskemét M Miskolc N Nagykanizsa Ny Nyíregyháza P Pécs S Salgótarján Sopron Sz Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely T Tatabánya V Veszprém Z Zalaegerszeg A lap eredeti címe: " ria:Magyarország_megyei_jogú_városai&oldid=14973794 " Kategória: Magyarország városai
A területfejlesztési miniszter megbízásából üzemelteti a Lechner Nonprofit Kft.
Az MJVSZ állandó képviseletet lát el országos jelentőségű kérdésekben, illetve egyedi állami döntéseknél. A szövetség hatékony működéséhez elengedhetetlen a különböző típusú és szintű állami és társadalmi érdekképviseleti szervekkel, valamint a külföldi szervezetekkel való együttműködés. A nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatcserék, a nemzetközi projektekben való részvétel, valamint a támogatási rendszerek folyamatos figyelése, a pályázati részvétel összehangolása kiemelt szerepet kap a munkában. A tagvárosok számára egyébként is, de a szövetség egészére nézve is fontos a nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartás, a tudományos kutatások ösztönzése, támogatása is. 5. Kommunikáció Az MJVSZ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy állásfoglalásai, észrevételei a média különböző csatornáin is eljussanak az érintettekhez, a városok lakosságához. Kialakította saját sajtókapcsolatait. Jelentős eseményeiről sajtóközleményeket készít, sajtótájékoztatókat tart. 6. Gazdálkodás A szövetség a tagsági díjból, valamint a jogi és természetes személyek támogatásai, hozzájárulásai révén, pályázati, alapítványi, rendezvényi és egyéb bevételekből működteti a szervezetet.
Dél-Manhattan, ahol egymást érik a látnivalók Hotelben vagy hosztelben? Manhattanben vagy máshol? – Így keress szállást Megnéznéd a várost a legmagasabb felhőkarcolókból? 2, 5 millió New York-i otthona – The Planet, azaz Brooklyn Így taxizz New Yorkban 1355 kilométeres metróhálózat, 5700 busz, 1 ingyenes kompjárat – Így tömegközlekedj Pár kaja, amit feltétlen kóstolj meg, na meg pár jó tanács a városi gasztrokultúráról Magyar kötődésű helyek a városban Járd be New York parkjait Tanácsok repülőjegyhez Bronx, a jenkik otthona A legjobb strandok a városban és környékén Neves New York-i magyar emigránsok A legnagyobb: Queens Nézd meg föntről, lentről, vízről Merülj el Közép-Manhattanben A határátlépés lesz az első dolgod, miután leszálltál a repülőről. Sok pénzt megtakaríthatsz a repülőjegyen, ha időben foglalsz, és nem ragaszkodsz a főszezonhoz. New Yorkban a főszezont a nyári hónapok, valamint a karácsonyi időszak jelenti. Ilyenkor a légitársaságok árai nem ritkán másfél-kétszeresére emelkednek a holtszezonban kínáltakhoz képest.
Kedd délelőtt tüntetés kezdődött a Parlamentnél a katareform ellen, a demonstrálók később a Margit hídhoz vonultak, ahol megbénították a forgalmat. A Kossuth téren egyebek között "Ne vedd el a katát! ", "Ne szavazd meg! " jelszavakat skandálták. A téren megjelentek ellenzéki politikusok, így például az MSZP, a Momentum, az LMP, a Jobbik, a DK és a Párbeszéd képviselői is. Közülük többen a tüntetőkkel átvonultak a Margit hídra. Közben garázdaság miatt előállítanak a rendőrök egy férfit a Margit hídon, mert leköpött egy járőrautót - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden a oldalon. Jászai Mari téren a rendőrök hangosbemondókon tájékoztatták a gyűlés résztvevőit, hogy szabálysértést valósítanak meg azzal, ha a híd úttestjén és a villamossíneken tartózkodnak. Felszólították őket, hogy menjenek fel a járdára, mert akadályozzák mások szabad mozgását. Később tüntetők kezdték akadályozni a forgalmat az Erzsébet hídon is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint a tüntetők irányonként egy-egy forgalmi sávot foglalnak el.
Éles vita a parlamentben Közben a parlamentben is éles vita alakult ki a törvénymódosítás kapcsán. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál. Hozzátette: a cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – magyarázta. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté ezzel szemben úgy véli: a kormány lesújt a katás adózókra. Nála is élesebben fogalmazott Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője, aki szerint üres a kassza, a kormány ezért most nekiesik a magyar vállalkozásoknak, vállalkozóknak, és megfelelő időt sem ad nekik, hogy felkészüljenek a kata új szabályozására.