Kincses Gyula egy minőségi mutatói rendszert is bevezetne, ahol a betegek véleménye is megjelenhet. A vizitdíjnak véleménye szerint pozitív hatásai voltak. El kell érni, hogy bruttó egymillió forint legyen az orvosi alapbér – mondta az Index élő interjújában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara új elnöke. Kincsest szombaton választották a Magyar Orvosi Kamara elnökének, ezzel a 16 éve elnöklő Éger Istvánt váltotta az orvoskamara élén. A szakember szerint a hálapénz ellen egy eszközzel nem lehet küzdeni, de az első mindenképpen a béremelés kell, hogy legyen. Ezen kívül a TB-törvénybe kell iktatni, hogy az ellátás az éppen beosztott orvossal jár. Ha valaki mást szeretne, akkor a szolgáltatást plusz pénzből kell megvásárolni, szerződéssel. Kincses szerint az orvosok közül egyre többen állnak ki a hálapénz ellen, főleg, hogy például egy nagy orvos gyakran "szint alatti" dolgokat kell vállaljon a hálapénzért, kis műtéteket, szüléslevezetéseket, ami egyre kevésbé tetszik neki. Az új kamarai elnök egy minőségi mutatói rendszert is bevezetne, ahol a betegek véleménye is megjelenhet, de csak az értékelhetne orvost, aki a betege volt.
Az online szerveződő 1001 orvos hálapénz nélkül mozgalomból kinőtt Újratervezés nevű csoport olyan fiatal orvosokból áll, akik külföldi tapasztalat birtokában tenni akarnak egy jobb egészségügyért. Erre a bázisra építve indult a kamarai elnökválasztáson Kincses Gyula, és vele együtt nyert az új hullám. Legfőbb céljuk az erősebb érdekérvényesítés, és a kezdő orvosok alapbérének emelése, amely szerintük minden későbbi változás előfeltétele. Kincses Gyula – elnök, Magyar Orvosi Kamara "Nem csak az orvosnak van joga a pihenéshez, de a betegnek is a pihent orvoshoz, aki odafigyel, kicsit elbeszélget vele, nem hajszolt, nem frusztrált. Ezért szeretnénk azt, hogy a tisztességes munkabért, ami a kezdő orvosi fizetés menne fel 1 150 000 Ft-ra, ezt egy munkahelyről megszerezve el lehet várni, hogy megfelelő pihentséggel és empátiával foglalkozzon a beteggel. " Az elnök azt mondja, tudják, hogy az idei központi költségvetésben nincs fedezet az orvosok béremelésére, de ha ígéretet kapnak a jövő évi bérrendezésre, azzal már elégedettek lennének.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy látja, hogy szükség lenne az egészségügyben egy több területet átfogó mestertervre. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, hogy az utolsó átfogó terv a 11 éve készült Semmelweis Terv volt, azóta azonban megváltoztak a technológiai, a kulturális, a környezeti és a megbetegedési viszonyok, amelyek megkövetelik a szerkezet és a működés átalakítását. Kincses Gyula érti, hogy a választás előtt semmilyen politikai erő nem mert érdemi változásba belekezdeni, de a választások lezajlottak, és a kormányzatnak is látnia kell, hogy ezt a széttöredezett ellátórendszert, ennyi telephellyel, ennyi orvosi munkahellyel, nem lehet munkaerővel ellátni, nem működtethető. A MOK elnöke szerint látható, hogy az egészségügy rendszerszinten nem hozza azt az eredményt, ami egyébként a fejlettsége alapján várható lenne. Az orvosok béremeléséről elmondta: ahol a fizetés javul, ott csökken az önkizsákmányolási kényszer, tehát nem kell három-négy állást vállalni, de így azok a helyek maradnak betöltetlenek.
Vissza kell adni azt a lehetőséget, hogy az egészségpolitika meghatározó tényezője legyen az orvosi kamara – emelte ki. Fotó: Pixabay A frissen megválasztott elnök közölte, a tagság elfogadott egy fontos határozatot, amelyben felhatalmazta az elnökséget arra, hogy az eredménytelen bértárgyalások kapcsán kezdje meg annak felmérését, hogyan lehet a tárgyalásokat felgyorsítani, vagy eredményességét kikényszeríteni. Álmos Péter, a MOK új alelnöke a bérrendezést érintve azt mondta, érzik a nyomást a tagság felől, de kapkodni nem fognak, azonban határozott lépést fognak tenni a kérdésben. Ezzel kapcsolatban elmondta, konzultálnak a kamara jogászaival, hogy az orvosi kamara kezdje el tisztázni egy egészségügyi sztrájk feltételrendszerét. Az alelnök azonban úgy vélte, hogy sztrájkra nem lesz szükség, az önkéntesen vállalt túlmunka visszamondásának lehetősége véleménye szerint elég a nyomásgyakorlásra. A MOK két új alelnöke Lénárd Rita belgyógyász és Álmos Péter szegedi pszichiáter lett, a fogorvosi alelnöki tisztséget Nagy Ákos tölti be.
Ön szerint hol a baj? – Horváth Ildikó államtitkár asszony a szombati nagygyűlésen hosszasan sorolta, mire mennyi pénzt áldozott a kormány az elmúlt közel tíz év során. Ez mind igaz, sok száz milliárd forintról van szó, amelyet sajnos sikerült úgy elkölteni, hogy az ellátás minősége és az egészségügyi dolgozók munkafeltételei nem javultak. Korszerűtlen, átláthatatlan, a transzparenciát nélkülöző rendszert tartunk fenn. Egyes ellátási eseményekre koncentrálunk, amelyek között nincs összhang. Ezért nincs szó hatékonyságról még akkor sem, ha igaz, hogy bizonyos szakterületeken nagyon magas színvonalon folyik a munka. *** Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny – mondta Kincses Gyula a Népszavá nak: Az önt jelölő Újratervezés csoportot főleg harmincas, negyvenes, dinamikus orvosok alkotják. Ön 67 éves. Nem találtak fiatalabbat? Nem vállalták. Olyan főállású jelöltet kerestek, akinek sokféle tapasztalata van, ismeri a kormányzati döntési mechanizmust is. A jelölésemben az is benne volt, hogy tudják: a szakma, az orvoslás elég arisztokratikus, és fiatal, ismeretlen kollégát nem biztos, hogy megválasztanának.
A kamara főtitkára Kárász Anikó fogorvos lett. Kincses Gyula fül-orr-gégész 16 év után veszi át a kamara vezetését Éger Istvántól. Az új kamarai vezető 1990-ben MDF-es színekben parlamenti képviselő lett, 1998-2002 között az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Stratégiai Elemző Központban, majd a miniszteri kabinetben, kormányfőtanácsadóként dolgozott. 2001-2010-ig a MEDINFO-t, majd utódszervezetét, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetet vezette, közben 2007 októberétől 2008 májusáig egészségügyi államtitkár, 1993-tól 2013-ig az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium tagja, elnöke, titkára.
Agerpres Törvénytervezetet iktat kedden a parlamentben a Nemzeti Liberális Pártból kivált független jobboldali képviselők frakciója, amelynek értelmében nem a munkáltatóknak kell kifizetniük az alkalmazottjaiknak a betegszabadság első öt napjáért járó táppénzt, ez a kötelezettség az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (CNAS) hárul. A jogszabály-javaslat a társadalombiztosítási ellátásokat és betegszabadságokat szabályozó 2005/158-as kormányrendeletet két pontban módosítja. Az egyik módosítás szerint a betegszabadság első öt napjáért járó táppénzt az egészségbiztosító, és nem a munkáltató fizeti ki az alkalmazottnak. Ki fizeti a táppénzt 7. A tervezet egyik kezdeményezője, Violeta Alexandru független képviselő szerint a hatályos törvény nem méltányos, mivel a munkáltató alkalmazottanként 2, 25 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, így havonta folyósít az államnak egy bizonyos összeget, amelyből a CNAS fedezni tudná a táppénzt. A második módosítás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak késedelmi kamatot kell fizetnie, ha nem teljesíti idejében elszámolási kötelezettségeit a járulékokat fizető munkáltatók felé.
hatósági karantén idején). A keresőképtelenséget az 1997. évi egészségbiztosítással kapcsolatos törvény határozza meg pontosan. Ki adhat igazolást a keresőképtelenségről? A keresőképtelenségről minden esetben igazolást kell kiállítani, ezt pedig csak az erre jogosult orvos teheti meg. Vírus a társadalombiztosításban: Ki fizeti a táppénzt? - Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Ő lehet a háziorvos, a beteg gyermek háziorvosa, a kezelő szakorvos, illetve ha kórházi kezelés idejéről van szükség igazolásra, akkor az illetékes kórház. Ha azért válik keresőképtelenné a szülő, mert a gyermeke beteg, akkor az igazoláson mindkettejük adatainak szerepelnie kell. Visszamenőleg nem lehet igazolni A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni, ennél korábbi időpontra nem állíthatja ki az orvos az igazolást. Kivételesen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állíthat ki igazolást a keresőképtelenségről az orvosszakértői szerv orvosa. Ha nem értünk egyet a keresőképtelenségről szóló döntéssel, akkor ezt a területileg illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál lehet jelezni.
adminisztratív és fizikai munka). Amennyiben azonban orvos a keresőképtelenséget megállapította, akkor jár a táppénz. Amennyiben a munkáltató táppénz iránti igény előterjesztését megtagadja, panasszal fordulhat a kormányhivatal TB főosztályához.
A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a "7"-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. Ki fizeti a táppénzt 2. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv. -ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak. 2020-03-20
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos "7"-es kóddal igazolja. Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. Ki fizeti a táppénzt facebook. 25. ) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. Mekkora a táppénz mértéke? A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a "karantén" esetén is; vagyis a táppénz: - 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, - 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal, - 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.