Velük együtt 25 000 németajkú osztrák és 3000 magyar anyanyelvű személy is olasz alattvalóvá vált. A rapallói egyezmény végrehajtása során az olasz királyi hadsereg és hadiflotta 1920. december 26–30 között katonai akcióval megadásra kényszerítette Gabriele d'Annunziót, felszámolta a "Quarnerói Régenskormányzatot", lehetővé téve a Fiumei Szabadállam megalakítását. Fiumei püspökség – Magyar Katolikus Lexikon. 1924 -ben aztán Róma és Belgrád megkötötte a római egyezményt, ez érvénytelenítette a rapallói szerződés Fiume autonóm státusáról szóló rendelkezését. A Fiumei Szabadállamot felszámolták, területét egymás között felosztották: Fiume várost Olaszországhoz, a vele szomszédos Sušak (Sussak) kikötővárost a délszláv államhoz csatolták. Az 1920-as évektől, az olasz fasizmus térnyerésével erős olaszosítás indult meg az első világháborúban megszerzett területeken. Ez a második világháború után, az 1950-es években is folytatódott, csak Olaszországnak az Európai Közösséghez való közeledésével hagyott alább. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Aleksandar Jakir.
Fiume megszerzéséért – elsősorban kiemelten fontos gazdasági helyzete miatt – évszázadokon át versengtek a különböző európai nagyhatalmak. A 18-19. században igazi fénykorát élő város 1723-ban szabad kikötővé vált, 1873-ban pedig a nemzetközi vasúthálózat tagja lett. Mindkét tény gazdasági és ezáltal demográfiai erősödést jelentett Fiume számára. Az első világháború után Fiume hovatartozása komoly vitát robbantott ki a győztesek között. A háború kezdetén az antant hatalmak felelőtlen ígérgetésekkel csalogatták Olaszországot a háborúba. Rapallói szerződés 120 go. 1918-ra viszont kiderült, hogy Szerbiának is hasonló ígéreteket tettek. A nagy területi osztozkodások közepette az olasz miniszterelnök Dalmácia helyett – többek között – már Fiuméval is beérte volna. Fiume viszont a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé lett. Az olaszok csak Dél-Tirolt, Isztriát, Triesztet és néhány dalmát szigetet tudtak megkaparintani. Miután a párizsi békekonferenciák legmagasabb szintű szerve, a Legfelső Tanács elutasította az olaszok Fiume iránti kérelmét és inkább szabad várossá nyilvánította, a híres olasz író, Gabriele D' Annunzio támogatóival együtt elhatározta a város és kikötő elfoglalását.
A szovjet-német kapcsolatok ezután hamarosan virágzásnak indultak, a közeledést azonban nem a szimpátia, hanem a hasonló helyzet és a közös érdek hozta magával: a Német Birodalmat a versailles-i békeszerződés jelentős területi veszteségekkel sújtotta, hadseregének létszámát 100 000 főre korlátozta, ráadásul 290 milliárd márka jóvátételt rótt ki rá. Rapallói szerződés 19200. Berlint emellett külpolitikai szempontból is igyekeztek elszigetelni, amiben a győztesek tervei szerint elsősorban Franciaország és a helyreállított Lengyelország játszott kulcsszerepet. Eközben Oroszország is karanténba került, mivel 1917 novemberében a bolsevikok szerezték meg a hatalmat, Lenin világforradalmi víziója pedig félelemmel töltötte el a nagyhatalmakat. A világháborús győzelem után az antant szövetségesek – például Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Japán – intervencióval próbálták megsegíteni az orosz polgárháborúban alulmaradó fehéreket, a versailles-i békerendszer "mérnökei" pedig Lengyelország és a balti államok révén cordon sanitaire-t építettek a Szovjet-Oroszország elszigetelésére.
Védelmi blokk a Baltikumban A Németországgal és a Szovjetunióval szembeni védőöv északi szárnyát az eredeti francia és lengyel elképzelések szerint Lengyelország, a három balti állam (Litvánia, Észtország és Lettország), valamint Finnország alkotta volna. Ennek létrehozása érdekében úgynevezett balti konferenciák kezdődtek, amelyeket 1919-től évről évre megtartottak, sőt a külügyminiszterek olykor ezektől függetlenül is találkoztak. Rapallói szerződés 120 du 30. Kezdtek kirajzolódni az egész Baltikumra kiterjedő védelmi blokk körvonalai, noha a Szovjetunióval folyó béketárgyalásokon mindegyik állam a maga útját járta. Az ígéretes együttműködésre kezdettől árnyékot vetett azonban a Lengyelország és Litvánia közötti határvita. Bár a nyugati hatalmak sürgetésére 1920. október 7-én Lengyelország elismerte a litvánok igényét a déli határövezetben fekvő Wilnóra (Vilniusra), a lengyel hadsereg két napra rá váratlan rajtaütéssel elfoglalta a történelmi okokból mindkét nemzet szemében ikonikus várost. A wilnói terület – mintegy 15 ezer négyzetkilométer – ezt követően névlegesen független, valójában azonban Varsótól függő kis ütközőállammá alakult, amelyet a lengyel hadsereg egyik tábornoka irányított.
/WlJ; * l'? f é. c. 3 » no ^ '^^ 24 a Á fCselékpiacra ma kevesebb árui hoztak* *j, -o 'fülöjiösen magyarországi káposzta és belföldi répa- -•> J/$i*T*/ 90ltak *6t>* n *-*lw is elegendő menny ís égben érkeze tU *> "» W 1 «• •» * B c o a;, november 24, üő*iz$k 4 Jtaseterdaa -i5150-152SC)' 7Wih 372-378« Berlin 731-737. Budapest 98, 87 1/2-100*87 l/zt Pukér^f 3087*50. Prága 599-60$, Ssofi* ©0? *S0-627 "50. Stofcfcela i450~S55O Vaéutak; Dinár 1475-1525. Dellá? «84*492. F^an^ia. t**fA. -ISZtC, jtad koron* 8400-8ECŰ, Cseh korona)<•«.. v. " » 100-102. 60. i*i? io-? 3C, u, » ea&^s&Tnn mZilvi • ú? L*J C cl i\T e? L er o S4a Devi2apóll6«. Br-üstsel 41. 50. *open nof Ayree 22o! °^TK/ KpUztiaai * 8^0. Hadrid 83. 50, lue JtelrLl \J> n v"f b M 24í 5 e 'j s4k * Amszterdam 2087^0^. 10 ^rí^? Sí ^í\f^ Z \ Ím}& J a K °P cnh ^ 924. 05-925. 95. Htok259. 70-260. Napi Hírek, 1920. november/2 | Könyvtár | Hungaricana. 30. London 239. 75-240. 25« "ewyork 68. 4^-6G ^7 PáX 42.. 05-422. Svájc 107 S. 90-1076. 10. S^n y olorst^ Next
[1] Az aláírók: az Olasz Királyság részéről Giovanni Giolitti miniszterelnök és Carlo Sforza külügyminiszter, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részéről Milenko Vesnić miniszterelnök és Ante Trumbić külügyminiszter. A szerződés tartalma [ szerkesztés] A rapallói megállapodás szerint Olaszország bekebelezhette a következő területeket: az egykori Krajnai Hercegség (Herzogtum Krain) nyugati részét, Belső-Krajna területének több, mint felét, Idria (Idrija), Wippach (Vipava / Vipacco), Haidenschaft (Ajdovščina-Šturje / Aidussina), Postojna, Sankt Peter in Krain (Št. Peter na Krasu / San Pietro del Carso), Illyrisch Feistritz (Ilirska Bistrica / Bisterza) [2] városokkal, és a felső-krajnai Weissenfels (Bela Peč) városát. Zárát, az egykori Dalmát Királyság fővárosát, továbbá a dalmáciai Augusta (Lastovo / Lagosta) és Pelagosa (Palagruža) szigeteket. az egykori Osztrák Tengermellék egész területét, kivéve Kastav (Castua) városát és Krk szigetét. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak Olaszország átengedte a következő területeket: Kastav (Castua) városát és Krk szigetét, továbbá Split (Spalato) városát és környékét.
Legyen minden nap a kulturált közlekedés napja! A közlekedési kultúra ugyanis létező fogalom, amelynek kialakítása és elmélyítése nemzeti ügy. Ennek felismerése vezetett oda, hogy a szaktárca és társszervezetei a civilekkel karöltve 2015. május 11-én kezdeményezték "A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA" című esemény megtartását. A hagyományteremtő rendezvényen a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra ügye iránt elkötelezett partner szervezetek az ország különböző pontjain értékteremtő rendezvényeket tartanak 2017. május 11–én is. 2018 legfrisebb híre (01. Magyar kultúra napja - 2017. 12. ): Felkerült a Wikipédiára a közlekedési kultúra fogalma és A Közlekedési Kultúra Napja. AZ OLDALT FOLYAMATOSAN AKTUALIZÁLJUK...
00 óra Mészáros Csaba kamaraterem A Szabó Magda szelfilm videó pályázat díjátadása (A szelfilm pályázat részleteiről itt olvashatsz >>>) 19. 00 órától Bujtor István színházterem Szabó István Oscar díjas filmrendező Az ajtó című filmjének vetítése Helen Mirren főszereplésével Szabó Magda kettős évfordulójának alkalmából a Klauzál Ház Szelfilm pályázatot ír ki a 9-12. évfolyamos tanulóknak. A pályázati kiírást és a részleteket a oldalon lehet elolvasni. A szelfilmek beküldési határideje 2017. január 15. Értékelés és díjátadás 2017. A magyar kultúra napja 2017 | Felvidék.ma | Oldal 2. január 22-én 17. 30-kor a Rendhagyó irodalomóra keretében. Szabó Magda 10 – 100 – A Magyar Kultúra Napja 2017 Felhívás NEKTEK, 9-12. évfolyamos tanulóknak! 2017 Szabó Magda születésének 100., halálnak 10. évfordulója. Ebből az alkalomból a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ selfie pályázatot ír ki nektek a XXII. kerületi középiskolák tanulóinak Szabó Magda szelfilm címmel. Készítsetek olyan selfie-kből összeállított videó kisfilmet, amelyben a csoport tagjai felolvassák/elmondják Szabó Magda egy művének részletét.
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum január 22-ig minden napra kínál programot a magyar kultúra hete rendezvényük keretében, a győri, a soproni és a mosonmagyaróvári önkormányzatok is ünneplik a magyar kultúra napját. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum programjának középpontjában a tavaly november 4-én nyílt, március végéig látogatható A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kiállítás áll. Szerda, csütörtök és péntek délutánonként, vasárnap pedig délelőtt tárlatvezetéseket tartanak, amelyeken a magyar hangosfilm plakátművészetéről hallhatnak érdekességeket résztvevők. Kultúra napja 2017 free. A kiállítás olyan nagy sikerű filmklasszikusok eredeti moziplakátjait mutatja be, mint például a Meseautó, a Maga lesz a férjem, az Üzenet a Volga-partról, a Kettesben vagy éppen a Hyppolit, a lakáj. Az Esterházy-palotában szombat délelőtt a január 22-ig látogatható Nyolc évtized otthonai című kiállításon tartanak tárlatvezetést. A kiállításon Győr-Moson-Sopron megye 1910 és 1990 között épült lakóépületeit, lakótelepeit mutatják be, ahol az archív fotók mellett digitalizált eredeti terveket is megismerhetnek a résztvevők.
Köszönet Kántor Ábelnek, valamint Molnár Pannának és Derecskei Dórának, iskolánk 7. b. osztályos tanulóinak. A Városi Könyvtár munkatársai A rendezvényről készült képek itt megtekinthetők!