A Zichyektől ismét a Koronára visszaszármazott kastélyt 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek vásárolták meg, akik az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé alakították. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. Zichy kastély, Zsámbék. A kastélyban már ekkortól leányiskola, majd tanítóképző működött, és a következő nyolc évtizedben az oktatást szolgálta. 2003-ban a kastély tetőszerkezetének nagy része leégett és jelentősen károsodott a felső szint is. Ekkor a tanítóképző iskola Vácra költözött. A felújítás után ismét iskola, gimnázium lett. Források [ szerkesztés] Magyar Nemzeti Digitális Archívum: Zsámbéki Zichy kastély Magyar Építők / Almási Krisztina: Az ősi és a modern találkozásával újult meg a zsámbéki Zichy-kastély (2020)
A XIX. század végén az időközben Óbudára települt Zichyk lakatlanul álló kastélyát a zsámbéki polgárok mentették meg a lebontástól, megvásárolva a leromlott állapotú épületet. 1904-ben a zsámbéki egyházközség az ingatlant a Keresztes nővérek rendjének adományozta, hogy a zsámbéki leányiskolát átvegyék és továbbvigyék. A rend felújította és kibővítette a kastélyt, és előbb elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapított benne. Keresztes Nővérek vezetése alatt. Zichy kastély zsambek . Zsámbék a rend tartományi központjává vált és a Keresztes Nővérek magyarországi anyaháza is volt. 1949 után a szocialista államosítást követően mezőgazdasági, majd tanítóképző főiskola működött falai közt. 1993-ban a Keresztes nővérek visszakapták az épületet, ahol az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működött. 1993 januárjában a főiskola egy többcélú intézményt, általános és középfokú katolikus iskolát és gyakorlóiskolát alapított. Az 1995/1996-os tanévben az első húsz diákkal /iskolapolgárral/ kezdődött meg az oktatás, ez volt a mai iskola elődje.
Képek forrása: Wikipédia/ Globetrotter19. Getty Images Hungary. Wikipédia/ Globetrotter19. )
A színház teljes nyári programja és jegyek itt érhetők el.
A XVIII. század elején letelepedett svábok és frankok a települést ekkorra már igazi otthonuknak tekintették, ezért a helyi iparosok és parasztok elöljárósága úgy döntött, hogy megvásárolják a kastélyt és megmentik a bontástól. A felújításra nem maradt pénzük, ezért 1904-ben a svájci Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendjének adták át az egyemeletes épületet, akik cserébe vállalták a helyreállítást. Rendjük tartományi házává alakították át a kastélyt, melyet négyzetes épülettömbbé bővítettek. Műemlékek – Zsámbék medence. Az udvar északi oldalán álló középkori épületcsoport ennek az építkezésnek esett áldozatul. A Nővérek 1905-ben a felújított kastélyban kezdték meg a zsámbéki gyerekek elemi és polgári iskolai oktatását. 1924-re az épület kicsinek bizonyult, ezért a kastélyt kétemeletes épületté bővítették. A várkastély a XX. század elejétől kezdve a mai napig oktatási célokra szolgál. Jelenleg a Premontrei rend 12 évfolyamos gimnáziumot működtet az épületben.
Mi az a A az ország elsőszámú zenei esemény naptára. Itt minden közelgő eseményt, koncertet, fesztivált megtalálsz, amikre akár azonnal jegyet is vásárolhatsz! A koncertek mellett zenei híreket is olvashatsz, továbbá mindent megtudhatsz együttesekről és helyszínekről is. Minden koncert egy helyen, ez a Hírlevél és ajánlás Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy tájékoztathassunk a legfrissebb eseményekről és akciókról. Amennyiben van ismerősöd, aki szintén rajong a zenék iránt, ajánld neki a!
A zeneszerző eltűnt koponyájának rejtélye nemcsak osztrák, hanem magyar művészeket is megihletett. Így az irodalom nagyjai közül Esterházy Péter Harminchárom változat Haydn-koponyára című drámai opusával adózott e történetnek, ugyancsak ő írt hét prózai szöveget Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című oratóriumához, és az így létrejött előadás inspirációjára született Nádler István hasonló című, hét festményből álló sorozata. A június 18-án nyíló kiállításon tehetséges, fiatal kortárs képzőművészek egy csoportja, a The Rest in Peace formáció alkotói – Keresztes Zsófia, Keresztesi Botond, Lőrinc Lilla, Borsos János és Szinyova Gergő képzőművészek – dolgozzák fel, és teszik mindannyiunk számára elgondolkodtatóvá a nem mindennapi történetet. A Joseph Haydn születésének 290. évfordulója alkalmából megvalósuló kiállítást az Esterhazy Privatstiftung és az Esterházy Magyarország Alapítvány a Tihanyi Bencés Apátsággal együttműködésben hívta életre. Kurátor: Zsikla Mónika (Q Contemporary főkurátora) Joseph Haydn Thomas Hardy 1792-es festményén (Fotó/Forrás: Thomas Hardy festménye / Wikipedia) Szabad kezet kaptál a munka során?
Az EREKLYE, Haydnkopf című kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel reflektál Joseph Haydn, az Esterházy hercegi család legjelentősebb támogatottja és kedvezményezettje halálát övező rejtélyekre. A Tihanyi Bencés Apátság frissen felújított galériájában nyíló kiállításról Zsikla Mónika kurátorral beszélgettünk. Joseph Haydn 1766-tól 1790-ig Eszterházán lakott és alkotott, pályafutása során négy Esterházy herceg megbecsülését élvezte. Nincs még egy olyan alkotóművész a zenetörténetben, aki ennyire szorosan és tartósan kötődött volna egy családhoz, egy városhoz, egy épülethez, mint ahogy Haydn az Esterházyakhoz. Halálát azonban drámai fordulatok követték: mivel elhunyta alig néhány nappal az osztrák császárvárost megszálló Napóleon 1809-es asperni veresége után következett be, temetését nagyon gyorsan és szerény külsőségek között kellett megtartani. Amikor pedig jóval később, 1820-ban művészi nagyságához és jelentőségéhez méltó körülmények között szerették volna végső nyughelyére helyezni, az exhumálás során felnyitott koporsóban egy fej nélküli holttestet találtak.
Joseph Haydn ezt a művét a dél-spanyol város, Cadiz felkérésére komponálta 1785-ben. A templom belső terét fekete kendőkkel fedték be, csak középen világított egy lámpa. Haydn Krisztus hét utolsó szava a keresztfán (Die sieben letzten Worte unseres Erlösers am Kreuze) című műve a cadizi püspök prédikációjával hangzott el, amelyet a hét szóhoz adott elő a húsvéti liturgia részeként. A fiatal karmester, Dubóczky Gergely ötlete és koncepciója alapján Joseph Haydn zeneműve a 2014-es nagy sikerű bemutató után újra felcsendül a BMC Koncerttermében. A korabeli prédikációk helyén Esterházy Péter szövegével hangzik el a darab, melynek szövegét Mácsai Pál és Hámori Gabriella adja elő. Az előadó zenekar, a Budapest Sound Collective 2013 ősze óta működik ezzel a névvel, az alapító karmester, Dubóczky Gergely művészeti vezetésével. A zenekarban kiemelkedő művészek dolgoznak rangos magyar szimfonikus zenekarokból, a tapasztalt és a fiatal művészek folyamatosan inspirálják egymást a közös munka során, hiszen itt nem a saját, állandó zenekarukkal dolgoznak, hanem olyanokkal, akikkel esetleg nem is volt még alkalmuk közös muzsikálásra.
Valószínűleg annyira sebtiben rabolták ki a sírt. Borsos Lőrincék ezúttal külön alkotást hoznak létre, amire korábban már 2018-ban volt példa, és a temetés mozzanatát idézik meg egy installáció-jellegű alkotásban. A kiállítás építésekor fog az pontosan kiderülni, hogy az új galériatérben hogyan tudjuk majd bemutatni a műveket. Mennyire alkalmas a kortárs művészet ilyen témák feldolgozására? Az irodalmat, nyilván Esterházy Péter nyomán, jobban inspirálhatja egy ilyen történet, vagy Nádler Istvánról is tudni, hogy alkotás közben a zene (akár Haydn) inspirálja, de ennek a fiatal művészgenerációnak főleg a kortárs zenéhez van kapcsolódása - számukra Haydn zenéje sokkal inkább történeti jellegű. Érdekes helyzetet eredményezett ez a felkérés, azt feltételezem, hogy maguktól nem festettek volna ilyen típusú reflexiókat, de amikor rátaláltak erre az abszurd sztorira, teljesen felvillanyozódtak. Már a tervek is mutatják, hogy mennyire alkalmas erre a kortárs képzőművészet! Sőt, a festők nagyon tudatosan használják a történeti perspektívát a saját festészeti gondolkodásukban, ami abból is látszik, ahogyan áramolnak a képek az interneten, vagyis folytonossági viszonyban vannak.