Tavasszal a fordítottja történik: a kényesebb, hidegkedvelő fűfajok elhalnak, a melegkedvelők pedig ismét nőni kezdenek. Sokféle fűmagkeverék kapható -olyan is, melyet a helyi éghajlatnak megfelelően állítanak össze. A kertészetben kérjünk tanácsot, melyik keverék a legalkalmasabb a kertbe! Próbáljunk őshonos fűféléket ültetni! Zöldfelület másképp Ha a gyep gondozását túl megterhelőnek érezzük, ám szeretjük a nagy kiterjedésű zöldfelületek látványát, érdemes megpróbálkozni az alábbi alternatívákkal. Ezek ugyan nem tűrik jól az erős igénybevételt (például a gyerekek játékát), viszont jóval kevesebb vizet és gondozást igényelnek, mint a fűfélék, és nyírni sem kell őket. Ausztrál ibolya (Viola hederacea; balra fent). Lilás, ibolyaszerű virágai vannak. A nedves, árnyas helyet kedveli. Citromcserje (Lippia). Helyenként gyomnak tekintik, de szőnyegszerűen növi be a felszínt, és az árnyékot is tűri. Kakukkfű. Kiváló vízelvezetésű talajt és erős napsütést igényel, illatos talajtakarót képez.
a jobb komplex műtrágyákban szerepel mint kiegészítő de pl a pétisóban is van de ebbe nincs foszfor és kálium csak nitrogén. + Vasgálic (vasszulfát): vízben hígítva 80-100g / 10 liter / 100m2 (Erősen zöldíti a füvet és egyébként a moha ellen is nagyon jó) pont ezért szárit (dehidratál) azaz vigyázni kell hogy a füvet ne bántsa a pontatlan ki adagolás vagy a fellépő vízhiány. Vasgálical vigyázni mert térkövet megfoghatja (azaz rozsda sárga foltok lehetnek rajta – de a fűvel csodákra képes Adagolás: minden jobb fajta gyeptrágya csomagolásán a gyártó feltünteti a szükséges mennyiségeket Kézi szórók használata ajánlott az egyenletes szórás miatt, néhány ezer forint, de nagy segítséget ad az egyik legismertebb a Scotts Handy Green Az olcsóbb műtrágyák, pl:pétisók vagy Yara típusok viz hatására egyből oldódnak amit a fű egyből felhasznál, de ahogy telnek a hetek öntözés hatására ez kimosódik a gyökér zóna alá és elkezd sárgulni a fű – először foltokban. Amennyiben nem érsz rá, de szeretnél egész évben zöld pázsitot, használd a scotts 8-9 hónapos trágyáját.
- Kiváló méhlegelő! A biokertészek kedvelt növénye, a taposott gyepek fontos összetevője. Fehérhere, Kúszó here - Trifolium repens vetőmag Elnyomja a gyomokat, javítja a talaj szerkezetét és nitrogén tartalmát, zöldtrágya - Kiváló méhlegelő! A fehérhere a biokertészek kedvelt növénye, a taposott gyepek fontos összetevője. Gyökérgümőiben sok nitrogént köt meg, mély gyökérzetével javítja a talaj minőségét. Szinte minden talajon telepíthető, de a jó vízellátású talajokat kedveli. Rézsűk, árokpartok megkötésére ajánlott. Gyümölcsfák köré is célszerű vetni, kiváló méhlegelő, elnyomja a gyomokat. Fehérhere vetés: tavasszal (március-áprilisban) vagy ősszel (augusztus végén-szeptember elején) telepíthető. A talaj felső rétegébe (1-2 cm) 0, 5 g/m2 mennyiséget szórjunk ki, majd a talajt hengerezzük. Van ahol áll a fű, mint a cövek (fák alatt), valahol laposodik, gondolom vízhiány. Kérdéseim: - mit csináltam rosszul? Hogy nem hozattam termőföldet és nem dolgoztam be, azt sejtem. - meg kell várnom, hogy mindenhol 8-10cm legyen a fű és utána 5cm-esre nyírjam?
Az esti öntözés nem javasolt, mert nagyobb a vízveszteség és gombásodáshoz is vezethet. Amennyiben fúrt kútról öntözöl, érdemes lehet bevizsgáltatni a vizet, mert ez is sok probléma forrása lehet. Tápanyag utánpótlás: *van külön írás ezen témáról… link ICL közepesen hosszú hatástartamú (2-3 hónapos) műtrágyák használata javasolt az alábbiak szerint: Márc vége: 26-5-11 Május vége: 26-5-11 vagy Kálium túlsúlyos 16-06-25 a fokozott szárazság tűrés miatt Aug eleje: 26-5-11 vagy 18-0-17 Okt eleje: 16-6-25 vagy 14-5-21 Ha megijedsz a sok szám miatt az teljesen jogos – volt amikor én is egész szezonban a 26-5-11-et szórtam és nyáron kapott külön kálium szulfátot. Nagyon sok a lehetőség a gondos gyepápolásra a fentiekre csak azért van szükség hogy megértsd mi miért kell – ezek után bármit adsz a fűnek azt megfogja köszönni 🙂 Az utóbbi időben a Yara termékekek is népszerűek a füves udvarokon. (2021. 02. 01-től EU rendelet szerint korlátozzák a kiskerben való magányszemélyek részére való vásárlását pl: Szezonra: 23-7-7 40kg – kb 10.
Mindez a családjának nem sok örömet okozhatott, ugyanis, amint brites visszafogottsággal írják, "nem bátorít senkit, hogy a gyepre lépjen", feleségének is szerelt egy csengőt, hogy azzal jelezze, ha kész az ebéd… Kép – Stuart Grindle úr tickhill-i kertjében (fotó és link:) Miért szeretjük a kertet, szép gyepet? Imádjuk a kerteket, a selymes fű képe, de még a gondolata is nyugtatóan hat az emberfiára, a nyugati világ egyik legismertebb története és jelképesen az emberi sors egy gyönyörű helyhez kapcsolódik, ahol a Teremtő "szellős alkonyatkor sétált a kertben". De a füves, virágos parkok iránti ellenállhatatlan vágyakozásunkról tanúskodik az ógörögből eredő Paradicsom szavunk is, az Édenkertet leíró kifejezés az ógörögbe az óperzsából került, ahol királyi vadaskertet vagy díszparkot jelenthetett. Tény, hogy időszámításunk előtt több száz évvel az Akhaimenidák idején már létrehozták azokat a perzsa díszkerteket, amelyek a földi paradicsomot voltak hivatottak tükrözni, és később Andalúziától Indiáig mintául szolgáltak a tökéletes parkoknak.
Kezdőket azért biztatnak a tavaszi fűvetésre, mert őszi vetéskor a gyomok is azonos eséllyel "indulnak", márpedig a füvesítés és a gyomokkal való küzdelem ugyanazon a harctéren zajlik, és mi vagyunk ott a katonák, akiknek a munka java jut. Alapfeltétel, hogy a füvesítésre kiválasztott terület vagy eleve gyomos, vagy bizonyos idő után az lesz, ezért legelső feladatunk a gyomok, azok gyökereinek az eltávolítása. Ennek érdekében a kiválasztott területet fel kell kapálni, de még jobb, ha felássuk, s a köveket, gyökérmaradványokat eltávolítjuk onnan. Fontos kerti tudnivaló, hogy a kiásott, kivágott gyomot, gyökeret, magot ne dobjuk a komposztba, mert az annyit jelent, mintha kiültetnénk! Ha a talajunk nehéz, kemény vagy agyagos, ajánlatos azt homokkal fellazítani, illetve a laza talajba célszerű humuszt, tőzeges földet belekeverni. Ezek után többször át kell gereblyézni, és ha még mindig nem érezzük, mennyire egészséges a friss levegőn végzett kerti munka, egyengessük el a területet egy hengerrel!
Írhattunk volna "STRING"-et is, de az angol szó azt sejtetné, hogy ez egy kötelezően használandó kulcsszó, közben nem, szimplán annyit jelent, hogy egy szövegen kell alkalmaznunk. Példa: JavaScript + HTML kód "JavaScript" szöveg karaktereinek száma: < span id = "szoveg" > < br > < button onclick = 'tElementById("szoveg"). innerHTML = "JavaScript";' > Karakterek száma Eredmény "JavaScript" szöveg karaktereinek száma: >> Próbáld ki ezt a kódot az online weboldal szerkesztőnkben. JavaScript | Változó használat | Egyszerű nyelv leírás. << Ebben a példában egy gombra tettük rá a JavaScript kódot, és a string-ünket nem egy változóban tároltuk, hanem szimplán idézőjelek közé írtuk. substring() A következő vizsgált eszköz egy metódus lesz, mely két paramétert vár: az első paraméter kezdőérték, a második pedig a végérték. Ez a két érték határozza meg, hogy egy stringből mettől meddig vágjon ki karaktereket. Azaz, ha a kezdőértékünk 5, a végértékünk 10, akkor az ötödiktől a tízedikig fogja kivágni a szövegrészletet. Szintaktika V Á LTOZ Ó N É V. substring ( KEZD ŐÉ RT É K, V É G É RT É K) "JavaScript" substring( 4, 10): < span id = "szoveg" > < br > < button onclick = 'tElementById("szoveg").
Ha már van változónk, akkor nézzük meg, hogy hogyan tudunk adatot beletenni. Ha egy változónak értéket akarunk adni, akkor azt mindig az egyenlőségjellel tudjuk megtenni. Egy változó kétféleképen kaphat értéket: Létrehozáskor. Ez az úgynevezett változó inicializáció (Initialization) vagy magyarul kezdőérték beállítás. Ebben az esetben a változó a megadott értékkel fog létrejönni, ez lesz a változó kezdőértéke. Javascript Változó Kiírása. Tehát változó létrehozása + értékadás: változóTípusa változóNeve = érték; Vagy a program futása során bármikor. Egy már létező, tehát korábban már létrehozott változónak az alábbi módon tudunk értéket adni: változóNeve = érték; Ha egy olyan változónak akarunk értéket adni, amit korábban már valahol létrehoztunk, akkor a változó típusát már nem kell újra kiírnunk, csak a nevét. Az egyenlőségjel jobb oldalán pedig olyan típusú adat állhat, ami megegyezik a változó típusával: Létrehozás + Kezdőérték beállítása: int myAge = 30; String myName = "B. Tamas"; Érték módosítás: myAge = 78; myName = "Karoly"; Változó értékének kiolvasása Most már létre is tudjuk hozni a változókat és értékeket is tudunk nekik adni.
hamis));" >negált hamis Code language: PHP ( php) Összehasonlító és logikai operátorok Alább láthatók a leggyakoribb összehasonlító operátorok, melyek segítségével különböző értékeket hasonlíthatunk meg, melyekre válaszul igaz vagy hamis logikai választ kaphatunk. Operátor Példa Eredmény Leírás == 5 == 5 igaz egyenlő-e a két érték! = 5! = 5 hamis nem egyenlő > 5 > 2 igaz nagyobb-e < 5 < 2 hamis kisebb-e >= 5 >= 2 igaz nagyobb vagy egyenlő <= 5 <= 2 hamis kisebb vagy egyenlő Most pedig jöjjenek a logikai operátorok, melyek abban segítenek számunkra, hogy több kifejezést, feltételt tudjunk egyszerre vizsgálni. JS -ből szöveges adatok kiírása HTML-be · Weblabor. Operátor Leírás && LOGIKAI ÉS (mindegyik feltétel igaz) || LOGIKAI VAGY (legalább az egyik feltétel igaz)! LOGIKAI NEM (a feltétel nem igaz) Ezeket úgy kell értelmezni, hogy a "LOGIKAI ÉS" csak és csakis akkor ad vissza igaz értéket, ha az összes vizsgált feltétel igaz, míg a "LOGIKAI VAGY" már akkor igaz értéket ad vissza, ha az összes vizsgált feltétel közül legalább az egyik igaz.
Vannak a programozásban általánosan használt eszközök, fogalmak, amik minden programozási nyelvben megjelennek. Most a Változókról és azok használatáról szeretnék egy kicsit beszélni és egy konkrét példán keresztül megnézni, hogy miért is van szükség változókra és hogyan is működnek pontosan. Mik azok a Változók? Egy programban adatokkal dolgozunk. Legtöbbször ezekre az adatokra nem csak egyszer van szükségünk a programunkon belül (például arra, hogy kiírjuk a képernyőre a felhasználónak), hanem további műveleteket, feladatokat szeretnénk velük végezni. Annak érdekében, hogy ezek az adatok a programunkon belül több helyen is elérhetőek legyenek, el kell azokat tárolnunk valahol, hogy később használhassuk őket. Az adatokat pedig a Változókba tudjuk eltárolni. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy Változó olyan, mint egy Doboz. Bele tudunk tenni valamilyen értéket ebbe a dobozba és ha valamikor később szükségünk lesz rá, akkor csak kinyitjuk a dobozt és kiolvassuk belőle. Ezen felül még extra tulajdonság, hogy a dobozba (vagyis a változóba) bármikor új adatot is tudunk tenni.
Sum of myNumber1 and myNumber2: " + result); /** SUBSTRACTION */ result = myNumber1 - myNumber2; System. println("Dear " + name + "! Subtraction of myNumber1 and myNumber2: " + result); /** MULTIPLICATION */ result = myNumber1 * myNumber2; System. println("Dear " + name + "! Multiplication of myNumber1 and myNumber2: " + result);}} Végszó A változók használata minden programozási nyelvben támogatott, hiszen ez egy nélkülözhetetlen mechanizmus. Épp ezért remélem érthetőek voltak a fenti gondolatokat és tudtam egy kicsit segíteni. Természetesen erről és még jóval többről is beszélek a Java Tanfolyamomban, így ha érdekel a téma mélyebben, akkor nézz szét azon az oldalon is. A példaprogramot innen tudjátok letölteni. Írjátok át, gyakoroljatok és ha email-ben elkülditek nekem, akkor szívesen megnézem. Ha úgy érzed, hogy ez a program még egy kicsit bonyolult volt neked, akkor ajánlom a Hello World kezdőprogramot. Ha viszont mennél tovább egy új témára, akkor a Függvények blogcikkem lesz a Neked való!