Egyszerű epres süti ELŐKÉSZÍTÉS 45 perc SÜTÉS/FŐZÉS 30 perc ELKÉSZÍTÉS 1 óra 15 perc FOGÁS Desszert KONYHA Hagyományos 2 dl kefir 4 dl cukor 6 dl liszt 2 dl olaj 1 csomag vaníliás cukor 1 csomag sütőpor 4 db tojás eper Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, a sütőt 180 fokra előmelegítjük. Az epret megmossuk, lecsöpögtetjük. Epres, fehér csokoládés keksz - Kifőztük. negyedekbe felszeljük. A megmosott tojásokat egyenként felütjük, fakanállal elkeverjük a kétféle cukorral, majd apránként belecsorgatjuk az olajat. A masszát tepsibe öntjük, a tetejét elsimítjuk és az epreket sűrűn egymás mellé felsorakoztatjuk. Nézd meg ezeket a recepteket is!
Eddig 1 embernek tetszett ez a recept
Ha nem szeretnéd, hogy az eper a masszába süllyedjen, másnap, közvetlenül tálalás előtt is a tetejére teheted. Használd ki az eperszezont, amíg lehet: készítsd például finom és egyszerű kevert sütit a piros gyümölcsből.
30 Közepes 8 fő favorite_border 0 Hozzávalók Rama Vajas Íz 15 dekagramm cukor 4 evőkanál tej 6 dl porcukor 5 dekagramm kakaópor 1 evőkanál darált keksz 15 dekagramm tejcsokoládé 10 dekagramm eperlekvár 3 evőkanál főznivaló csokoládés pudingpor 1 csomag Elkészítés 1 A margarintt összekeverjük a kakaóporral, és porcukorral, és mikróban megolvasztjuk. A kekszet egy tálba tesszük, és fokozatosan összekeverjük a margarinos cukros kakaóporos lével, míg homogén massza nem lesz. Ha nagyon kemény pici tejjel lazítjuk. 2 Egy kapcsos kiméretű tortaformát kibélelünk folpack-kal, és belenyomkodjuk a keksz masszát, az aljába és az oldalára. 3 A 6 dl tejből és 4 evőkanál cukorból, és pudingporból, pudingot főzünk. Kekszes epres suit les. A tetejét lefedjük folpack-kal és kicsit kihűtjük. 4 A kekszalapot megkenjük eperlekvárral. A pudingot hozzáadunk 5 dkg margarint, és robotgéppel összedolgozzuk. Ráöntjük az eperlekvárra. 5 10 dkg csokit vízfürdőn megolvasztunk, és ráöntjük a tortára. A maradék csokiba az eperszemeket csokiba mártva rátesszük a tortára.
Elkészítés: A tojást jól kikeverjük a cukorral, a vaníliával, majd hozzáöntjük a tejet, az olajat, és hozzáforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet. A tésztát csomómentesre dolgozzuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe egyengetjük. A tetejére szórjuk a kevés lisztbe forgatott kockázott epret. Kekszes epres suite login. 170 fokra előmelegített sütőbe tesszük és kb. 25 perc alatt megsütjük (tűpróba! ). Megvárjuk, amíg kihűl, csak utána szeleteljük fel.
Ez a módszer a "passzív koncentráció" fogalmára épül: vagyis azáltal próbáljuk meg elérni az ellazulás során megfogalmazott célunkat, hogy nem dolgozunk rajta aktívan, csak hagyjuk, hogy az érzések megtörténjenek. | (pszichológus) Az autogén tréning lényege: saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett relaxációs gyakorlat, mely önmagunkra irányuló passzív figyelemmel és koncentrációval érhető el. Az ellazulás, a relaxált állapot elérése testünk és testrészeink izomtónus-szabályozásának segítségével, egy visszacsatolási rendszer működésével jön létre. Az izomrendszer és idegrendszer összehangolt működésének következtében, a rendszeres gyakorlás eredményeként jön létre a teljes testi és pszichés ellazultság, vagyis a "koncentratív önellazítás ". A jól elsajátított gyakorlás eredménye az ún. "organizmikus átkapcsolás" a nyugalmi tónusra, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk befolyásolni és szabályozni szomatikus (testi) és pszichés működésünket, aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően.
Ne stresszelj! Halgass a testedre és kerülj egyensúlyba! - A Test Beszél Pszichológia - Fogszabályzó Centrum Autogén tréning, relaxáció – Velk Réka klinikai szakpszichológus Autogén Tréning Szomatikus És Pszichés Hatásai – Baskety Fejben dől el: Sportpszichológia mindenkinek - Gyömbér Noémi-Kovács Krisztina - Google Könyvek Eladó törzskönyves amerikai staffordshire Barát vagy ellenség? 2. rész – a szorongás leküzdése - Mindset Pszichológia Viszont ha a tünetek tartósan fennállnak, kóros elváltozáshoz vezethetnek, és olyan pszichoszomatikus betegségeket alakíthatnak ki, mint a reflux, gyomorfekély, szívinfarktus bizonyos formái. Az autogén tréning során olyan ellazult, nyugodt állapot előidézése történik, mely az alvás és az ébrenlét határán lebeg. Ilyenkor a figyelmi fókuszunkat befelé fordítjuk, ellazítjuk izmainkat (pl. elnehezedés gyakorlat), és harmonizáljuk, egyensúlyba állítjuk autonóm (vegetatív) idegrendszerünket (pl. légzés-, szív-, és has gyakorlat). Mindezek eredményeképpen az egyre növekvő belső nyugalmi tónus hatására csökken a feszültség és a szorongás.
(Az IgA feladata a a kórokozók elleni védelem. ) E kísérlet újabb bizonyítékokat jelent arra, hogy az AT aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert és erősíti az immunrendszert. Cikk itt. A stressz közvetlen hatással van a sejtjeinkre és az immunrendszerünkre: a kromoszómák végén lévő telomereket rövidíti. A telomerek hossza nem csak a sejtek életét határozza meg, de (az egész) testünk öregedésével és betegségeivel is összefügg. Rövidebb telomerek jellemzőek többek közt daganatosoknál, cukorbetegeknél, csontritkulásos és szív-érrendszeri betegeknél. A Cancer folyóiratban megjelent, mellráktúlélőket vizsgáló kanadai tanulmányban azt írják, meditáló és támogató csoportokban részt vevő személyeknél a kromoszómáik sejtöregedésért felelős részei (telomerek) nem változtak a három hónapos vizsgálat alatt - míg a kontrollcsoportban részt vevőké rövidült. És itt. Az AT a daganatosok gyógyításában, a fájdalomcsillapításban és az életminőség javításában is hasznos. Wikipedia Amit az autogén tréningről tudok, itt tanultam.
Krízis intervenció és klinikai kontextus: metabolikus és daganatos megbetegedések, szexuális diszfunkciók, endokrin zavarok, szomatizációs problémák esetén ógiai hatásai között sorolhatjuk: a szív és érrendszerre, légzőszervi-, gyomor és bélrendszeri-, ízületi megbetegedésekre, migrénes állapotokra és fejfájásra gyakorolt jótékony hatását. A mentális egészség és jóllét: pozitív hatásokat érhetünk el a szorongásos zavarok, pánikbetegség, evés-, alvás-, érzelmi- és viselkedészavarok és nem utolsó sorban a stressz, fájdalom és kimerültség krónikus állapotai esetén. Alkalmas önismeretünk mélyítéséhez, személyiségünk fejlesztéséhez és remekül hozzájárul lelki egészségünk karbantartásához és visszaállításához. További specifikus célcsoportok: gyermekek és serdülők, illetve a várandósok egyéni szükségleteihez adaptált relaxáció. MI AZ AT? Az Autogén Tréning ( J. H. Schultz) koncentratív önellazítás, saját erőből merítő komplex relaxációs módszer (technika és önismeret egysége). Az AT-ban az alapgyakorlatok egymásra épülnek, így hétről hétre tanulható meg a test területeinek ellazítása, belső szervek közvetett szabályozása.
Hozzásegít a nyugodtabb, pihentetőbb alváshoz. Szomatikus tünetek is enyhíthetőek vele. Testi önismeret és a személyiség fejlődik Serkenti a test regenerálódását, mozgósítja a belső erőforrásokat. A relaxáció ülő- vagy fekvőhelyzetben történik, az ülések során a szakember vezeti végig a szövegen a klienst. A gyakorlás során "autogén tudatállapotban" kerül sor a nyugalmi tónusra való átkapcsolásra. Ez az állapot teljesen természetes és jól ismert mindenki számára, ez az alvást közvetlenül megelőző állapot. Ilyenkor a külvilág zajai eltompulnak, a figyelem a belső működésekre, képekre, érzésekre, fantáziákra fókuszál. Ebben az ellazult állapotban végezzük a gyakorlatokat. Az autogén tréningben hat alapgyakorlat van: nehezedés, melegedés, szív, légzés, napfonat (plexus solaris), homlokhűvösség. Ezek segítségével a különböző testrészek és szervrendszerekre irányul a passzív koncentráció. Az új elem gyakorlása után kerül sor az élményfeldolgozásra, asszociációkkal és személyes jelentéssekkel dolgozunk, ez adja a módszer önismereti részét.
A helyes légzés fokozza a teljesítményt azáltal, hogy növeli a vér oxigénmennyiségét, ennek hatására az izmok nagyobb erőkifejtésre lesznek képesek. A sportolók légzése nagy nyomás alatt két szélsőséges módon működhet: vagy túl gyorsan veszik a levegőt a mellkasból, vagy visszatartják a lélegzetüket. A légzés ezen két formája tovább növeli a feszültséget, ezáltal rontja a teljesítményt. Továbbá számos relaxációs technika – mint például a progresszív relaxáció és a meditáció – is tartalmaz hasonló lassú, mély légzéselemeket. Imagináció Az imagináció célja lehet akár a relaxáció, akár az érzelmek kontrollálása. Előbbi esetben fontos, hogy a gyakorlatok során ne csak vizuálisan képzeltessük el a sportolókkal a megnyugtató helyet, hanem a többi érzékelési szinten is – tehát ízlés, tapintás, hallás, szaglás és testi érzékelés – éljék át a képet, hiszen mindezek segítségével érhetjük a lehető legmélyebb és legintenzívebb relaxációt. Utóbbi esetben a felelevenítendő képek akár pozitív érzelmi állapotokat is eredményezhetnek – például a sportoló visszaemlékszik egy korábbi sikerére, amelynek következtében izgatott és boldog lesz –, vagy távolságot teremthet a negatív érzelmet kiváltó inger és saját maga között – például a sportoló a hibás képeket (hibás mozdulatsorokat) helyettesítheti az adott mozdulat helyes végrehajtásának képeivel.