Formájukat és nagyságukat tekintve több fajtájuk is létezik, és ez határozza meg a dolgok természetét. Pierre Gassendi [ szerkesztés] Francia tudós, evangélikus lelkész. Elmélete (1650-ben) az atom szilárd, ürességben mozognak Isten irányításával, egymáshoz kapcsokkal kötődnek, nem örökkévalók, sikerült az egyházzal elfogadtatnia az atomelméletet. Joseph John Thomson [ szerkesztés] 1897 Thomson-féle atommodell — "szilvapuding", magyarítva "mazsolás kalács" modell Az elektron minden atomban jelen van. Ernest Rutherford [ szerkesztés] Bebizonyította, hogy az atomban a töltések nem egyenletesen oszlanak el, az atom hasonlít a Naprendszerhez (az atommag a Naphoz, az elektronok a bolygókhoz). Atommodellek - Fizika érettségi - Érettségi tételek. A pozitív töltésű protonok az atommagban foglalnak helyet, a negatív töltésű elektronok pedig a körül keringenek. Niels Bohr [ szerkesztés] Bohr 1913-ban publikált elméletében az elektronok rögzített helyzetű (kvantált) pályákon keringenek az atommag körül, és az anyag kémiai tulajdonságait zömmel a külső pályákon levő elektronok határozzák meg.
Ebben a modellben az elektronok fotont elnyelve egy alacsonyabb energiájú pályáról nagyobb energiájúra ugorhatnak, amivel az atom "gerjesztett állapotba" kerül. A gerjesztett atom nagy energiaszintű elektronja kisebb energiaszintű pályára ugorhat (ha azon van szabad hely), és ilyenkor a két energiaszint különbségének megfelelő energiájú fotont bocsát ki. Bohr-modell - Tepist oldala. A modellt két év múlva a színképvonalak finomszerkezetét figyelembe véve pontosította Arnold Sommerfeld. A Bohr-Sommerfeld modellben az elektronok immár ellipszis alakú pályákon is mozoghatnak. Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger - Kvantummechanikai atommodell [ szerkesztés] Az elektronnak hullámra és részecskére jellemző tulajdonságai is vannak, helyét nem ismerhetjük, csak meghatározhatjuk előfordulási esélyét. Bővebben: Kvantummechanika Fontos felfedezések, amik az atommodellek kialakulását segítették [ szerkesztés] 1808 - John Dalton - Annyiféle atom, ahányféle elem, az atom gömb alakú, egy vegyületben a részt vevő elemek aránya állandó, akármennyi anyagból is keletkeznek.
A Bohr-modell szerint amíg az elektron energiája a fent említett megengedett értékek valamelyikével egyezik meg, addig nem bocsájt ki energiát. Ugyanakkor, ha az elektron nem a legkisebb energiaértékkel rendelkezik (n = 1), akkor spontán módon alacsonyabb energiájú állapotba kerülhet, és az energiakülönbséget foton formájában kibocsájtja. A megfelelő elektromágneses hullám hullámhosszának kiszámításakor kapott érték megegyezik a hidrogén spektrumvonalainak mérésekor kapott eredményekkel. Az atommag körül keringő elektronok gondolatát nem tekinthetjük valóságnak. A Bohr-modell csak egy közbeeső lépés az atomszerkezetet leíró kvantumelmélet felé. Az ábra a hidrogén atom elektronszerkezetét illusztrálja a részecske és a hullámmodell szerint. Bohr-féle atommodell - Fizika kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Kiválaszthatjuk az n főkvantumszámot. Az ábra jobb oldalán az atom energiaszintjeit mutató rajz található. A jobb alsó részen pedig leolvashatjuk az r pályasugarat és az E teljes energiát. Ha a pálya sugarát az egérrel változtatni próbálod, akkor általában nem stacionárius pályákat kapsz.
Az ilyen elektronok spirális pályán mozogva az atommagba zuhannának. Így nem értelmezhető az atomok stabilitása, és az atomok vonalas színkép e sem 2. A Bohr-féle atommodell 1913-ban Niels Bohr dán fizikus (Rutherford tanítványa) a hidrogénatomra vonatkozóan új modellt alkotott Mestere atommodelljének hiányosságait (stabilitás, vonalas színkép) próbálta megoldani újszerű feltevésekkel (posztulátumok) Azt feltételezte, hogy az atommag körül az elektronok sugárzás nélkül csak meghatározott sugarú körpályákon, ún. állandósult (stacionárius) pályákon keringhetnek A kiválasztott pályákhoz az elektronnak meghatározott energiaértéke tartozik. Ezeket energiaszinteknek nevezzük Bohr szerint az atomok fénykibocsátása és fényelnyelése az állandósult pályák közötti elektronátmenetek során történik fotonok alakjában Magasabb energiájú pályára való átmenetkor: fényelnyelés (abszorpció), fordított esetben fénykibocsátás (emisszió) jön létre Frekvenciafeltétel: Az atom által elnyelt vagy kibocsátott foton energiája az energiaszintek meghatározott E m, E n energiájának különbségével egyenlő: A lehetséges állandósult körpályák sugarai a hidrogénatomban: Ahol r 1 =0, 05 nm a legbelső Bohr-pálya sugara, az ún.
A Bohr-modell is a huszadik századi fizikának a világképet formáló új eredményei közé tartozik, melyet csak a kvantumfizika segítségével értelmezhetünk. Az atomi elektronok energiaszintjei E1 és E2, melyek között kétféle átmenet lehetséges. Az elektron ( a) a magasabb energiaszintről az alacsonyabbra ugrik, ami egy foton kisugárzásával jár, míg a ( b) a fordított folyamat, egy ugyanekkora frekvenciájú foton elnyelődésekor az elektron az atomban magasabb energiaszintre kerül.
A hidrogén atom Bohr-féle modellje 1913-ban a dán Niels Bohr (1885 - 1962) megmagyarázta az atomos hidrogén spektrumát a Rutherford-féle atommodell tökéletesítésével. Ebben a modellben a negatív töltésű elektronok a pozitív töltésű atommag körül keringenek a Coulomb-törvény által leírt elektromos vonzás miatt. De az elektront nem csak részecskének, hanem önmagával interferáló de Broglie hullámnak (anyaghullám) is tekintjük. A pálya csak akkor stabil, ha kielégíti az állóhullám feltételt: a körpálya ívhossza legyen egész számú többszöröse a hullámhossznak. Ennek következtében, a pálya sugara és az energia csak bizonyos megengedett értékeket vehet föl. A matematikai függelék megmagyarázza hogyan kell ezeket az értékeket kiszámolni. A klasszikus eletrodinamika szerint a körpályán mozgó (így centripetális gyorsulással rendelkező) töltés folyamatosan elektromágneses hullámokat sugároz. Az energiaveszteség miatt az elektronnak nagyon gyorsan spirális pályán az atommagba kellene zuhannia. A valóságban ez nem következik be.
Ha kérdésed merült fel, fordulj hozzánk bizalommal a megadott elérhetőségeinken!
Kapcsolat Telefon +36-70/408-7079 Mail Cím Db. 4031, Kiss Ernő utca 64. Impresszum ÁSZF Adatkezelési Tájékoztató Adattovábbítási Nyilatkozat Adatfeldolgozói Szerződés Adatvédelmi Incidens © Minden jogot fenntartva Designed by Györky Design
Gyakori kérdések Kérdésed van? Szállítással, fizetéssel és minden egyébbel kapcsolatos válaszok. Tovább Telefon +36-30/151-3200 Cím 4024 Debrecen, Piac utca 38. Email