És eljött az ideje, hogy megszűnjön az a társadalmi méretű tévhit, miszerint a férfi és a nő gyakorlatilag felcserélhető egymással, ha az egyéb körülmények mind azonosak. Ma már sokkal több a két nem különbözőségére utaló biológiai jellegű bizonyíték annál, hogy belenyugodhassunk a szociológiai magyarázatokba. A biológiai érvek oly mértékben átfogó és tudományosan megokolható képet tárnak elénk, hogy ezek alapján megérthetjük, miért és hogyan lettünk olyanok, amilyenek vagyunk. Való igaz például, hogy a legtöbb nő nem tud olyan jól térképet olvasni, mint a férfiak, viszont a nők jobban "olvasnak" a jellemekben. És ismerjük be, hogy az emberek mégiscsak előrébb valók, mint egy térkép. Voltak kutatók, akik egyenesen megriadtak vizsgálataik eredményétől, és tartottak azok társadalmi ellenhatásaitól. A férfi és a női agy - Mark Gungor - 1 Rész (HUN) - YouTube. Pedig ha már egyszer kiderült az igazság, inkább ki kell aknázni a nemek különbözőségét. Nem kell belehajszolni a nőket az "álférfiasság" hangsúlyozásába, inkább a saját nemük erősségeit kell használniuk mindennapi életük során.
Az eredmények természetesen nem csak az epilepsziások agyára vonatkoznak, hiszen a betegekből az ép agyszövetet távolították el. A kutatók azt találták, hogy a férfiak agyának temporális lebenye, azaz halántéklebenye, mely az érzelmi folyamatok lezajlásában vesz részt, több sejtközötti kapcsolatot tartalmazott, mint a nőké. További vizsgálatok szükségesek az agy többi részének felderítésére, valamint az eredmény jelentőségének elemzése is még várat magára. A férfi agy, avagy miért nem vagy képes megérteni a női logikát?! | Peak Man. Forrás: Medipress 2008. 09. 11.
Korai halálát fehérvérűség okozta. Művei [ szerkesztés] Egyik legismertebb műve az Archaikus Apolló-torzó. A félelem, a kiszolgáltatottság foglalkoztatja Malte Laurids Brigge feljegyzései (1910) című regényében. Verseskötetei: Imádságos könyv (1905); Képek könyve (1906); Duinói elégiák (1923); Szonettek Orpheuszhoz (1923); magyarul még: Válogatott versek. Prózai írások (I-II., 1961). Kosztolányi Dezső szerint: "Művészetének tetőfokát jelenti a "Stundenbuch" (Órák könyve), ez a különös imakönyv, melybe minden mondanivalóját összefogja. Minden addigi írása zarándokút, hogy ehhez a könyvhöz és az Istenhez érkezzen. A kétségek feloldása ez: egy kacagó és viharos szeptimen-akkord. Elfinomult érzés-élet működik itten, mely indításait arról a láthatatlan területről szedi, melyről tudjuk, hogy életünket épp oly mértékben befolyásolja, mint az öntudat fényében égő terület. Még modorossága is, melyet sok bírálója kifogásol, az önkívület lázát szolgálja. " (Idegen költők anthológiája II., 1937, Révai, Budapest, 180-181. old. )
A vers megfelel a hagyományos esztétikák katarzis-elvének, akár a katarzis példázataként is olvasható, hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy a befogadás és megértés során a mű és a befogadó egyaránt megváltozik, "újraalakul". Az Őszi nap és A párduc című Rilke-versekkel ellentétben az Archaikus Apolló-torzó nem teljesen borúlátó költemény. Felcsillan benne némi remény, hiszen az ember élete megváltozhat, nem feltétlenül kell kiábrándítónak és céltalannak lennie. Talán az életünket is lehet műalkotásként élni, életművésznek lenni. Intertextuális kapcsolat: John Keats Óda egy görög vázához című versében találhatunk hasonló motívumokat. Oldalak: 1 2 3
A költemény utolsó – kissé talányos – mondata felszólítás: "Változtasd meg élted! ". Erkölcsi parancs ez az intelem, mely arra figyelmeztet, hogy az igazi műalkotás nem csupán gyönyörködtet, hanem megrendítő, élményt nyújtó erejével kiemel minket a hétköznapok világából. Szinte sürgeti, hogy ismerjük meg önmagunkat, váljunk jobbakká, és vágyjunk a tartalmasabb, teljesebb életre. Mindannyiunkhoz szól ki a költő a versből. Rainer Maria Rilke (1875–1926) osztrák költő életének egyik legnagyobb élménye az volt, hogy évekig Párizsban élhetett. Ott megismerkedett a kor híres szobrászával, Auguste Rodinnel (ogüszt roden), akiről könyvet is írt. Lenyűgözték a híres múzeum, a Louvre (Iuvr) antik szoborgyűjteményei, a képzőművészet iránti rajongását sok verse őrzi. Vidor Miklós: Rilke: Archaikus Apolló-torzó, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994 (In:88 híres vers a világirodalomból) Vidor Miklós: Rilke: Orfeusz, Eurüdiké, Hermész, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994 (In:88 híres vers a világirodalomból)
Válogatott versek; szerk., ford. Réfi János; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2006 Rilke Rainer Maria Rilke versei Tandori Dezső válogatásában és fordításában; Eri, Bp., 2007 Rilke és angyalai. Önéletírás égiekkel. Műfordítások, rajzolások, hódolatok és vallomások, 1959–2009; ford. Tandori Dezső, szerk. Hafner Zoltán; Kortárs, Bp., 2009 Prágai házioltár. Larenopfer, 1895; ford. Tandori Dezső; Kráter, Pomáz, 2013 (Költők, városok) Vallomás sötétből / Aus Dunkel ein Offenbares; ford. Suhai Pál; Orpheusz, Bp., 2014 Levelek, 1-4. ; ford. Báthori Csaba; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2014 1. 1894–1910 2. 1911–1916 3. 1917–1922 4. 1923–1926 Szonettek Orfeuszhoz. Műfordítás bevezetéssel és jegyzetekkel; ford., bev., jegyz. István Társulat, Bp., 2014 Levelek egy ifjú költőhöz; ford. Báthori Csaba; L'Harmattan, Bp., 2014 Mária élete. Eredeti szöveg és műfordítás. Bevezetéssel és jegyzetekkel; ford., bev. István Társulat, Bp., 2015 Források [ szerkesztés] Klasszikus német költők, II.