A technológiával szemben támasztott alapvető követelmény az egyensúly megteremtése a mikrobiológiai biztonság és az organoleptikus tulajdonságok között. A hús mikrobiológiai biztonsága A hús szövetei az egészséges állatokban sterilek, de az elsődleges feldolgozás során megtelhetnek mikroorganizmusokkal, melyek a felületen megtelepednek és elszaporodhatnak. Marhahús receptek - Rakotkel.hu. A hús szennyeződésének két forrása van, az egyik a bőr felöli külső réteg, ahol első sorban élesztő és penészgombák fordulnak elő a másik a belek felőli részek, ahol nagyszámú mikroba található. mint például a jól ismert, Szalmonella, Lystheria és a Clostridium. Ezek aktivitása és csíraszáma a feldolgozástól és a tárolási körülményektől függ. A botulizmus mindig is az élelmiszermérgezések klasszikus példája volt, az 1920-ban a konzervek sterilezésének mértékét a Clostridium botulinum spóráinak a hőtűréséhez viszonyítva határozták meg. Az állati és a növényi eredetű élelmiszerek tartósításakor alkalmazott technológiai paraméterek meghatározásakor ma is élelmiszer-mikrobiológiai alapkövetelmény, hogy minden olyan esetben, amikor a Colstridium botulinum szaporodásával és spóraképződésével lehet számolni, a hőkezelés mértéke botulinum spórák 12 nagyságrendű pusztulását okozza.
A hús akkor lesz szaftosabb és ízletesebb, ha a már forró vízbe tesszük, a leve viszont gazdagabb, ha már a hideg vízben benne van a hús. Ha maga a főtt hús az elsődleges cél, tegyük forró vízbe. Előre sózzuk meg a vizet, amiben a húst főzzük, vagy az elkészült levest sózzuk, miután a hús megfőtt? A só az ozmózisnak nevezett kémiai jelenségen keresztül gondoskodik róla, hogy a hús nedvei és a főzőlé között ne legyen jelentős átáramlás. Vagyis ha az a cél, hogy az ízanyagok minél inkább a húsban maradjanak, sózzuk meg előre a vizet. Ha viszont elsősorban egy gazdag húslevest akarunk főzni, csak akkor sózzuk meg, ha a hús már megfőtt. Milyen hőmérsékleten kell a húst főzni? Míg az óvatosabbak 70 és 75°C között főzik a húst, mások éppen csak a forrás előtt álló vízre esküsznek. Bármelyik táborba tartozunk, a lényeg, hogy tartsuk 100°C alatt a vizet. Le kell-e fölözni a víz tetején képződő habot vagy sem? A legtöbben lefölözik, de vannak néhányan, akik inkább hagyják lassan lesüllyedni a fazék aljára, és utána leöntik róla a levet.
A főzés végére nemcsak kiváló főtt húst, hanem ízletes levet is kapunk, amit felszolgálhatunk levesnek a hús előtt, vagy eltehetünk későbbi felhasználásra, alaplének. A főtt hús hidegen is kiváló, nem csak melegen. Kis darabokra vágva remek levesbetét, és a kocsonyában is csodálatosan mutat. TUDTA? Használhat csirke- vagy bárányhúst is, a lehetőségek végtelenek. Bár a legnépszerűbb főtt húsok marhából készülnek, semmi akadálya, hogy más állatokat is megfőzzünk. A főtt csirkehús különösen jó, akárcsak a sertéslapocka és a sertéstarja, sőt a báránylapockát sem kell feltétlenül megsütni vagy pörköltet csinálni belőle, hogy finom legyen. Arról se feledkezzünk meg, hogy számos főtthús-recept alapja valamilyen füstölt vagy pácolt hús. Próbáljon ki minél többet! Mindenki szereti, de senki sem ugyanúgy… Alaposan megoszlanak a vélemények arról, hogy pontosan hogyan is kell húst főzni. A legtöbb vitát a következő kérdések váltják ki: A húst a hideg vízbe tegyük, és így forraljuk fel, vagy csak a már forró vízbe rakjuk bele?
A verbális kommunikáció minden formáját kerülő film végtelenül letisztult, vagy ha szükséges, épp zavaros képi világgal kompenzálja, a hagyományos emberi társalgási formák hiányát. A lélegzetelállító vizualitás nagyon könnyen bevonja a nézőt és a film végén úgy éljük meg a látottakat, mintha egy impresszionista vers sorait lapoznánk. De, ahogy a vers esetében, úgy itt sem mindegy, melyik versszakot olvassuk elsőként. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy a Baraka emlékezetes jelenetsorai önmagukban is megállnák helyüket, azonban ez tévedés, hiszen nem véletlenül fogták egy csokorba őket az alkotók. A mű tudatosan hat az elménkre és hagyja, hogy fokozatosan egyre mélyebbre süllyedjünk saját magunkba. Világok arca barakacity. Éppen ezért szokás a Baraka, valamint szellemi örököse a Samsara által kínált élményt a meditációval párhuzamba vonni. A film tudatosan felépített cseppet sem konvencionális impressziók egyvelege, de mit sem érne a lehengerlő vizuális élmény benne foglalt gondolatok nélkül. A film jó magyarázatot kínál azok számára, akik keresik a választ a nyugati öngyűlölet eredetére.
2014. 08. 29. 18:00 Egészen lenyűgöző film a Baraka (1992, rendezte: Ron Fricke, IMDB: 8. 5). Képek, és nulla beszéd, mégis, semmi más nem érzékelteti velünk a teremtés csodáját, és azt a diszharmóniát, amit életünk tesz bele a nagy egészbe. Ez a Földről és a tudatos/tudattalan létünkről szóló minden filmek (pl. Home, Samsara) őse. A forgatócsoport évekig járta a világ összes helyét, kultúráját a szemfelnyitó képekért. A film zenéje is fantasztikus! Világok arca: Baraka | TV helyett. Meditálj rajta, megéri a benyomásokat korlátlanul beengedni! Akkor is, ha már láttad valamikor. video nyelve: egyetemes:) Category: Doku, Elgondolkodtató, film, Inspiráló, kult, lélek, szellem, Társadalom, Természet, tudat, Tudat
De míg ez(ek) inkább tekinthetők egy harcos, Greenpeace-aktivista kiáltványnak, addig a Baraka szellemisége meditatívabb, lágyabb, hűen a szufizmus (mondhatnék taoizmust, vagy zen-buddhizmust is) szelleméhez. A másfél órás, szavak, és történet nélküli film cseppet sem unalmas. Baraka / Világok arca: Baraka (1992) - Kritikus Tömeg. Fricke saját építésű, 70 mm-es filmre (szemben a hagyományos 35 mm-el! ) dolgozó kamerája csodálatos képeket rögzít a világ összes tájáról. A zene, Dead Can Dance, Lisa Gerrard, Philip Glass művei igazi utazásra indító hangszőnyegek, lebegős-suhanós hangfolyamok. Nekünk, nézőknek nincs is más dolgunk, mint hátradőlni a kényelmes székben, kinyitni tudatunkat és hagyni, áramoljon belénk a baraka.