Külföldről a +36-1-441-9600 telefonszámot lehet hívni. Hiányzik a fenti listából valamelyik Esztergom területén működő NAV (APEH) ügyfélszolgálati iroda? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
Dargay és Henrik 1956-ban találkozott, pont abban az időben, amikor Henriket eltanácsolták a zenei pályáról. Elmondása szerint a férfitől nemcsak szerelmet kapott, hanem az operatőri hivatást is, ugyanis Dargay vitte el őt a Pannóniába egy látogatásra, ami során felkeltette Henrik érdeklődését az ott látott kreatív munka. Ezután tulajdonképpen autodidaktaként tanulta meg a rajzfilmek fényképezését. Dargay és Henrik 1957-ben házasodott össze, majd onnantól kezdve együtt készítették el a legtöbb projektjüket, köztük a Lúdas Matyit is. Ludas matyi teljes film magyarul. A Lúdas Matyinak nem ez volt az első adaptációja: 1922-ben Deésy Alfréd némafilmet készített a történetből, de ennél sokkal ismertem a Nádasdy Kálmán és Ranódy László által készített Ludas Matyi, amit 1950-ben mutattak be, Soós Imre főszerepésével. Filmtörténeti szempontból ez a feldolgozás volt egyfelől az első teljes hosszában színes magyar mozifilm, másfelől 5 millió nézőjével bekerült a tíz legnézettebb hazai film sorában. Bár Fazekas Mihály művét dolgozta fel, Dargay Attila mesterének, Macskássy Gyula két klasszikusából is merített: Dargay Attila művészi látásmódját, ami megmutatkozik a Lúdas Matyiban is, két lényeges hatás alakította: Walt Disney és Macskássy Gyula rajzfilmjeié.
Nyitókép: Forrás:
Az első tervek szerint egy tortacsata és egy beszélő liba is megjelent volna a filmben, de később ezeket elvetették. A végleges forgatókönyvet végül kilenc változat előzte meg. A Lúdas Matyi rajzfilmet október 29-én, péntek este 9 órától vetíti az M5 kulturális csatorna a Válogatás a magyar animáció mestereitől keretében.
A Fazekas Mihály azonos című művéből készült Lúdas Matyi egész estés rajzfilmet 1977-ben mutatták be a budapesti Uránia moziban. Dargay Attila alkotása Magyarország második egész estés rajzfilmje volt a négy évvel korábbi János vitéz után. A 44 éves rajzfilm sokak gyerekkori kedvence, ám a film kulisszatitkairól csak kevesen tudnak. Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József parádés humorával a magyar rajzfilmek egyik kiemelkedő darabját alkották meg a Lúdas Matyival. A klasszikus Fazekas Mihály-mű időtlen története minden korosztálynak tanulságos, ugyanakkor mulatságos, grafikai világa és filmzenéje pedig igazi mestermű. A következő összeállításból kiderül, milyen összetevők és kulisszatitkok mentén jött lére a több mint 40 éve töretlen sikernek örvendő rajzfilm. 1. MAGYAR FILM NAPJA| Lúdas Matyi (12) - Mozi - SzombathelyPont. Egy baleset miatt készült el a forgatókönyv Dargay a forgatókönyv első változatát egy baleset után kezdte el írni. Miközben a feleségének virágokat vágott egy késsel, egy rossz mozdulattal véletlenül megvágta magát, emiatt hosszú ideig nem tudott rajzolni.
A bemutató díszelőadást 1950. február 27-én tartották, de ezt megelőzően a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai már láthatták a filmet. A Lúdas Matyit a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették, vidéken először március 12-én, Abonyban tűzték műsorra. Az alkotók közül Nádasdy Kálmán és Hegyi Barnabás Kossuth-díjat kapott, Soós Imrét pedig a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon tüntették ki. Ludas Matyi // Fazekas Mihály // Újra színesben DVD film. A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni. A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 millió forintos költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát szoftverrel nem is lehetett kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni és a hangokat is helyreállították.
Reisenbüchler Sándor 1968-as A Nap és a Hold elrablása című, Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról. Ludas matyi film 1949. Richly Zsolt Szvit című animációs etűdjében (1969) öt közismert magyar népdal csendül fel, a dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt. Jankovics Marcell Hídavatás című animációs rövidfilmje (1969) a hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény inspirált: az 1960-as évek első felében az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása. Varsányi Ferenc 1975-ös Mézes-táncos című animációs rövidfilmje főszereplői marcipánból készültek, a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése. Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák (1985) című filmje, az ősi varázsszövegekre épülő alkotás archaikus elemekkel, a sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak.
Forrás: