A határ menti társadalom és konfliktusai az 1920-as években című kötete. A könyv címlapja itt látható, címnegyede és tartalomjegyzéke pedig itt érhető el. 2022. február 15. Találatok: 275 Szőke Richárd Rajmond és Ablonczy Balázs 2022. január 28. Találatok: 277 2022. Trianon 100 év engine. január 26-án a Menni vagy maradni? Menekült családok Magyarországon 1918 és 1921 között című program keretében a Sinka István Városi Könyvtár vendége volt Intézetünk osztályvezetője, tudományos főmunkatársa, Ablonczy Balázs. A vele folytatott beszélgetés során többek közt olyan családok, emberek sorsa került szóba, akik az első világháború és a trianoni békeszerződés következtében menekülni kényszerültek. További részletek itt olvashatók. Fotó: Kárpá 2021. november 18. Találatok: 268 2021. november 11. Találatok: 235 2021. november 3-án a Digitális Legendárium Griffsider című podcastjában intézetünk poszdoktori ösztöndíjas kutatója, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Révész Tamás válaszolt az első világháború utáni évek katonapolitikájával kapcsolatos kérdésekre.
Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért, zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte. TRIANON 100: Egy elkésett kiállítás - Veszprém Kukac. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország, Szepes és Árva megyékből kapott területeket. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
Az elmúlt évtizedet úgy nyertük meg, hogy először az egyensúlyt állítottuk helyre, amit növekedési és felzárkózási fordulat követett. A politika és a pénzpolitika együtt nyerte meg az évtizedet, mert a költségvetési egyensúlyt egy teljesértékű adóreformmal a bevételi oldalon állítottuk be a kiadási oldal régivágású megszorításai helyett, amivel megőriztük a politikai stabilitást. Mindez 2012 végére sikerült, ehhez társultak a jegybanki változtatások, amelyek legalább olyan, teljesértékű pénzpolitikai fordulatot jelentettek, mint amilyen az 1920-as években az MNB megalapítása, a Népszövetségi kölcsönfelvétel és a pengő bevezetése volt. Mit üzen nekünk Trianon, 100 év távlatából? – 777. Most az a tervünk, hogy 2020-tól fordítva, de megismételjük a korábbi évtizedet: először növekedési fordulatot érünk el, majd visszaállítjuk az egyensúlyt megőrizve a munkahelyeket és a politika támogatását. Kérjük a most megjelenő gazdaságtörténeti mű szerzőit, hogy már most készüljenek egy 2030-ban esedékes új kötetre, legyenek az események alakitói és íródeák krónikásai egyaránt.
Új, hatrészes sorozatot indít a Hír TV, amelyben bemutatja Magyarország olyan jellemzőbb alakjait, akik a művészi és politikai gondolkodásra hatottak a XIX. század végén és a XX. század elején, és tevékenységüknek még ma is érezzük hatását. Trianon 100 év for sale. A Trombitás Kristóf műsorvezetésével készített 6 részes sorozat vasárnap esténként 20:05-től az olyan 100 évvel ezelőtti szellemi áramlatokat mutatja be, amelyek meghatározták a XIX. század végi és XX. század eleji magyar művészi és politikai gondolkodást és cselekvést. Trombitás Kristóf, a Duna médiaszolgáltató és a Hír TV műsorvezetője Forrás: Facebook - Trombitás Kristóf A 100 évet – néha új köntösbe bújtatva - túlélt eszméket Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője, Czopf Áron, a Kommentár folyóirat állandó munkatársa, Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája és a Hír TV műsorvezetője, illetve Máthé Áron történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese fogja megvitatni az új műsorban.
Ez a magyarázat arra, hogy nemcsak az a kollektív trauma tűnik átélhetőbbnek és közelibbnek, amihez kapcsolódóan például megkülönböztetést élünk át, vagy amiről van egy családi fotónk, hanem az is, amire különböző társadalmi, politikai jelenségek, jelképek, tettek emlékeztetnek. Lehet ez egy esemény az évforduló kapcsán, egy szimbólum, emlékmű vagy szónoklat. Egy történelmi trauma hatására gyakran alakul ki kollektív áldozati identitás: amikor egy csoport vagy egy nép más csoportok, tragikus események áldozatának érzi magát, és ezzel teremt a tagok számára egyfajta közös valóságot. Ennek az átéléséhez arra van szükség, hogy valaki azonosuljon a csoporttal, érezze a múlttal való folytonosságot, és sajátjaként élje meg a vereséget. Az áldozati identitás növeli a csoport összetartozásának érzetét, csökkentheti a stresszt, és adott esetben tettekre is sarkallhat. A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület tagjai az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tartott őrtűzgyújtáson Borsodszentgyörgy közelében 2020. Trianon 100 év power. június 4-én.
1837-től a Rajzolatok, majd a pozsonyi Hírnöknél dolgozott, de mivel nem értett egyet e lapok konzervatív vonalával, csak külföldi tudósításokat fordított. 1839-ben Pesten a Jelenkor és a Társalkodó című lapok munkatársa lett, majd 1842-44-ben Erdélyi Jánossal a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Háry János esete 1843-ban született legismertebb és legnépszerűbb műve, Az obsitos című elbeszélő költemény, amelyben megteremtette Háry János, a nagyotmondó katona alakját, s egyben a "háryjánoskodás" fogalmát. A mű Petőfi János vitézéhez is előképül szolgált. Kodály Zoltán ebből a történetből írta híres daljátékát, a Háry János t (Garay más verseit Liszt és Erkel is megzenésítette). 1845-ben Pesten, az Egyetemi Könyvtárban helyezkedett el tisztviselőként. Garay János: Az obsitos és Napoleon Hárman valának együtt, a potrohos biró, Egy obsitos vitéz, és a furfangos iró; A többi asztaloknál együtt és szerteszét, Vidám paraszt legények itták a hegy levét. Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, Keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár; Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, Mint mennyit Háry János, az obsitos magán.
17. 05. 29. 10:48 Megérintettem a "Háry János lovas szobra" alkotást! 16. 27. 10:00 Megérintettem a "Háry János lovas szobra" alkotást! 16. 04. 21:06 A "Háry János lovas szobra" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 16. 02. 10:55 Megérintettem a "Háry János lovas szobra" alkotást! 15. 12:44 1 új fotót töltöttem a "Háry János lovas szobra" műlaphoz! 15. 12:43 1 új fotót töltöttem a "Háry János lovas szobra" műlaphoz! 15. 17:42 Megérintettem a "Háry János lovas szobra" alkotást! 15. 14. 20:42 1 új fotót töltöttem a "Háry János lovas szobra" műlaphoz! 14. 12. 10:24 1 új fotót töltöttem a "Háry János lovas szobra" műlaphoz! 14. 10:23 1 új fotót töltöttem a "Háry János lovas szobra" műlaphoz! 14. 03. 09:28 A "Háry János lovas szobra" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Szereplők: Színházikó Társulat Kezdési idő: 18:00 Háry János a híres, a neves, a becsületes, a csodás… csupán egy pici gond van vele: állandóan, lódít, füllent, nagyot mond és ezért csak nevetnek rajta a Bíró meg a Diák. Örzse, Háry János szíve szerelme próbálja megvédeni az ő nagy vitézét a többiektől, de nagyon nehéz a dolga. Háry csak mesél, csak mesél, elmondja, hogyan szabadította ki a janicsár császár lányát a boszorkány fogságából, és azt is elmeséli, hogy miként vítt meg a nagy Napóleonnal és francia seregével. Ám Háry János történeteinek ezzel még nincs vége…
Furcsán vicces, viszont ez nem az a Háry, akit megszoktunk, bár a színes kitalált történetek között ez is elfér. Homonnay karaktere amolyan János vitézes, szerencsére Bordás Örzséje cseppet sem hasonlít Iluskára. Tűzrőlpattant ahogy kell, nem fél kiosztani senkit, hordjon az illető koronát vagy kalapot. Bodrogi Gyula egy bennfentes poént is megengedett magának, az "én vagyok.. " kezdetű mondatát "…a híres egyfejű" -vel zárta, eszméletlen nevetésre bírva ezzel a közönséget. A Napóleont alakító Gérard Depardieu nem hiába a nemzet színészét nevezte meg egyik kedvenc művészeként, a darab végén, de még a színpadon külön gratulált neki. A francia láthatóan könnyen beilleszkedett a napok óta tartó próbafolyamatokba, a premier napjára tökéletesen belesimult a közösségbe. Kodály Zoltán operája Garay János reformkori költő halhatatlan népi figuráját emelte középpontba, megteremtve ezzel az alapot a nemzeti nosztalgiaérzésre építkező darabnak. Az ötkalandos történet, a megzenésített népdalok akkora sikert arattak, hogy annak idején sikerült bevinni a népdalt a kőszínházak falai közé is.