Német férje, Mirko miatt Németországba költözött, így bár az az otthona, mégis Magyarország a hazája és ez a fajta honvágy, ami végigkíséri életét, felbukkan a regényben is. Palotás Petra már egészen kiskora óta szerelmese a történetmesélésnek. A sajtótájékoztatón megosztotta velünk, hogy voltak napok az iskolában, mikor elkezdett egy sztorit, és a hét végén befejezte. Az évek során viszont lassan elmaradtak a történetek, egészen 2001-ig, mikor megjelent első regénye a Bangkok titkai. A munkák, a költözés, egyéb okok miatt viszont egy újabb írói szünet következett és most, 2018-ban újabb fába vágta a fejszéjét. Frissen debütált könyve után tavasszal érkezik a Bankok titkai felújított változata, melyben az írónő bevallása szerint még egyes részek is meg fognak változni, így garantáltan egy újabb, izgalmasabb verzióval fog visszatérni a könyvesboltok polcaira! Palotás Petra – Vénasszonyok nyara Létezik halhatatlan szerelem? Az ötvenes évek elején német gimnazista lányok Balatonfüreden töltenek egy nyarat.
Palotás Petra-Vénasszonyok nyara (új példány) - konyvkolcson 3 700 Ft Az áthúzott ár a kedvezmény nélküli könyvesbolti ár! Az akciós piros ár az internetes rendelésekre érvényes ár! Eredeti ár: 3700 Ft Akciós ár: 2773 Ft Kedvezmény: 25% Létezik halhatatlan szerelem? Az ötvenes évek elején német gimnazista lányok Balatonfüreden töltenek egy nyarat. A borász Péterffy család jóképű, festőpalánta fia könnyen magába bolondítja Esthert, a messziről jött diáklányt, és ő maga sem tud ellenállni az északi lány ártatlan szépségének. A bontakozó szerelmet azonban csírájában elfojtják részben a lány szülei, részben pedig a történelmi változások, melyek következtében egy esztendő múlva már hiába keresi Esther a füredi villájukból kitelepített magyar családot. Mennyi esély van rá, hogy az egykori fiatalok útjai több mint hatvan év elteltével újra keresztezzék egymást? A lehetetlen mégis megtörténik Rügen szigetén, egy idősek otthonában, ahol a nyolcvanhat éves művész előrehaladott demenciájának köszönhetően egy furcsa szerelmi háromszög részesei lesznek.
A Vénasszonyok nyara olyan témákat is feszeget, melyek még mindig tabunak számítanak, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy. Szerdán jelent meg az Álomgyár Kiadó gondozásában Palotás Petra legújabb regénye, a Vénasszonyok nyara. Az elbeszélés szerelmet vall Balatonfürednek, bemutatja egy elegáns idősek otthona mindennapjait, mesél az északkeleti szigetvilág tájairól, miközben olyan részben még mindig tabu témákat feszeget, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy. Tisztelem a már sokat látott ráncokat, és talán egy picit irigylem is a tényt, hogy ők már célba értek, teljesítették az élet feladatát. Kisgyermek korom óta vonzódom az idős emberekhez, már akkor is úgy éreztem, hogy sokat tanulhatok tőlük, már akkor átéléssel hallgattam a történeteiket, olykor a fantáziámban tovább szőve azokat. A regény megmutatja, hogy attól, hogy az idő eljár felettünk, ugyan jó esetben bölcsebben, de ugyanazok az emberek maradunk, ugyanolyan vágyakkal és kétségekkel, remélve és félve a jövőt - mondta Palotás Petra, az Álomgyár Kiadó szerzője.
"Palotás Petra stílusa lenyűgöző, festői és ámulatba ejtő! " – Kitablar blog "Reményt ad az örökké tartó szerelemre. " – Nikii blog Létezik halhatatlan szerelem? Az ötvenes évek elején német gimnazista lányok Balatonfüreden töltenek egy nyarat. A borász Péterffy család jóképű, festőpalánta fia könnyen magába bolondítja Esthert, a messziről jött diáklányt, és ő maga sem tud ellenállni az északi lány ártatlan szépségének. A bontakozó szerelmet azonban csírájában elfojtják részben a lány szülei, részben pedig a történelmi változások, melyek következtében egy esztendő múlva már hiába keresi Esther a füredi villájukból kitelepített magyar családot. Mennyi esély van rá, hogy az egykori fiatalok útjai több mint hatvan év elteltével újra keresztezzék egymást? A lehetetlen mégis megtörténik Rügen szigetén, egy idősek otthonában, ahol a nyolcvanhat éves művész előrehaladott demenciájának köszönhetően egy furcsa szerelmi háromszög részesei lesznek. Vajon milyen titkokat rejt a múlt, és milyen ismeretlen veszélyeket a jövő?
Palotás Petra legújabb regényében, melyet a valós élet és egy igaz történet indított útjára, a múlt szálait bogozva szövi a jelen fonalát. Az elbeszélés szerelmet vall Balatonfürednek, bemutatja egy elegáns idősek otthona mindennapjait, mesél az északkeleti szigetvilág tájairól, miközben olyan részben még mindig tabu témákat feszeget, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy. Röviden a történetről (.. ) "Az ötvenes évek elején német gimnazista lányok Balatonfüreden töltenek egy nyarat. A borász Péterffy család jóképű, festőpalánta fia könnyen magába bolondítja Esthert, a messziről jött diáklányt, és ő maga sem tud ellenállni az északi lány ártatlan szépségének. A bontakozó szerelmet azonban csírájában elfojtják részben a lány szülei, részben pedig a történelmi változások, melyek következtében egy esztendő múlva már hiába keresi Esther a füredi villájukból kitelepített magyar családot. Mennyi esély van rá, hogy az egykori fiatalok útjai több mint hatvan év elteltével újra keresztezzék egymást?
A borász Péterffy család jóképű, festőpalánta fia könnyen magába bolondítja Esthert, a messziről jött diáklányt, és ő maga sem tud ellenállni az északi lány ártatlan szépségének. A bontakozó szerelmet azonban csírájában elfojtják részben a lány szülei, részben pedig a történelmi változások, melyek következtében egy esztendő múlva már hiába keresi Esther a füredi villájukból kitelepített magyar családot. Mennyi esély van rá, hogy az egykori fiatalok útjai több mint hatvan év elteltével újra keresztezzék egymást? A lehetetlen mégis megtörténik Rügen szigetén, egy idősek otthonában, ahol a nyolcvanhat éves művész előrehaladott demenciájának köszönhetően egy furcsa szerelmi háromszög részesei lesznek. Vajon milyen titkokat rejt a múlt, és milyen ismeretlen veszélyeket a jövő? Palotás Petra legújabb regényében, melyet a valós élet és egy igaz történet indított útjára, a múlt szálait bogozva szövi a jelen fonalát. Az elbeszélés szerelmet vall Balatonfürednek, bemutatja egy elegáns idősek otthona mindennapjait, mesél az északkeleti szigetvilág tájairól, miközben olyan részben még mindig tabu témákat feszeget, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy.
Minden szó igaz Zerkowitz Judit Az írásról Stephen King 3 130 Ft-tól Fogatlan oroszlánok Mick Herron Így éltünk mi Ivana Trump 2 759 Ft-tól Magyar kóla 2 890 Ft-tól A középső birodalom José Rodrigues Dos Santos Mi házunk Louise Candlish 2 693 Ft-tól Kérdezz-felelek (0)
Távolság Budapest belvárosától: 30 perc / 12 km Hármashatár hegy térkép Domborzata A Hármashatár hegy valójában egy féloldalas sasbérc, ami mészkőből és dolomitból áll. Északkeleti részén helyezkedik el a Vihar hegy, amivel szinte egybeforr. A hegyet tektonikus mozgások emelték ki környezetéből. A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg határolja el a Csúcs-hegytől Délen pedig a Felső-Szépvölgy és a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, az Újlaki-hegytől és a Kecske-hegycsoporttól A Széchenyi hegytől pedig az Ördög árok völgye határolja Felszíne többnyire erdővel borított, míg csúcsai kopárok. Jellemzően tölgy és gyertyán nő a hegyen, de mesterségesen betelepítették a feketefenyőket is. A kilátópontokról remek kilátás nyílik a Visegrádi-hegységre, a Pilisre de tiszta időben elláthatunk a Börzsönyig is. Lépcsős leszakadások jellemzik. A keleti oldala igencsak meredek - ezt bizonyítja az is, hogy közel 2 kilométeren belül 400 méter a szintkülönbség. Menetrend ide: Hármashatárhegyi Kilátó - Guckler Károly kilátópont itt: Budapest Autóbusz, Villamos, Metró vagy Vasút-al?. Itt, a lejtő alján találjuk a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó - lösszel fedett kiscelli agyagból felépült - teraszszerű fennsíkot.
A négy méter magas teraszról gyönyörű a kilátás a fővárosra és a Dunára. Nem vittem magammal állványt, így panorámakép most nem készült, de azért mutatok egy-két fotót a kilátásról. A különleges faszerkezetű építmény fenyőgerendákból épült. Itt halad át az Országos Kéktúra nyomvonala is, így a kilátó biztos közkedvelt állomása lesz a túrázóknak. Hármashatár-hegyi turistaház (1926–1935) – Wikipédia. Év elején már teljesítettem az "Egy nap - négy kilátó" túrámat, de most elhatároztam, hogy legközelebb megtoldom a sétát ezzel az ötödik kilátóval is (és persze a hozzátartozó néhány plusz kilométerrel). Már csak jó időjárás és szabadidő kell hozzá... Frissítés Az építmény a hivatalos átadáskor a Guckler Károly kilátópont nevet kapta. A névadó egykor az Erdészeti Hivatalt vezette, valamint ő volt a főváros erdőmestere.
Ő építette ki először sétányokká a budai hegyek útjait. A 18–19. században a tűzifaéhség miatt számtalan erdőt kiirtottak, egészen az 1860-as évekig, és látványosan letarolták többek között a Hármashatár-hegyet is. Nem nyújtottak túl impozáns látványt a kopár hegyoldalak, és ezt a közvélemény is szóvá tette. A fordulópont az Országos Erdészeti Egyesület 1885. évi közgyűlésén következett be, melyen tarthatatlannak minősítették az erdőállomány pusztítását. Ez a gyűlés a fiatal erdészre, Guckler Károlyra is nagy hatással volt. Dunán innen Dunán túl: Hármashatár-hegy, Keleti kilátó. 1895-ben nevezték ki fővárosi erdőmesterré, és nagy lelkesedéssel látott neki a fiatal tölgyesek magról való telepítésének, ami jobb minőségű erdőket eredményezett volna a kivágott rönkök széléről indult sarjerdők helyett. Ezek gyorsan fejlődő, de gyengébb, betegségre hajlamosabb fákat eredményeztek, előbb ki kellett őket irtani, de ez csak újabb látványos pusztulást eredményezett, ami nem keltette jó benyomását a buzgó Gucklernek. A folyamat lassú volt, és a város lakói körében ellenállást eredményezett.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt. Viszont a Hármashatár-hegy újrafásítását már bécsi minta szerint végezte Guckler, és ebben hatalmas sikert, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kevésbé kényes feketefenyveseket telepített a kopár oldalakba, és bár ezek nem őshonos fajok, 100 év alatt úgy feljavították a talajt, hogy a Pilisi Parkerdő ezután már meg tudta kezdeni őshonos lomberdőre történő cseréjüket. Mindezek mellett Guckler azon a vonalon, ahol ma a tanösvény kanyarog, saját elképzelése szerint létrehozott egy sétautat az I. világháború idején. Úgy alakította ki, hogy szinte egyáltalán ne emelkedjen és ne lejtsen, és végig körülbelül 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon – ez a kor technikai vívmányaival a hegytetőn egyáltalán nem volt könnyű, két évig el is tartott a munka. Az 1918-ban kialakított úton ma a Guckler Károly természetismereti tanösvényt találjuk, interaktív tábláin megismerhetjük a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét.
Hármashatár-hegyi turistaház Hármashatár-hegyi turistaház 1935-ben Ország Magyarország Hegység Budai-hegység Hely Hármashatár-hegy Típus turistaház Turisztikai adatok Megnyitás ideje 1926 Megszűnt 1935 Elhelyezkedése Hármashatár-hegyi turistaház Pozíció a Budai-hegység térképén é. sz. 47° 33′ 16″, k. h. 18° 59′ 59″ Koordináták: é. 18° 59′ 59″ A Wikimédia Commons tartalmaz Hármashatár-hegyi turistaház témájú médiaállományokat. A Hármashatár-hegyi turistaház egykori turistaház a Budai-hegységben, Budapest III. kerületében. Helyén jelenleg étterem működik. [1] Tőle nem messze, az egykori pilótaotthon átalakításával 2016 -ban hozták létre az új Hármashatár-hegyi turistaházat. Történelem [ szerkesztés] A Budapesti Turista Egyesület már az 1890-es években tervezte turistaház építését a Hármashatár-hegyen, de azt végül a Budapest Sport Egyesület (BSE) valósította meg 1926 -ban. [1] A terveket Ivántsó István műépítész készítette. Az építkezést a főváros tanácsa két részletben 80 000 pengővel támogatta, de száz száz pesti és budai vállalkozó is az ügy mögé állt pénz vagy építőanyagok biztosításával.
Fotó: Angyalföldi Helytörténeti Gyüjtemény / Fortepan 4 / 16 Fotó: Angyalföldi Helytörténeti Gyüjtemény / Fortepan Erdei kirándulás 1912-ben Guckler Károly nevéhez fűződik a tervszerű erdőgazdálkozás beindítása, ennek keretében 1885-1898 közötti években a budai hegyekben 879 hektár kopár területet erdősítettek, melynek java a Hármashatár-hegyet érintette. Guckler főleg feketefenyveseket telepített, amelyek a kopár hegyek extrém viszonyait kibírták, ezektől az erdőktől azt is remélték, hogy alattuk a talaj is megújulhat. 5 / 16 Fotó: Tóth Judit Telepített fenyvesekkel sokfelé találkozni még ma is A két világháború aztán ismét nagy károkat okozott a budai erdőkben. A tanösvény egyik tábláján láthatunk egy 1944. áprilisi térképet, amin látszik, hogy a Guckler út környékén szinte teljesen eltűntek az erdők. Fotó: Nudosó Géza / Fortepan 6 / 16 Fotó: Nudosó Géza / Fortepan A kép az Árpád-híd építésekor készült, 1950-ben. A háttérben látszanak a Hármashatár-hegy háborúban kopárrá vált lankái Ma is sokfelé látni fenyveseket, akár itt, a Guckler út mentén is, de már megkezdődött a fenyőállományok visszaszorítása és őshonos fafajokra történő cseréje.