Izrael erősebb, befolyásosabb, eredményesebb is, mint a diaszpóra zsidósága. De ettől még van módunk segíteni és lehet okunk javaslatokat tenni, tudva, hogy más a felelőssége annak, aki nem ott él, nem osztozik az állam fenyegetettségeiben, nehézségében. Ma Izrael a zsidó világ megkérdőjelezhetetlen középpontja, hozzá viszonyulva kell átgondolnia a diaszpórának, hogyan lehet zsidó. A remény izrael újjászületése pro. Hogyan lehet valaki például olyan magyar zsidó, aki itt él, szolidáris Magyarországgal, szolidáris Izraellel, kritikus, ha szükségét érzi, de önkritikus is, helyzetének pontos tudatában. Végig kell gondolnunk, mit tegyünk azért, hogy minél többeket hozzunk közel az Országhoz, minél többféle értékrendű, helyzetű zsidót. Hogyan inspiráljon bennünket bámulatos magas és tömegkultúrája jobban, hogyan ismertessük meg minél többekkel, hogy nem csak Izrael, ami a politikai hírekben megjelenik. Hogyan beszéljünk Izrael hétköznapjairól, hogyan értessük meg a nyelvét, ezt az ősúj nyelvet, amelyen feltámadt a Biblia, a Tóra, a próféták és a Misna nyelve.
Értékelés: 8 szavazatból A CBN dokumentum-összeállítása. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Azzal a kérdéssel nézett szembe, hogy vajon van-e esély arra, hogy ebből a fogságból Isten kiszabadítsa őket. Azt tapasztalták, hogy a babiloni birodalom hatalmas, gazdag, Marduk (babiloni bálvány) isten kultusza virágzott. Mintha győzött volna Marduk Jahve felett. Isten ekkor a kétségbeesett néphez vigasztaló igékkel küldte a prófétát, fordulatot ígért. A remény - Izrael újjászületése részletes műsorinformáció - ATV Spirit (HD) 2019.06.10 08:45 | 📺 musor.tv. Az első prófécia, amely a fordulatról szól, a csontok megelevenítését leíró látomás. Ezzel üzeni Isten a népének, hogy az ország katasztrofális elpusztulása után is van remény, mert Isten még a halottakat is életre tudja kelteni. Ebben az időszakban nemcsak a vigasztalás Igéire volt szüksége Isten népének, hanem a lelki megújulásra is. Ezékiel látomása Izráel újjáéledéséről (Ezékiel 37, 1—14) Az ÚR megragadott engem; elvitt engem az ÚR lélek által, és letett egy völgyben. Tele volt az csontokkal. Végigvezetett köztük körös-körül, és láttam, hogy nagyon sok csont volt a völgyben, és már nagyon szárazak voltak. Megkérdezte tőlem: – Emberfi a!
2022. 06. 24. 12:26 Csinszka, születési nevén Boncza Berta Ady Endre felesége és múzsája is volt egyben. Ez utóbbi szerepet azonban nem csak a költőfejedelem életében töltötte be, hanem Babits Mihály és Márffy Ödön művészetének is meghatározó fontosságú nőalakja volt. Azt azonban már jóval kevesebben tudják róla, hogy ő maga is írt és alkotott. Csinszka verseket költött, szépirodalmi igényességű leveleket írt, rajzolni tanult és érdekelte a fotográfia. Mindezt a 2018-ban megjelent Mert a csodának nincsen párja című kötetből tudhatjuk meg. Az érzékeny lelkületű és kifinomult ízlésvilágú Boncza Berta magyar és svájci leánynevelő intézetekben nevelkedett. „Szemed szenteltvizeknek kútja…” – Csinszka összegyűjtött versei | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Járatta a Nyugat folyóiratot, valamint franciául és németül is olvasott és lelkesedett az új művészeti irányzatokért. Azt, hogy saját maga is alkotni vágyott, jól mutatja, hogy már a kezdetektől fogva írt verseket. De vajon jókor és jó helyre született a gazdag csucsai földbirtokos lánya? – kérdezhetnénk. Minden bizonnyal Csinszka komoly küldetéstudattal felvértezve robbant be a századforduló művészeti életébe, ahol azonban csak kivételes esetekben érvényesülhettek a nők.
Vígan, ércesen ordítoztak: – Éljen Ady Endre! Éljen a nagy költő! Éljen a háború. Majd néhányan: – Éljen a háború! Beszéljen Ady Endre! Ady halálsápadtan állt a körben. Ő, a pacifista, a háború ellenzője, beszéljen itt… s nyilván, a háború mellett…! Ady Csinszka-versei - diakszogalanta.qwqw.hu. Görcsösen karomba fogott s fojtottan súgta: – Rettenetes, Mennyus, vigy el innen, azonnal, valahogyan! – Rosszul érzi magát – kiabáltam, s nyers mozdulatokkal szétlökdösve a fiúkat, magammal cipeltem. Az állomás mögött hatalmas farakások álltak, odavittem az alig támolygó költőt, ott valósággal megbújtunk, amíg a katonavonat kirobogott az állomásról. – Ez a háború… viszik őket… s még éljeneznek…! Viszik őket a vágóhídra! Szótlanul, reszkető testtel jött mellettem, fel a várba. Ott a kétszobás, különálló kis lakásban tanyázott, ahol később Bertukával laktak. Bement a belső szobába, székbe roskadt: – Mennyus, nézz az asszonyok után! Csinszka s a feleségem kint vártak. Feleségemmel később hazamentünk vacsorázni, azután újból visszajöttünk, lássuk, megnyugodott-e már a felkavart Bandi?
Legalább száz párta omolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Sohse volt még kisebb az ember, Mint azon az éjszaka volt: Az iszonyúság a telkekre Kaján örömmel ráhajolt, Minden emberbe beköltözött Minden ősének titkos sorsa, Véres, szörnyű lakodalomba Részegen indult a Gondolat… Csúcsán született a vers. Tizennégy augusztusában voltunk, talán másodikán, harmadikán. Ady mint völegényjelölt Csúcsán vendégeskedett, napjait fent töltötte a várban, esténként belém karolt: – Jere levegőzni, Mennyus! Ady mindent akart - interjú Nagy Sándorral - vers.hu. Legszívesebben a vasútállomáskörül járkált, nézte a villanó fényű vonatokat, arcokat kapott el, érdekelte a mozgás, a sürgés-forgás! Aznap este is az állomáson sétálgattunk. Hirtelen katonavonatok futottak be… Csupa gyerekifjú, standbeli katonák, vitték őket a szerb frontra. A szerelvény lassított, majd megállt, katonák szöktek le, vizet kerestek, gyümölcsöt vásároltak… Csupasz arcú önkéntes rohant el mellettünk, észrevette a költőt, harsányan felkiáltott: – Itt van Ady Endre! Pillanatok alatt körülvettek önkéntesek, sőt idősebb bakák is!
A sok "hajh, jaj, baj" felsorolás szójátéka a múlt "dicsőségét" is eljelentékteleníti, a múlt nem konkretizálódik sem tettekben, sem történésekben, csak keserű hivatkozások utalnak a "régi szép időkre" ("Búsan büszke voltam a magyarra"; " Egy Isten sem gondolhatná szebben, / Ahogy én gyermekül elképzeltem "). Témáját tekintve sok hasonlóság fedezhető fel Petőfi "Szeptember végén" című költeményével, melyben a költőt szintén az foglalkoztatja, hogy mi lesz a felségével, ha ő már nem lesz. Ady endre csinszka versek. A harmadik költemény a "Nézz, Drágám, kincseimre" címet viseli. A költő számára a szerelem biztonságot ad, a szerelembe menekül a halállal való szembenézés helyett. Az első két sor végén áll a "kincseimre" és a "nincseimre" szó, amely a rímen túl többletjelentést hordoz, ugyanis az első szó a számára fontos értékeket (hűség a magyarokhoz, a jósághoz és az emberséghez) jelenti, míg a másik szó ezeknek az értékeknek az eltűnésére utal. A záró keretversszakból, mely variációs ismétlése az első strófának, kiderül, hogy a költő számára már csak a szerelem maradt meg értéknek, és a szerelem varázsában tincsei akár visszasötétedhetnek, vagyis fiatalabbnak érezheti magát.
Igaz ugyan, hogy a Csinszkát számos festményen megörökítő, életük tizenöt közös évében körülrajongó, ambícióit tisztelő és támogató Márffy Ödön nem volt olyan rossz választás, olyan cudar férj, mint Petőfiné második társa, Horvát Árpád. De a közvélemény minden időben kegyetlen volt; "nagy emberek" feleségeinek nem bocsátják meg, ha nem akarnak egy életen át az "özvegyi fátyol" alatt éldegélni. Gondoljunk csak a Marie Curie-t ért irgalmatlan támadásokra, amikor jóval Pierre halála után újra szerelmes merészelt lenni… A Mikes Lajos kiváló Szendrey Júlia-könyve megjelenésének évében, sőt, hatására született vers záróversszaka így hangzik: "Nyugtalan évek viharvert ködén át halott testvér nyujtsd felém a kezed Elvérzett hősök csillagfényes utján Az utunk egy közös sírhoz vezet. " (Üzenet Juliának) Ha pedig bárki igazán nagy verset keres Adyné könyvében, talál azt is. 1931-ben, három évvel nagyon korai halála előtt született az a vallomás, amelyről a jelen kötet a címét kapta. Az írófejedelem ekkor már tizenhárom éve halott, s ezek a sorok felidézik bennünk az Ady halála napján, még a szanatóriumban készült képet, s a költő halotti maszkját is.
Közöttünk élt Kolozsvárt; alacsony, őszülő, idős férfi, az akadémiai fiók hivatalnoka: Diósy Menyhért, Léda férjének unokaöccse, Lédának magának is rokona. Benamy Sándor írta róla: "A New York kávéház veseasztalánál vigasztaló volt látnom mindennapos vendégünket, Diósy Mennyust, Ady egykori mindenesét, váltó-, adó-, utazási, katonasági, kórházi s minden egyéb ügyének intézőjét, akinél halkabb, szerényebb, áldozatosabb házi hívőt talán csak Goethe mondhatott magáénak, Eckermannban. Mily kár is, hogy egyszerű, hétköznapi dolgokról hosszú éveken át folytatott beszélgetéseiket Diósy nem jegyezte le, nem is mondta el senkinek. Mindannyian tudtuk pedig, hogy tele van emlékekkel…" Jancsó Elemér, egy időben maga is Ady-kutató, hívta fel rá a figyelmemet, hogy meg kellene szólaltatni… Amiket mondott, hűségesen lejegyeztem. Az ő emlékezéseiből való az alábbi is: egy híres Ady-vers születésének hiteles története. Ki ne emlékeznék Ady egyik sokat vitatott, magyarázott versére, az Emlékezés egy nyár-éjszakára című költeményre: Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomorú földre, Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott.
Csinszka erőteljes, határozott kézírásával. Azt is a gondosan és szeretettel készült könyv javára kell írnunk, hogy a Jaffa Kiadó munkatársai nem változtattak a versek szeszélyes helyesírásán és központozásán, amelyek részben talán annak köszönhetők, hogy a svájci intézetben tilos volt ékes-érdes anyanyelvünk használata. A könyv, mint a bevezetésben jeleztem is már, népes olvasóközönségre számíthat, s arra is, hogy sokak figyelmét felhívja arra a költőre, akinek élete utolsó szakaszában Csinszka nem csupán a múzsája, de gyengéd és elszánt, saját, korábban elkényeztetett kis lényét háttérbe szorítani képes gondozója is volt. ( Mert a csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei, Jaffa Kiadó, Budapest, 2018. ) Fotó: Fortepan Petrőczi Éva/Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2018. február 25-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.