17. Tel. : (88) 426 - 470 Szerda 13. 00 – 14. 30 Rendelési időben: (88) 426 - 470 re ndelkezésre állási időben 8. 00 - 16. 00 óráig, csak sürgős esetben: (30) 853-2061 Helyettes: Dr. Somlai Mária, vagy Dr. Harsányi Gábor Zoltán Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is! XII. Steinhof Gábor László - [MindeOké]
00 XXIII. körzet 0072. Geiszt Jakab K: 13. 00-ig) CS: 13. 00 P: 9. 00 XXIV. körzet 0073 sz. Sinka László Tel. : 564-180 H: 13. 00-ig) XXV. körzet 0219 sz. Egyetemi Körzet Dr Holler Olga Egyetem u. 5. Tel. : 422-022/107 H: 8. 00-13. 00, (Előzetes bej. esetén Ádám I. 1. szám alatt: 16. 00) Veszprém, F,, Halle u. 5, 8200 Magyarország, zárt Nyitvatartási Hétfő 14:00 — 18:00 Kedd 08:30 — 11:30 Szerda 14:30 — 16:00 Csütörtök Péntek 08:00 — 10:30, 14:00 — 16:30 Szombat ma Szabadnap Vasárnap Szabadnap A közelben található Veszprém, Jutasi út 59, 8200 Magyarország 284 méter Veszprém, Madách Imre u. 47, 8200 Magyarország 473 méter Veszprém, u 8200, Petőfi Sándor u. 6, 8200 Magyarország 644 méter Veszprém, Damjanich János u. 1/C, 8200 Magyarország 706 m Veszprém, Diósy Márton u. 4, 8200 Magyarország 722 méter Háziorvos Veszprém, Veszprémi, Veszprém, Magyarország nyitvatartási Háziorvosi Rendelő Dr Steinhof Gábor - Dr. Harsányi Gábor cím vélemények telefon Háziorvosi Rendelő Dr Steinhof Gábor - Dr. Harsányi Gábor Háziorvosi Rendelő Dr Steinhof Gábor - Dr. Harsányi Gábor Jam buka: Tutup ⋅ Buka pukul 08.
Érdemes már a munkaszerződés aláírásakor odafigyelni a felmondással kapcsolatos előírásokra, hogy tisztában legyen azzal, milyen járandóságokra számíthat, illetve milyen kötelezettségek terhelik a cég felé, ha a helyzet úgy alakul. Akárcsak a munka elkezdésekor, így annak befejezése, felmondás során is fontos, hogy minden írásban történjen. A felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti, munkáltatói oldalról azonban kiemelt jelentőséggel bír, hogy indoklásként milyen okok kerülnek megnevezésre. Ha ugyanis ezekbe jogosan bele lehet kötni, akkor a vége munkaügyi per is lehet. Mint néhány más esetben, a felmondási időre vonatkozó szabályokkal is igyekszik a jogalkotó a munkavállaló érdekében fellépni. A felmondási idő kezdete az a nap, amikor közli a munkaadóval az ez iránti igényét. E szabálytól eltérni kizárólag úgy lehet, ha az a munkavállaló egyetértésével történik, illetve annak javára, vagyis közös megegyezéssel. Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt, amely alapesetben 30 nap.
Kérdés Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg?
Ami viszont maradt, az a felmondási idő számítása. Amennyiben sikerül elhelyezkednie, vagy éppen akkor talál egy, a jelenleginél nagyobb anyagi és személyi megbecsülést biztosító munkahelyet, mindenképpen érdemes tájékozódnia a felmondási idővel kapcsolatos aktualitásokról. Egyelőre úgy néz ki, hogy komolyabb változások nem várhatóak idén sem, de jó, ha tisztában vagyunk vele, mikor mi jár nekünk, ha elveszítjük a munkahelyünket. Ha úgy hozza az élet, hogy a munkaadó felmond, rendkívül fontos, hogy odafigyeljen mindenre, nehogy az Önt megillető jogosultságokat ne kapja meg akár a felmondási időt, akár a végkielégítést (ha megvan a megfelelő letöltött munkaév és jár) illetően. Persze nyilvánvaló, hogy ebben a lesokkoló helyzetben nem biztos, hogy a törvényi előírásokon jár az esze, sokkal inkább érdekli a jövőbeli megélhetés, valamint az álláskereséssel járó problémák, mégis fontos, hogy higgadtan gondolja át, milyen előnyökre tehetne szert még ebben az elsőre talán kilátástalannak tűnő helyzetben is.
Arra is szeretnék választ kapni, ha a munkavállaló mond fel, akkor rá vonatkozik, hogy a felmondási idő feléről felmentheti a munkáltató? Ha nem mentik fel, akkor le kell dolgoznia a felmondási időt?
A felmondási idő mértékét a felmondási idő utolsó napjának figyelembevételével kell meghatározni. A felmondási idő tartama valamennyi jogosultság tekintetében jogszerzőnek minősül. Ezért ha a felmondási idő tartama alatt […] Vissza a találatokhoz
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. december 17-én (174. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3451 […] felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek. ]. A kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét egy ennél későbbi időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti […]