Mi épül? Swietelsky Magyarország Kft. Fejér-B. Zrt. Iparművészeti Múzeum épületfelújítás Budapest
A rekonstrukció befejezésének eredeti határideje 2017 volt. A tervpályázatot követően elkészült a felújítás terve, majd 2017 augusztusában kihirdette a múzeum, hogy az eredeti tervező dolgozhatja át a terveket, 1, 4 milliárdért. Az akkori kormányhatározat kiemelte, hogy a kormány egyetért - az emberi erőforrások minisztere szakmai programja alapján - az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete teljes körű műemléki rekonstrukciójának (a Kinizsi utcai szárny rekonstrukcióját, valamint a Hőgyes Endre utcáról nyíló új szárny megépítését is magába foglaló), eredeti lechneri tervekkel összhangban történő megvalósításával és múzeumszakmai fejlesztésével 2017-2021 között. Vagyis a végső határidő ugyan csak kitolódott.
Egy 2016-os kormányhatározat szerint az intézmény 2016-ban kétmilliárd, 2017-ben és 2018-ban 10-10 milliárd, 2019-ben pedig további hárommilliárd forintot kapott volna a fejlesztésre. A tervezett munkákat a határozat szerint 2019. március 31-ig kellett volna megvalósítani. Az elmúlt években a költözés zajlott, idén februárban írtunk arról, hogy két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése. Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300… Hízik a Mészáros-gyerekek cége A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B. roppant sikeres az építőiparban. A cég nettó árbevétele 2019-ben 17 milliárd forint volt, amiből 1, 5 milliárd forint lett az adózott eredményük. 2020-ban a rekordmagas, 44, 5 milliárd forintos nettó árbevétel 4, 3 milliárd forint adózott eredménnyel társult.
Mind építészeti, mind épületgépészeti szempontból sürgős az Iparművészeti Múzeum teljes felújítása Budapesten, a munkával nem lehet tovább várni. Az intézmény igazgatója szerint toldozással-foldozással már nem tudják megmenteni az épületet, funkcionális átalakításra is szükség van. Mérnöki szempontból érthetetlen, hogy júniusi leemeléséig hogyan maradhatott állva a kerámia kilátótorony az Iparművészeti Múzeum tetején. A szakemberek és a fizika törvényei szerint a lanternának már korábban az utcakövön kellett volna landolnia - mondta az Üllői úti múzeum főigazgatója. Takács Imre szerint a Lechner-palota felújítása épületfizikai okokból egyszerűen nem várhat tovább. Elég csak arra gondolni, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem termeit magában foglaló szárnyban százéves villanyvezetékek futnak, tűzjelző viszont nincs. Ehhez képest pont ezek fölött a helyiségek fölött tárolják a múzeum világhíres keleti szőnyeggyűjteményét. Funkcionális átalakítás nélkül nincs értelme hozzányúlni sem az elektromos hálózathoz, sem máshoz.
A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte, vasbeton szerkezetes szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása –mondta el a projekt október 16-i helyszíni sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója. A múzeum Magyarországon a legtöbbet vizsgált épületek közé tartozik. Már a korábbi vizsgálatok tartószerkezeti mozgásokra utaltak, és a födémet tartó acélgerendázat elhajlása is beavatkozást igényel. Mivel az épület az Ős-Duna feltöltött medrébe épült, komoly gondokat okoz a vizesedés, ráadásul a ház sérüléseket szenvedett a világháborúkban, az 1956-os forradalomban, az 1956-os földrengésben, majd a metró építése miatt jelentősen megsüllyedt, és egy nagyobb törés alakult ki az épületszerkezetben. Statikai problémák nehezítik az Iparművészeti Múzeum felújítását Fotó: MTI/Máthé Zoltán A főigazgató elmondása szerint az eredeti homlokzati falazat nem épületkerámia burkolat fogadására épült, az egykor változatos szükségmegoldásokkal rögzített kerámiaburkolat pedig elvált a faltól, ami életveszélyes állapotot eredményezett.
Sikerült számos dokumentumot – korabeli fotókat, terveket – feltárni, amelyek segítenek az eredeti állapot visszaállításánál. Az üvegcsarnok falait például csak 1920-ban festették fehérre, ezért – ha sikerül pluszforrást szerezni –helyreállítják az eredeti díszítőfestést. Számos helyen rekonstruálni kell a terrazzoburkolatokat, és azt is vizsgálják, hogy a statikai problémák miatt leemelt lanterna torony helyreállítható-e, vagy az újragyártására lesz szükség.
A rekonstrukció első ütemének kiadásait költségvetési tartalékból fedezték volna ugyanis – magyarázza a főigazgató, aki szerint a közép-magyarországi régióban az uniós pályázati lehetőségek is kifutóban vannak már. Takács elárulta azt is, hogy a 2014-ig megújuló Várkert Bazár miniszteri biztosával, Zumbok Ferenccel tárgyalt nemrég a felújított épületekbe telepíthető kulturális funkciókról. Például arról, hogy a testőrségi palota termei alkalmasak volnának időszaki kiállítások befogadására, így a világ első nemzetközi oszmán-török szőnyegkiállításának – amelyet az Iparművészetiben tartottak 1914-ben – a Várbazárban rendezhetnék majd százéves jubileumi, megújított változatát. Az igazgató azonban tart attól, hogy a közgyűjteményeknél nemrég elrendelt 20 százalékos bérelvonás miatt szakembereket veszítenek el, és ez keresztülhúzhatja a terveiket.
A tűzben egy ember életét vesztette, többen megsérültek. A tüzet az esti órákban sikerült eloltani. ÁSZ-vizsgálat a volt MSZP-székház eladása ügyében Többszáz millió forintos kárt okozott a kincstárnak a Köztársaság tér 27. számú épület eladása - állítja a Fidesz. Az ellenzéki párt ezért ÁSz-vizsgálatot kér a volt MSZP-székház és a mellette álló, szóban forgó ingatlan eladása ügyében. Veres ingatlan eladásról döntött Veres János pénzügyminiszter döntött a fővárosi MSZP-székházzal szomszédos állami tulajdonú ingatlan eladásáról, a Köztársaság tér 27-es szám alatti épület a szocialistákhoz közel álló Horizont Zrt. tulajdonába került, majd a cég továbbadta egy külföldi társaságnak. Bombát ástak ki a Köztársaság téren A Köztársaság téren robbantották fel azt a második világháborús repeszromboló gránátot, amelyet délben fordítottak ki a földből a négyes metró építői. A robbanószerkezetet nem lehetett elszállítani a helyszínről. A köztársaság téri pártház ostroma videa. Meglepett bankdolgozókhoz költözött Gyurcsány Egy budai üzleti központba költözik két héten belül az MSZP teljes vezérkara, tagozatai és elemzői a rosszemlékű Köztársaság térről.
Mindenesetre a helyzet nem változott. A "karhatalmista" AVH különítmény, Várkonyi György hadnagy vezetésével és az épületben tartózkodó néhány tiszt irányítása alatt harci állást foglalt el az ablakokban – felkészülve az esetleges támadásra. A forradalmárok 30-án reggel 10 óra 10 perckor kiséreltek meg az épületbe bejutni. A Köztársaság tér a pártház ostroma után - Visszaemlékezések. Mintegy hét tagú csoport a kapuõrt lefegyverezte és bejutott az elõcsarnokba. Ott felülrõl kézigránátot dobtak közéjük, majd néhányukat foglyul ejlették és a pincébe zárták. Ezután megkezdõdött a pártház ostroma, amelybe a fegyveres szabadságharcosok mellett Maléter parancsára egy páncélos harckocsi is bekapcsolódott. Amikor a védõknek sikerült Biszku Béla segítségével egy öt harckocsiból álló különítményt segítségül hívni, azok is a forradalmárok mellé álltak. Így délután 3 órára a harc eldült és a pártház elesett. A nép haragja Azon, hogy a történtek alatt az épületben több mint 100 alkalmazott és néhány családtag tartózkodott, nem lehet csodálkozni (õket a Hollós-Lajtai könyv névszerint felsorolja).
A tömeg ragaszkodott a tévképzethez: jól esett a szimbolikus ellenségre a mélybe rejtőző, remegő férgekként gondolni. Mindez – amellett, hogy megőrültek érte a nyugati tudósítók és főleg fotóriporterek – arra is jó volt, hogy útjára indítson egy legendát. Eleinte csak afféle patkánylyukról, menekülési útvonalról beszéltek, későbbi értelmezések szerint azonban a kazamatákban sötét dolgok (kínzások, vallatások, gyilkosságok is talán) is folytak. A képre kattintva további fotókat nézhettek meg az ásatásról Gosztonyi Péter Papp László építészmérnöktől kapott leveléből megtudhatjuk: a mérnök a tervezőket személyesen ismerte. "A forradalom alatt felkerestek a titkos alagutak miatt. ORIGO CÍMKÉK - Köztársaság tér. Sem a tervek, sem a tervező és a statikus nem tudtak semmi ilyesmiről, pedig más esetben (például Rákosi villájánál), ha nem is mi terveztük a földalatti részt, de megkaptuk a Belügyminisztériumból a kijárataik helyét. " Azaz a tervezőknek sincs tudomása a bunkerekről. De a józan észnek is ellentmondana egy kijárat nélküli odú telepítése.
Mindhármukat lelőtték, de haláluk körülményei vitatottak. Az ostromlók ezután fegyverrel behatoltak az épületbe. Az ÁVH-s sorkatonák egy csoportja még mindig ellenállt, őket a behatolók tűzharc után vagy megölték, vagy elfogták. Többségüket a helyszínen kivégezték, bár megadták magukat. A kivégzésekről külföldi tudósítások is beszámoltak, ezekről filmek és fényképfelvételek készültek. A védők másik része és az épületben levő belügyi és pártvezetők ill. A köztársaság téri pártház ostroma teljes film. ezek családtagjaik, mintegy 100 ember a szomszédos házak udvarán át valahogyan távozni tudott, és így megmenekültek. A Kádár-rendszer későbbi propagandagépezetének az eredménye, amely később jóformán csak ezt az egy eseményt, illetve ennek is egy átírt változatát hangoztatta az "ellenforradalommal" kapcsolatban. Különösen a fejjel lefelé lógó halott rugdosását ábrázoló egyik fotót használták fel a forradalom elleni későbbi propagandára (még iskolás tankönyvekben is), amely egy élő ember halálra kínzásának látszik. Természetesen nem menthető az elfogottakkal szembeni vérengzés, illetve hogy a nemzetőrök azt nem tudták azonnal megakadályozni.
Nyitásként íme egy részlet Papp András és Térey János Kazamaták című tragédiájából: "Tilinkó (a tér felé mutat): A pincéjükben, most derült ki, börtönt építettek. Annyi folyosója van, mint egy valódi rókalyuknak, de úgy képzeld el, hogy négy-öt emelet mélységben, lent a tér alatt… Valóságos labirintus. Bunkerek meg alagutak, öregem, dugig tömve olyan emberekkel, akiket ti évek óta halottnak hisztek. Kacsa: Mese. Meszena (élvezi a fokozást): Nem mese az, gyermek. Van ott egy sósavval teli kád, azt úgy hívják, hogy fürdő. Abba ültetik a szabadságharcosokat, ha nem vallanak… És van egy hatalmas húsdarálójuk, abban tűnnek el a foglyok, hogyha vége a dalnak… Onnan indul a csatorna, amelyik a Dunába torkollik, abban csordogál az emberpép. 65 éve volt a Köztársaság téri lincselés - Ugytudjuk.hu. Szigeti: Mi erre a bizonyíték, ha meg nem sértem, mester? Meszena (találékony): A horgászok szerint a torkolatnál a legjobb a fogás. Szigeti: Ez a tér icipicit messze van a Dunától… Meszena: Megoldják. Bakator: A szomszéd házak lakói panaszkodnak: nem tudnak aludni, még a másodikon is hallani a sikoltozást, az óbégatást.