A reformáció idején Göncön prédikált és fordította le a Bibliát Károli Gáspár, az ő nevét őrzi a Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia-kiállítás. A város közelében, mintegy 8 kilométerre található a Nagy-Amadé-hegy tetején lévő Amadé-várrom, ahonnét jó kilátás nyílik a környékre. A cikk az ajánló után folytatódik Pálháza Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegységhez tartozó Hegyközben található az ország legkisebb városa, a valamivel több mint ezer lelket számláló Pálháza. 2005-ben emelkedett városi rangra. A település a 14. században jött létre a füzéri uradalom részeként. A város legfőbb turisztikai vonzerejét a környéken tehető kirándulások jelentik, Pálháza és Rostalló között közlekedik például a gyönyörű tájakon, a Zempléni Tájvédelmi Körzetben és a Kemence-patak völgyében robogó Pálházi Állami Erdei Vasút. 1967. január 14. | Kállay Miklós miniszterelnök halála. A körülbelül 40 perces út tele van szépségekkel, Kőkapu állomás a legnépszerűbb, hiszen itt áll az egykori vadászkastély, ahol egyebek mellett Horthy Miklós és Bethlen István is vadászott.
1942. augusztus 20. Szerző: Tarján M. Tamás 1942. Grandiózus, fáklyás felvonulás Horthy Miklós kormányzó halála 65. évfordulójának alkalmából – Szent Korona Rádió. augusztus 20-án, egy repülőszerencsétlenséget követően vesztette életét Horthy István, Magyarország kormányzójának, Horthy Miklósnak idősebbik fia és helyettese. A tragikus sorsú "kiskormányzó" apjával ellentétben civil hivatást választott; Budapesten gépészmérnöki diplomát szerzett, majd 1928-tól a Weiss Manfréd Gépgyárban helyezkedett el. Huszonöt esztendős korában, 1929-ben Horthy amerikai körútra indult, és – mint egyszerű munkás – egy évet a világhírű Ford gyárban dolgozott. Hazatérése után a MÁVAG egyik tervezőosztályának vezetője lett – részt vett például a híres 424-es gőzmozdony megalkotásában – majd 1934-ben cégvezetőnek nevezték ki. Horthy István négy évvel később már a vezérigazgatóz székben ült, 1940-ben pedig rábízták a Magyar Államvasutak irányítását, amit a rossz nyelvek itthon a kormányzónak, a külföldi sajtóban pedig a náciknak tulajdonítottak. Mint a MÁV első embere, Horthy tagja lett az Országgyűlés felsőházának, és a magyar hadba lépés évében államtitkári feladatkört kapott.
A kastély alatt helyezkedik el az öt patak felduzzasztásával létrehozott, idilli Áfonyás-tó. 10 mesebeli falu Budapest közelében Budapesttől egy karnyújtásnyira túralehetőségek garmadája érhető el, akár a Budai-hegység, a Pilis, netán a Dunakanyar is remek úti cél. A természeti látnivalók mellett a környező falvak is valóságos gyöngyszemek. (Borító- és ajánlókép: Gönc, forrása: Indafotó/ Templomok. Cikken belüli képek: Indafotó/ lászló lovag, Országalbum/ Balla Béla. Ki kicsoda? – Horthy Miklós. )
A helyi finomságok, sajtok, pékáruk, hústermékek, szörpök, valamint az Őrség aranyának számító tökmagolaj mellett kézművesportékák is színesítik a kínálatot. Őriszentpéteren van a híres Pajta étterem is. A látnivalók közül mindenképp kiemelésre érdemes a román kori katolikus templom, a Szent Péter-templom. Az egyhajós épület ékessége a bélletes kapuzat, bent pedig a megmaradt 17. századi freskótöredékek. A környéken kellemes séta is tehető, autóval gyorsan elérhető a számos programlehetőséget kínáló Szalafő. Gönc A Zemplénben, a Hernád völgyében fekvő bájos városka, Gönc kevéssé ismert, pedig az ország egyik legészakibb városa a történelem során fontos szerepet töltött be. Alig több mint kétezren lakják. Leginkább a zamatos barackpálinkájáról nevezetes, de a szép táj és a múlt emlékei miatt is megér egy látogatást. A leghíresebb nevezetesség az 1600-as években épült, tájházként működő Huszita-ház, pincéjében található a gönci hordó, ami mértékegységgé vált a borászatban. Hogy hány puttonyos az aszúbor, attól függ, hány puttony aszús szőlőszemet, avagy aszútésztát áztatnak egy gönci hordó borban.
Felmerül persze a kérdés: mi sarkallta arra Horthyt, hogy háborús időkben egy addig teljesen súlytalan politikusra bízza a kormányzást? A válasz elsősorban Kállay Miklós lojalitásában rejlik, aki németellenes és angolbarát álláspontjával gróf Bethlen István irányvonalát képviselte; a kormányzó nyilvánvalóan abban
A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen – de felettese nem tudott róla, ő meg nem jelentette. Egy korábbi légi győzelme mellé feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna. [6] Deaktiválása előtti utolsó bevetésén a Belgorodi területen fekvő Alekszejevka város közelében, Ilovka falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant. Balesete után, többek között a miatt a tény miatt, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okához sokféle legendát és találgatást fűztek. Még felesége sem hitte el a német merénylet lehetőségét annak ellenére, hogy tudott arról, a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek. A legendák egy része arról szólt, hogy részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, azonban István reformátusként nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, valamint frontszolgálat alatt sohasem ivott.
Konzervatív politikusként azonban Kállay az évek során növekvő ellenszenvvel figyelte Gömbös vezéri ambícióit, a hírhedt 1935. évi választások és a kormány átalakítása után pedig le is mondott bársonyszékéről, sőt – Bethlennel együtt – a Nemzeti Egység Pártjából is kilépett. Horthy "kárpótlásképpen" még abban az évben felsőházi tagságot biztosított számára az országgyűlésben, 1937-ben pedig annak érdekében is közbenjárt, hogy a keresztény-konzervatív kurzushoz lojális politikus kerüljön az Országos Öntözésügyi Hivatal élére. Kállay Miklós végül szakmai szempontból is kiváló választásnak bizonyult, ugyanis nagyívű tervei nyomán 1937 után számos új öntözőrendszer épült az Alföldön, Békésszentandráson pedig megszületett az a duzzasztó, mely lehetővé tette hazánkban a rizstermesztést. Kállay neve ugyanakkor a nagypolitikában jórészt ismeretlen maradt, a politikus addigi jelentéktelen szerepét kiválóan megmutatja, hogy számos miniszterével csak 1942. március 10-i kormányfői kinevezése után ismerkedett meg.
A réto- előtag a Római Birodalom Raetia tartományára utal, a -román pedig itt 'római'-t jelent régies szóval, azaz Róma nyelvéből, a latinból származót. A nyelv beszélői saját nyelvüket rumantsch nak [rumancs] hívják, ez a latin Romanicus 'római' vagy Romanice 'rómaiul', azaz 'latinul' folytatása. Graubünden nyelvei. (Sárga: német, szürke: olasz, lila: rétoromán. ) (Forrás: Wikimedia commons) Terminológiai zűrzavar A Svájcban beszélt nyelvjárásokat németül Rätoromanisch nak hívják, azokban az országokban, ahol főként a német kultúra a meghatározó (így Magyarországon is), a rétoromán elnevezés alakjai terjedtek el. Svájc hivatalos nyelv. Írásbeliség, irodalmi nyelv Az első rétoromán nyelvemlékek a 10. századból származnak, a legkorábbi nyelvemlék az úgynevezett würzburgi kézirat. A 16. században megjelenik az Új testemantum, illetve egy epikus költemény is. A 19. században egyenesen virágzott az irodalom, tehetséges írók, költők sora jelent meg, de továbbra sem volt egységes irodalmi nyelv. A standardizációra csak a 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben került sor.
A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiá nak nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak- Olaszországban ( Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Svajc hivatalos nyelve . A nagyobb újlatin nyelvekkel, a spanyollal, a portugállal, a franciával, az olasszal és a románnal bizonyára mindenki találkozott. Vannak azonban kisebb nyelvek is, melyekről keveset hallunk. Ilyen a rétoromán, mely a német, a francia és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. | 2011. március 8. Talán kevesen tudják, hogy Svájcban a francia és az olasz mellett egy harmadik újlatin nyelvet is beszélnek, amely a Graubünden (franciául Grisons) kantonban regionálisan hivatalos is: a rétorománt.