ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 18. Azonosító jel: MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint — írásbeli vizsga 0611 Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint Fontos tudnivalók A feladatlap kérdései a vizsgatantárgy 5 kötelező és 1 kötelezően választandó témakörének tananyagát tartalmazzák. A dolgozat három részből áll: I. Tesztfeladatok A feladatlapon relációanalízises, négyféle asszociációs és ötféle asszociációs feladatok találhatók. Mezőgazdasági ismeretek I. (Aranykalászos gazda) - Tankönyvker.hu webáruház. Az egyes feladattípusoknál részletes leírást talál a megoldás módjára vonatkozóan. A feladatokban csak egy helyes válasz fogadható el. Ha a jelölés nem egyértelmű, nem kaphat pontot. II. Számítási, ábra-felismerési és kifejtő feladatok A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a számításokat, a felhasznált képleteket is le kell írni! A kifejtő kérdés kidolgozása előtt pontosan értelmezze a kérdést!
Vadászat. Halászat hu_HU A dokumentumhoz tartozó fájlok Név: mezogazdasá Méret: 2. 908MB Formátum: PDF A dokumentum a következő gyűjtemény(ek)ben található meg Agrár Rövidített megjelenítés
Számítsa ki az 1 hektárra szükséges búzavetőmag mennyiségét, ha a - hektáronkénti tőszám 5 000 000 db, - ezermagtömeg 42 g, - tisztasági százalék 96, csírázási százalék 92! 5 3. Melyik talajt javítjuk az alábbiak szerint? Na+ Na + Ca++ + Ca(HCO3)2 + 2 Na HCO3 ………………………………….. 2 6 / 12 4. Melyik talajtulajdonságot vizsgáljuk az alábbiak szerint? a) A kémcsövet karcolással a fenéktől számított 3 és 10 cm magasságban megjelöljük. Ezután 3 cm magasan feltöltjük 2 mm lyukbőségű szitán áttört talajjal. Töltés közben többször tenyerünkhöz ütögetjük, hogy a talaj tömörödjék benne. Ezután vízüveges desztillált vízzel 10 cm magasságig feltöltjük. Ezt követően dugóval lezárjuk, 3–5 percig erősen rázzuk, majd kémcsőállványra helyezzük. 4 órai ülepedés után értékeljük. Mezőgazdasági alapismeretek tankönyv pdf converter. …………………………………… b) A talajt híg sósavval vagy erős ecettel cseppentjük le és megfigyeljük a változást. …………………………………….. 4 5. Kukoricát termesztünk monokultúrában. Írja le a talaj-előkészítés folyamatát, az eszközöket, a talajmunkák idejét, mélységét, valamint a tápanyag-utánpótlással kapcsolatos tennivalókat!
Közlekedéstörténet 2. A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak 3. A közlekedésbiztonság 4. A vasúti közlekedés technikája és üzemvitele 5. A közúti közlekedés technikája 6. A városi közlekedés technikája 7. A közúti és a városi közlekedés üzemvitele 8. A vízi közlekedés technikája és üzemvitele 9. Szega Books Kft.. A légi közlekedés technikája és üzemvitele 10. A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele 11. A hírközlés, a posta és a távközlés 12. Az egységrakomány-képzés az áruszállításban. A kombinált áruszállítás 13. A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS Részletesebben ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Közlekedési alapismeretek középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13.
A törvény kimondja, hogy jobbágytelkenként minden jobbágy köteles évente az állam részére meghatározott összeget befizetni. A reformok révén a királyi bevételek jelentősen növekedtek, Károly Róbert utódja, Nagy Lajos teli kincstárat örökölt. Reader Interactions
I. Az "interregnum" időszaka, a kiskirályok uralma III. András halálával (1301) fiágon kihalt az Árpád-ház. A Károly Róbert hatalmának megszilárdulásáig tartó időszakot szokták tévesen interregnumnak (király nélküli állapot) nevezni, pedig az országnak volt királya, sőt egyszerre több is. A jogilag egységes országban a hatalom a tartományurak, kiskirályok (pl. : Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László) kezébe került. Ők korábban megszerzett méltóságaikra hivatkozva (nádor, vajda, bán) sajátjukként igazgatták a királyi várakat, önálló területi hatalom kiépítésére törekedtek. A király minden hatalmát elvesztette, csak a tartományurak jóindulatának elnyerése után számíthatott a trónra. A trónért az Árpád-házzal lányágon rokon dinasztiák vetélkedtek: az Anjouk, a Přemyslek és a Wittelsbachok. Anjou Károly Róbert, V. István dédunokája Nápolyból érkezett. A pápa és a horvát nemesek támogatását élvezte. 1301-ben hívei egy alkalmi koronával koronázták meg Esztergomban, de a tartományurak ezt nem fogadták el.
Új kereskedelmi útvonalak létrehozásában együttműködéseket kötött a cseh és a lengyel királlyal (E4). Reformjai segítették az áruforgalom és a pénzgazdálkodás fejlődését Magyarországon (E3) és biztosították, hogy a királyi hatalom tekintélye visszaálljon. (E2) Gazdasági reformjaival megszilárdította Magyarország közép-európai nagyhatalmi szerepét (T). Érettségizzetek velünk! Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. Így kellett megoldani a 14. feladatot, azaz a második világháború előzményeihez kapcsolódó rövid esszét, és a 15. feladatot, ami pedig Károly Róbert gazdasági reformjaival foglalkozott. A megoldási javaslatok mellett a tartalmi elemeket és az ezekért járó pontokat nézhetitek meg. Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: rövid feladatok Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: első esszépár 14. feladat (rövid esszé) Németország terjeszkedése az 1930-as évek második felében Németországban 1933-január 30-tól (T) Adolf Hitler szerezte meg a hatalmat.
is. Ekkor emelkedtek fel a Szécsényiek, Drugethek, Laczfiak, Garaiak, Bebekek, Újlakiak stb. A király hatalmának legfőbb bázisát a tartományuraktól elvett várak és a hozzájuk tartozó uradalmak alkották, amelyeket honorként (hivatalként) az ország fő tisztségviselőire bízott. Az ezekből befolyó jövedelmek nem a királyi kincstárba, hanem a honor birtokosához kerültek, aki ebből fedezte a hivatalviselésből adódó költségeket, a maradékot pedig szabadon felhasználhatta. A király a tisztséggel együtt a honort is bármikor visszavonhatta, így az nem válhatott a magánvagyon részévé. Az ország hadszervezetének alapját nem a zsoldosok, hanem a banderiális rendszer adta. A bandérium olyan katonai alakulat, amely ura címeres zászlaja alatt (zászlóalj, 50-500 fő) vonult hadba. A királyi mellett, bárói, egyházi és vármegyei bandériumok is felállításra kerültek. Gazdaságpolitika Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után nem hívott össze országgyűlést, hanem tanácsosainak segítségével kormányzott. Szükségesnek látta az ország gazdaságának megreformálását, amelyben legfőbb tanácsadója, Nekcsei Demeter tárnokmester (a királyi jövedelmeket kezelő hivatal vezetője) segítette.
Ez a bevétel az urbura (bányabér) harmada volt. Igaz, az összeg, ami a földesurakat illette, az állam hasznához képest igen szerény, ám az urakat tovább sújtotta Károly Róbert törvénye, mely a nemesérc-kereskedelmet királyi monopóliummá nyilvánította. A tehetetlen földesurak így a nyers aranyat bevitték valamelyik kamarába, ahol vert aranypénzt kaptam, melynek aranytartalma azonban csak 40-50% között mozgott. E reform következtében a királyi bevételek jelentős mértékben növekedtek. Károly Róbert az arany mennyiségének stabilizálása után értékálló aranypénzt, a forintot adta ki, váltópénzként pedig az ezüst dénár funkcionált a továbbiakban. Az értékálló pénz kiadásával a király azonban elesett az évenkénti pénzbeváltás jelentős hasznától, így a kieső bevételek pótlása érdekében a harmincadvám és a kapuadó bevezetése volt szükséges. Míg előbbi leginkább a kereskedőket érintette, akiknek az árú értékének 0, 33%-át a kincstárba kellett fizetni, utóbbi a jobbágyokat érintette keserűen. Magyarország történetében a kapuadó volt az első olyan adónem, amely a jobbágyokat célzottan érintette.