A Budapesti Fesztiválzenekar és Julian Rachlin litván származású hegedű- és brácsaművész koncertjével nyílt meg péntek este a Müpában a 36. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF). Nagy ünnep a magyar kultúrában, mikor a BTF kitárja kapuit – hangsúlyozta a rendezvénysorozat megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, kiemelve, hogy az idei fesztivál különösen színvonalas programot kínál: a visszatérő momentum, Liszt Ferenc zenei öröksége mellé ugyanis csatlakozik többek között a 135 éve született nagy zeneszerző, Bartók Béla művészete is. Hoppál Péter emlékeztetett: a BTF-re és a CAFe Budapest fesztiválra nyújtott évi 2 milliárd forintos állami támogatást idén a Bartók emlékévre szánt 1 milliárd forint egészíti ki. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hozzátette, a fővárosiak életének mára szerves részévé vált a fesztivál, amely valódi összművészeti rendezvénynek tekinthető: van benne többek között komolyzene, opera, dzsessz és könnyűzene, színház és táncszínház, képzőművészet; 17 napon át csaknem 150 program.
Akár az irodalmi előadásokat, akár a táncos-zenés programokat, esetleg a kiállításokat részesítjük előnyben, gond nélkül tudunk választani a megannyi lehetőség közül. A Budapesti Tavaszi Fesztivál különlegességét fokozza, hogy a magyar előadók mellett igazi világsztárok is szerepet kapnak, illetve a fesztivál ideje alatt számos premier, magyarországi bemutató és egyedülálló koprodukció is lesz. A teljesség igénye nélkül szerepeljen itt néhány különleges "falat" a fesztivál bőségtáljáról, at. Április 8-án este a Budapesti Fesztiválzenekar által a Művészetek Palotájában adott koncert az egyik nyitóműsora az idei fesztiválnak. Az irodalomfanatikusok nagy örömére 10-én a Müpa ad otthont a "Csukás István 80" című estnek, amely keretein belül generációk kedvenc mesélőjét, Csukás Istvánt születésnapja alkalmából kortársak, barátok, művészek köszöntik egy szórakoztatónak ígérkező életmű-bemutatással. Április 22-től a Nemzeti Galériában nyílik kiállítás Picasso műveiből, melyek segítségével a XX.
Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál Előadott művek Parkolási információk Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Büféélmény – sorban állás nélkül Az Átrium-büfében új étkezési szolgáltatásunknak köszönhetően lehetőségük van előrendelést leadni egy órával az előadás megkezdése előtt, így megszabadulhatnak a hosszas sorban állástól az előadás szünetében, és azonnal fogyaszthatják a megrendelt étel-, italféléket.
Izgalmas eseménynek ígérkezik az a klasszikus zenei koncert, amelyen Bartók és Kodály kompozíciói a népi hangszerek hangján, zongorakísérettel csendülnek fel a világhírű magyar szoprán, Rost Andrea tolmácsolásában, valódi kortárs népzeneként. A fesztivál Bartók Béla tiszteletére Kórusünneppel zárul, ahol kilenc énekkar válogat a mester által komponált kórusművekből. A fesztiválnak számos kínai kapcsolódása lesz. Puccini Turandot című operája különleges megvalósításban kerül színre: a Kínai Nemzeti Opera előadásában minden szereplő, a zenekar és a kórus is Pekingből érkezik. Szintén pekingi művészek, a Yabin Studió előadásában láthatjuk Bi Feiyu világszerte sikeres regénye, a Moon Opera színpadi adaptációját, amelyben tökéletes harmóniában olvadnak össze a tradicionális és a modern tánc, valamint a kínai opera elemei. A sanghaji származású szájorgonista, Wu Wei nemcsak tradicionális dallamokat szólaltat meg, hanem különböző stílusok és műfajok ötvözésével a kortárs hangzást is bemutatja a négyezer éves ősi múltra visszatekintő hangszer segítségével.
A szövege örök ír történetet mesél el: a szerelmes legényt egy nagyobb és ellenkezést nem tűrő "szerelem", a haza és a szabadság ügye szakítja el kedvesétől. Történelmi film tehát a Felkavar a szél: egy Cork grófság-beli testvérpár, Damien és Teddy tragikus sorsát követi nyomon az ír szabadságharc, majd az ír államszerződés megkötése után kitört polgárháború véres viharában (nagyjából az 1919-től 1922-ig terjedő időszak volt ez). Egyszersmint ennek a fordítottját is elvégzi: Damien és Teddy sorsa kapcsán elmondja – olykor az az érzésünk, hogy iskolásan felmondja – ennek az időszaknak a hadi és nagypolitikai történetét. Azaz Loach – miközben hű marad korábbi önmagához – mégiscsak számára valamelyest szokatlan területre merészkedik. "Életes" filmstílusát itt sem adja fel egészen – például azokban a jelenetekben, ahol a szereplők politikai vitákat vívnak egymással, benne hagy rosszul elkezdett, majd újra kezdett mondatokat, sőt bakikat és értelmetlen szövegrészeket is. De ezúttal mégis kerek és "megírt", azaz a tőle megszokottnál jóval nagyobb mértékben előre rögzített történetet visz filmvászonra, korábbi filmjeihez képest erősebben játékfilmszerű – azaz a mainstreamhez közelítő – munka a végeredmény.
További száz év elteltével - amik nem véres csatáktól voltak hangosak; sokkal inkább a burgonyavész és hatásai nyomták rá bélyegüket az egyre csak fogyatkozó lakosság mindennapjaira - egy teljesen új fázisba lépett az ír-brit konfliktus. Ezt a mai napig tartó időszakot olyan, számunkra is ismerős politikai és katonai szervezetek nevei fémjelzik, mint a Sinn Fein (az ír "mi magunk" kifejezés angolellenes pártot takar), vagy a híres-hírhedt IRA. Erről a vérben, erőszakban, terrorizmusban (tehát: kiváló filmes témákban) bővelkedő évszázadról számtalan mozi készült ír és brit oldalról is. Ezek közül a legemlékezetesebbek az ír Jim Sheridan Apám nevében című filmje; honfitársa, Neil Jordan három rendhagyó mozija (Síró játék, Michael Collins, Reggeli a Plútón); valamint a United 93-ast is jegyző angol Paul Greengrass már-már dokumentarista Véres vasárnapja. Az Arany Pálma-nyertes Felkavar a szél lel immár Ken Loach, az angliai munkásosztály szocreál beállítottságú filmes aktivistája is beáll ebbe az impozáns sorba.
Arany Pálmák nyomában Hatvanegy éves a cannes-i filmfesztivál. A nyugdíjas kor küszöbén azonban nyoma sincs a fáradtságnak vagy a múltba révedésnek - szerdától újra ontja magából a jobbnál jobb filmeket a francia tengerpart mozis Mekkája. Folyamatos helyszíni tudósításunk megkezdése előtt itt az ideje egy kis megemlékezésnek; ha mind a 61 évet nem is tudjuk egyszerre áttekinteni, az utolsó két évtized sikerei, díjazottjai, botrányai és bukásai egy csokorba szedve garantáltan becsempészik a Riviéra csillogását a dolgozószobába. Velence: Az álmélkodás az elborzadás előfutára A Filmklub beugró tudósítója megnézte, hogyan nyomoz a most csak kicsit elcsúnyított Charlize Theron, megismerkedett Ken Loach szívtelenre emancipálódott fejvadászcsajával és nevetgélt Kitano Takeshi legújabb agymenésén. Budapest a világ végén A szakmai elvárásoknak megfelelően A Karib-tenger kalózai 3 könnyedén döntött meg minden idei hazai rekordot, de még ezzel sem rázta helyre a mély katatóniában vergődő fővárosi mozipark elkeserítő májusi bizonyítványát.
Tombol az ír függetlenségi háború 1920-ban. Mindennaposak a szabadcsapatok és az angol különleges egységek összecsapásai. Teddy a harc mellett kötelezte el magát, ám medikus testvére, Damien Londonba készül, kórházi gyakorlatra. Amikor azonban szemtanúja lesz az angolok kegyetlenségének, a maradás és a harc mellett dönt. Egy évvel később kettéosztják az ír szigetet: létrejön az Ír Szabadállam és Észak-Írország. A békeszerződés megosztja az íreket. Megalakul az IRA, és kezdetét veszi a polgárháború. Az addigi harcostársak, köztük a testvérek is, szembefordulnak egymással. Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Svájc, Írország, Belgium, Olaszország Szerintetek: 16+ | 127" Premier (HU): 2007. 05. 24. Dráma | Háborús Tombol az ír függetlenségi háború 1920-ban. Az addigi harcostársak, köztük a testvérek is, szembefordulnak egymással.
A cselekmény nekem néha követhetetlen volt, és ha nem ismerném egészen jól az ír történelmet, eléggé kívül maradtam volna az eseményeken. Néhány jelenetet kivéve em igazán ért el a szívemig, amit sajnálok, mert mint írtam remek koncepció, fontos téma… A színészi játék sem volt kiemelkedő. Nem nevezném rossznak, csak olyan középszerű maradt, de ami leginkább rontott az élményen, az a magyar szinkron volt. (Tudom, nézhettem volna angolul is, meg is tehetném, de nem hiszem, hogy mostanában újra nekiállnék. ) Összességében hasznos kikapcsolódás volt ez a film. Némileg sikerült árnyalni, megfoghatóvá tennie ezeket az eseményeket, de nem tudott igazán maradandó élményt nyújtani. Na sebaj. :)