Ez egy kedvező állapot szénhidrát-anyagcsere betegségek esetén, ezért is kötelező a testmozgás. A sport utáni étkezésben bátrabban lehet alkalmazni gyorsfelszívódású szénhidrátokat. De ez nem jelenti azt, hogy ha sportoltál, akkor mindenképpen gyors felszívódású szénhidrátot kell enned. Alapvetően itt sem kell, nem szükséges gyors felszívódású szénhidrátot enni, de ha a sportot magasabb szinten műveled, amiben alaposan kifárasztod magadat, akkor egy gyorsabb, mennyiségben és időben célzott energialöket nem feltétlenül okoz bajt, tudsz belőle profitálni. És ha már mindenféleképpen bűnözni akarsz a diétában, akkor az edzés után étkezés a legmegfelelőbb időpont rá. 1-es típusú cukorbetegként az edzésintenzitástól függően akár plusz szénhidrátmennyiséget is megehetsz, és az a legjobb, ha ezt az étkezés elején teszed, hogy minél gyorsabban szívódjon fel belőled a szénhidrát, és utána fogyasztod el a maradék, lassú felszívódású szénhidrátból és sok fehérjéből és zsírból álló ételedet. Inzulinrezisztensként vagy 2-es típusú cukorbetegként nem javaslok extra mennyiségű szénhidrátot bevinni, de kísérletezhetsz gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztásával, ha a korábban a normál étkezésnél felsorolt pontokat betartod.
A tejtermékek közül gyors felszívódású szénhidrátot találunk a tejben, a joghurtban és a kefírben is, míg a túró, a sajt és a tejföl — a magasabb zsír- és a fehérjetartalma miatt - a lassú felszívódású szénhidrátot tartalmazó ételek csoportjába tartozik Kevés cukorbeteg van, aki nem tudja, hogy a burgonya a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti, mivel magas a keményítőtartalma, míg a rost kevés benne. A saláták, tökfélék, vagy a gyökérzöldségek ellenben lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak. Cukorbeteg diétában engedélyezett a gyümölcs, ugyan meghatározott mennyiségben, mivel a cukortartalmuk miatt a gyümölcsök gyorsan felszívódó szénhidrátok. Nem mindegy, hogyan készült az étel Vannak olyan konyhatechnológiai eljárások, amelyek bizony befolyásolják a szénhidrát felszívódásának sebességét, mivel sejtroncsolással járnak. Ilyen például zöldségek esetében a turmixolás, pürésítés, vagy gabonák esetében a pelyhesítés, extrudálás. Így a diétában divatos extrudált kenyérfélék, az eljárás miatt gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak.
1-es típusú cukorbeteg, normál étkezésekre Ha 1-es típusú cukorbeteg vagy, akkor tesztelhetsz: próbálkozhatsz azzal, hogy a diétába néha megpróbálsz gyümölcsöt, pékárut, tésztát, azaz gyors felszívódású szénhidrátokat betenni alkalmanként, hogy lásd, hogyan reagálsz rájuk, mennyire dobják meg a vércukorszintedet és milyen hosszan, és milyen napszakban reagálsz rájuk a legjobban. Fogsz találni olyan élelmiszereket, amik nálad kiszámíthatóan fogják emelni a vércukorszintedet, amit könnyen le tudsz kezelni inzulinnal, és nem fog a vércukorszinted megemelkedni jobban, mintha lassú felszívódású szénhidrátot ennél. A cél természetesen az, hogy az étkezés előtt egészséges, 5 mmol/l-es tartományban lévő vércukorszint étkezés után 2 órával, és azután is megmaradjon. Ha találtál olyan élelmiszereket, amiket jól tolerálsz, akkor igazából nincsen ok arra, hogy ezeket ne fogyaszd, nyugodtan építsd be a diétába. Inzulinrezisztens vagy 2-es típusú cukorbeteg, normál étkezésekre Ha 2-es típusú cukorbeteg vagy inzulinrezisztens vagy, akkor nagyon ritkán te is próbálkozhatsz gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztásával, de szigorúan tartsd be a következő szabályokat: Az étel mindig bőven tartalmazzon fehérjét, zsírt, rostot is, hogy ez lassítsa a felszívódást.
A rejtett szénhidrátok a legnagyobb mumusai a fogyókúrának, mondhatni, csendben szabotálják azt, hiszen még olyan ételekben is található belőlük, amelyekben semmi keresnivalójuk nem lenne. Az íz, valamint az állag megtartása végett a gyártók gyakran ízfokozókkal, cukorral turbózzák fel. Zacskós zabkása és müzliszelet Míg a zabkása rostjai révén tökéletes napindító lehet, addig az instant, zacskós változata glükózszirupot, cukrot, színezékeket tartalmaz, így rejtett szénhidrátforrásnak számít. Ugyanez a helyzet a bolti müzliszelettel, amely szintén sok adalékanyagot tartalmazhat, így nem a legjobb alternatívái a kiegyensúlyozott étrendnek. Akár zabkásáról, akár müzliszeletről van szó, a legjobb, ha te magad készíted el, így garantáltan tudod, mit és pontosan mennyi kalóriát fogyasztasz. Kukoricapehely és puffasztott rizs A reggelik másik slágere a kukoricapehely, amely valójában cukrot, árpamaláta-koncentrátumot, pálmazsírt és savanyúságot szabályozó anyagokat is tartalmaz a kukoricagríz mellett.
(disszociáció=szétszakadás) HCl oldódása vízben. HCl + H 2 O Cl + H 3 O H + Hasonló szerkezetű anyagok oldódnak egymásban: – ion vegyület poláris oldószer (víz) – poláris molekula poláris oldószer (víz alkohol) – apoláris apoláris oldószer (olaj benzin) Oldódás energia viszonyai – az oldás során a részecskéket ki kell szakítani a kristályrácsból vagy a molekulából, ehhez mindig energiára van szükség. A hidratáció mindig energia felszabadulással jár. A két energia viszonya határozza meg, hogy az oldódás során lehűlés vagy felmelegedés tapasztalható. E E r >E h (hidratációs energia) önálló részecske Q<0 (felmelegedés) hidratált anyag olvadás hő Q>0 (lehűlés) kristályos anyag lehűlés Q = olvadáshő Önálló részecske Itt nagyobb az energia bevitel mint a kimenet. E h < E r E-ki Endoterm oldódás. Ilyenkor a rendszer energiája nő. HCl oldódása vízben - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás. E-be pl. : KNO 3 kálium nitrát A rendszer energia csökken, a hő távozik. E r E h Ez exoterm folyamat. pl. : H 2 SO 4 kénsav távozó hő vége Telített oldatról beszélünk, ha az oldat az adott hőmérsékleten az oldandó anyagból már nem képes többet feloldani.
HCl oldódása vízben A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav. hidrogén-klorid, oldás, kémiai reakció, kémiai, reakció, sav-bázis reakció, sósav, oxóniumion, protonátmenet, hidrogén-klorid-molekula, vízmolekula, kloridion, változások, sav, bázis, oldat, Brönsted, savas kémhatás, vízkőoldó, gyomornedv, gyomorsav, hidrátburok, szervetlen kémia, kémia Kapcsolódó extrák NaCl oldódása A konyhasó vízben oldódik: az ionok körül a poláris vízmolekulák hidrátburkot képeznek. Klór (Cl₂) A halogének egyik képviselője. Zöldessárga színű, fojtó szagú, mérgező gáz. Metánhidrát A metánhidrát (gázhidrát) szilárd anyag, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. Víz (H₂O) A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul. Oldatok, koncentráció. - Érettségid.hu. Addíció Két molekula melléktermék képződése nélkül egyesül.
Melyik az a kémiai részecske, amely minden sav vizes oldatában megtalálható? H₃O + oxónium ion 7. Milyen savakat ismersz a háztartásban? Ismersz-e indikátorokat (sav hatására színüket változtató anyagokat) a háztartásban? sósav, ecetsav, citromsav vörös káposzta leve, fekete tea 8. Hcl Oldódása Vízben. Milyen ionok vannak a szénsav (szódavíz) oldatában? Írd fel a képletüket! H₂CO₃ + H₂O = HCO₃ - + H₃O + szénsav + víz = hidrogén-karbonát ion + oxónium ion HCO₃ - + H₂O = CO₃ 2- + H₃O + hidrogén-karbonát ion + víz = karbonát ion + oxónium ion Módosítva: 2 éve 3
117 - állandó együttható; P - a fixírsó elfogyasztott mennyisége a titrálásnál, ml-ben; K - a fixírsó korrekciós tényezője. A fixírsó korrekciós tényezőjének meghatározása. Egy lombikba a titráláshoz, 10 ml 0, 01 N. oldat KIO3 és 0, 5 g száraz kálium-jodidot (KI) helyeznek. Az utóbbi elolvadása után 2 ml koncentrált sósavat vagy 3 ml 25%-os kénsavat adunk hozzá. A kapott oldatot fixírsóval titrálják, éppúgy, mint oxigén mintánál. Ekkor az igénybe vett 0, 01 m. KIO3 oldat (10 ml) összegét elosztják a titráláshoz felhasznált milliliter fixírsó mennyiségére. Az eredmény a fixírsó korrekciós tényezője.
Mivel a rendszer energiatartalmát növeljük, a rácsenergia mindig pozitív előjelű. A kristályrács felbontásához energia befektetésre van szükség. jelölés: ∆H rács mértékegység: kJ/mol előjel: + Oldhatóság: megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g oldószer hány g anyagot képes oldani, vagy adott hőmérsékleten a telített oldat tömegszázalékos összetétele. Sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke. jelölés: ρ mértékegység: kg/dm 3 Exoterm oldódásról beszélünk ha a hidratációs entalpia nagyobb negatív érték, mint a rácsenergia, akkor az oldási entalpia előjele negatív – rendszerünk hőt ad át a környezetének. Ez történik, mikor NaOH-t oldasz vízben – a pohár (környezet) felmelegszik. Másképp megfogalmazva, ha a hidratáció során több energia szabadul fel, mint amennyi a kristályrács felbontásához szükséges, a maradék energia hő formájában jelentkezik és a környezetnek átadódik. Endoterm oldódás ról beszélünk ha a rácsenergia abszolút értéke nagyobb, mint a hidratáció során felszabaduló energia, akkor a rendszer hőt von el a környezetből az oldódás endoterm.
Ezen reakció segítségével az egyes savak koncentrációját is meg lehet határozni. A nátrium-hidroxidot más, oxidok alkotta savak semlegesítésére is lehet alkalmazni. Ezek például a szén-dioxid (CO 2), vagy a kén-dioxid (SO 2). Általában az ipari termelés melléktermékeként felszabaduló káros gázokat lehet az ilyen reakciókkal semlegesíteni, meggátolva ezzel kikerülésüket a légkörbe. 2 NaOH + CO 2 → Na 2 CO 3 + H 2 O A nátrium-hidroxid az üveggel lassan reakcióba lép, ezért a nátrium-hidroxiddal kapcsolatba kerülő üvegfelületeken nátrium-szilikát bevonat képződik. A nátrium-hidroxid a fémek közül a vassal, és a rézzel nem lép reakcióba, viszont az alumíniummal (nátrium-[tetrahidroxo-aluminát(III)] komplex ion keletkezik), a cinkkel (nátrium-[tetrahidroxo-cinkát(II)] komplex keletkezik) viszonylag hevesen reagál. Ezért alumíniumból készült főzőedények, vagy serpenyők tisztítására nem használható. A titánt megvédi a felületén keletkező titán(III)- és titán(IV)-oxid réteg, passziválódik. 2 Al (szilárd) + 2 NaOH + 6 H 2 O → 2 Na[Al(OH) 4] + 3 H 2 (gáz) Zn (szilárd) + 2NaOH + 2 H 2 O → Na 2 [Zn(OH) 4] + H 2 (gáz) Ón(II)-klorid-oldathoz öntve a nátrium-hidroxid fehér csapadék (Sn(OH) 2) képződése közben reagál.