Mennyire van igaza A fenntartható halászat valódi arca című filmnek? A film sok szempontból csúsztat, elavult adatokat hangsúlyoz ki. Például azt állítja, ha a halászat módja és mennyisége nem változik, akkor már 2048-ra kihalnak a halak az óceánból. Halak a tengerben 1. Ezt az állítást a szerzője, aki egy 2006-os tanulmányban publikálta ezt az előrejelzést, később maga is visszavonta, Tabrizi itt nem járt elég alaposan utána a felfedezett dolgoknak, amikért egyébként súlyos kockázatokat vállalt. A film kínálta megoldás propaganda-jellegű, Tabrizi a vegán életmódot látja egyetlen lehetséges lépésnek. Arra azonban nem tér ki, hogy bár valóban súlyos válságnak nézünk elébe, a tengerből élő emberek számára nem lehet egyszerre átállni valami másra. Mennyire nagy a baj? Bár oknyomozó dokumentumfilmnek meglehetősen kezdő munka, a film nagyon fontos dologra hívja fel a közönség (elsősorban a nyugati jóléti társadalmakban élők) figyelmét. Ha a bolygónk óceánjainak ökoszisztémája felborul, az ember sem fogja sokkal túlélni, ugyanúgy, mint a méhek vagy az esőerdők esetében.
Egyenesen a monitorunkhoz futottam, amely akusztikus mérési módszerekkel mutatja a krillrajok jelenlétét és méretét a vízben. Az adatok alapján azonosítani tudtuk a rajokat, és még azt is megnéztük, hogyan vadásztak rájuk a bálnák. – magyarázta Meyer. Az uszonyos bálnák méretükben a kék bálnák után a második helyen állnak, az életképesek akár 90 évig is elélhetnek. Gyorsan úszók, ami egy ideig előnyben részesítette őket cettestvéreikkel szemben, amikor a kereskedelmi bálnavadászok elől kellett menekülni – de a modern bálnavadászati eszközök, például a gőzhajók és a robbanásveszélyes szigonyok elterjedésével a kihalás szélére sodródott a faj. Az antarktiszi uszonyos bálnák visszatértek a kihalás széléről – Magyar Állatvédelem. Visszajöttek! Uszonyos bálnák a Weddell-tengerben, a Nyugat-Antarktiszi-félszigettől északra. Copyright Helena Herr. Így rendkívül örvendetesek az újjáéledő uszonyos bálnák populációiról szóló hírekről. Nem csak maguknak a bálnáknak: visszatérésük őseik táplálkozóhelyére az ökológiai létra minden lépésében következményekkel jár. "Amikor a bálnapopuláció növekszik, az állatok több tápanyagot hasznosítanak újra, növelik az óceán termelékenységét" – magyarázta Meyer.
Vizeink lakói. A Magyar Haltani Társaság idén is keresi az Év halát, amelyre egy kicsit több fény vetülhet majd, ezáltal alaposabban is megismerhetjük. Tavaly a süllő nyerte a voksolást, idén ismét 3 olyan faj versenyez, amely őshonos a vizeinkben. Szavazni 2020. december 31. déli 12 óráig lehet, a következő jelöltek várják a szavazatokat: ANGOLNA (Anguilla anguilla) Ősi vonásokkal rendelkező kígyószerű hal, hátúszója egybeolvad a farok- és az anális úszójával, hasúszója nincs. Testhossza elérheti az egy métert, tömege a 4 kg-ot is meghaladhatja. Régebben rendszeresen feljutott a Fekete-tengerből a Dunán keresztül a nagyobb folyóinkba is, így természetes úton bevándorló őshonos halunknak tekinthető. Halak a tengerben 5. Kifejlett példányai a Sargasso-tengerben ívnak, a kikelt lárvák a Golf-áramlat segítségével érik el Európa partjait, amihez több mint két év szükséges. A felmelegedés következtében egyre kevesebb angolna érkezik Európa partvidékére, a faj világviszonylatban is veszélyeztetetté vált, ezért az IUCN Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Földközi-tenger halai" kategóriába tartozó lapok A következő 125 lap található a kategóriában, összesen 125 lapból.
5. helyi utazási bérlet, 6. iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-áig, 7. iskolarendszerű képzés költségei a minimálbér két és félszereséig, 8. munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás 1. önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-áig, 2. önkéntes egészség ill. önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30%-áig, glalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-áig. A közteher mértéke itt összesen 35, 7%, tehát a juttatás 1, 19-szerese után kell fizetni 16% szja-t és 14% eho-t. Az egyes meghatározott juttatások köre sem változott. Ide tartozik, ha a munkáltató minden dolgozójának – belső szabályzatban rögzítettek szerint – ad bármilyen juttatást. A béren kívüli juttatásokra meghatározott keretösszegen felül adott juttatást is idesoroljuk. A közteher mértéke itt összesen 51, 17%, tehát a juttatás 1, 19-szerese után kell fizetni 16% szja-t és 27% eho-t.
Például a Szép-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül. A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek. Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók.
Magyar gazdaság A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban. 2016. 12. 28 | Szerző: MTI 2016. 28 | Szerző: MTI A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1, 18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34, 22, az utóbbiaknál pedig 43, 66 százalék. Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
A béren felül adott juttatásokat szívesen alkalmazták már eddig is a munkáltatók, mert ezzel lehetőségük nyílt egy, a bérnél költséghatékonyabb megoldással motiválni a munkavállalókat. A béren kívüli juttatások köre és a rájuk fizetendő közterhek mértéke az elmúlt évek során sokszor változott, legtöbbször nem éppen kedvezően. 2016. december 12-én az Országgyűlés elfogadta a legújabb, adótörvényeket módosító csomagot. Ezzel úgy látszik, hogy véglegesen kialakult a béren kívül adható és az egyes meghatározott juttatásokra 2017-ben alkalmazandó jogszabályi háttér is. A változás következtében az eddig béren kívüli juttatásként, alacsonyabb adókulccsal adható elemek nagy része kikerült ebből a körből és ezt követően már csak mint egyes meghatározott juttatás, a magasabb adókulcs mellett adható. Pozitív változásként értékelhető azonban, hogy: csökkent az adó alapja, mert a szorzó 1, 19-ről 1, 18-ra változott és az egyes meghatározott juttatások költsége tovább csökkent azzal, hogy az eho mértéke 27% helyett 22% lett.
A számfejtési képernyőn is jól látható, hogy függetlenül attól, hogy egyszerre, azaz egy hónapban számoltuk el – jelen esetben az Erzsébet utalványt-, a béren kívüli juttatás munkáltatói közterheinél nem jelent meg 27% -os EHO. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak "bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész". A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 Ft-os Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként.
000, -Ft készpénzt fizethet ki a munkavállalónak a 34, 22% adóteher mellett, melynek a teljes költsége így 134. 220, -Ft. Amennyiben ezt az összeget nettó bérként fizeti ki a munkáltató, a teljes költség 185. 714, -Ft. E juttatási elem alkalmazásával munkavállalónként 51. 494, -Ft megtakarítására van lehetőség éves szinten a bérkifizetéshez képest. Figyelem! Éves szinten a juttatás ne lépje túl a 100. 000, -Ft-ot (illetve évközben kezdődő, vagy megszűnő munkaviszony esetén annak időarányos részét), mert a keret feletti rész a munkavállaló jövedelme lesz, ami után már meg kell fizetni a járulékokat és adókat! SZÉP-kártya három alszámlája: szálláshely-alszámla: legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámla: legfeljebb évi 150 ezer forint, szabadidő alszámla: legfeljebb évi 75 ezer forint. Figyelem! SZÉP-kártyára több kifizetőtől is összesen a fenti összegek juttathatók 34, 22% adó mellett. Az e fölött juttatott összegek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és a munkáltatónak 43, 66% adót kell megfizetnie utána.
2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként.