A magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepséget a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020. január 22-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésével. Az ünnepi műsor helyszíne a hittudományi egyetem Kölcsey-terme volt a Református Kollégium épületében. Az egyetem rektora, Kustár Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra napja szempontjából Kölcsey Ferenc és a Himnusz, Debrecen és a Református Kollégium teljes természetességgel összetartozó fogalmak. Debrecen városa a Református Kollégiumon keresztül 1538 óta őrzi, ápolja, gazdagítja a magyar kultúrát, képez tanítókat, lelkészeket, értelmiségieket. Felsorolni is hosszú lenne, kik azok a tudósok, költők, irodalmárok, művészek, akik ebben az iskolában tanultak, majd lehettek a magyar és egyetemes kultúra, a tudománytörténet fényes csillagai. Kölcsey Ferenc is, akinek nemzeti imádságunkat, a Himnuszt köszönhetjük, s olya sokat tett a magyarság kultúrájáért, politikai felemelkedéséért, a debreceni kollégium diákja volt hosszú-hosszú éveken át.
"Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. " – Kodály Zoltán 1989 óta január 22-én ünnepeljük meg a Magyar Kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Január 23-án Dabason a Kossuth Művelődési Központban tartott ünnepségen először Tapodi Katalin intézményvezető egy személyes hangvételű, családi példán keresztül foglalta össze, hogy mennyi mindent átölel és mennyire színes és páratlan a magyar kultúra. Hagyományainkhoz híven ezen a napon adja át az Önkormányzat a Dabas Város Kultúrájáért Karacsné Takács Éva-díjat, amit idén a Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör vehetett át. Kőszegi Zoltán kiemelte, hogy bár a döntés teljesen független a Trianoni emlékévtől, mégis szimbólum is, hiszen egy nemzetiségi és magyar hagyományokat ápoló, azokat megőrző és a következő generációnak átadó csoport kapta az elismerést. Az ünnepi műsort Földes László HOBO adta, aki József Attila – Tudod, hogy nincs bocsánat!
"Műveld a csodát, ne magyarázd…" NAGY LÁSZLÓ 95 Szépirodalmi emlékest a 95 évvel ezelőtt született költő tiszteletére Január 21., kedd 18. 00 Közreműködnek: Takács Tamás irodalmár, Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, Antal Gábor zongoraművész Ferencvárosi Pinceszínház, Gershwin terem (1093 Budapest, Török Pál u. ) GYÖNGYEINK 2020 A Magyar Gyöngy Egyesület kiállítása Január 22., szerda 16. 00 A kiállítást megnyitja: Péter Szidónia, a Hagyományok Háza munkatársa, a Népművészeti Módszertani Műhely-Kézműves Szakosztály osztályvezetője A kiállításmegnyitó után interaktív játszóházzal és gyöngyfűző foglalkozással várjuk az érdeklődőket! Megtekinthető: március 6-ig Ferencvárosi Művelődési Központ, Folyosó Galéria (1096 Budapest, Haller u. ) HÖCÖGŐ Magyar táncház és kézműves foglalkozás gyerekeknek Január 23., csütörtök 17. 00 "Olasz György és Barátai" húzzák a talpalávalót! Ferencvárosi Művelődési Központ, Sakkterem (1096 Budapest, Haller u. ) MESERENGETEG SOROZAT Aranyszamár Bábszínház: Mesék a Tejúton túlról Január 25., szombat 10.
Molnár András Kossuth díjas operaénekes a Magyar Állami Operaház örökös tagja főszereplésével mutatta be Katona József Bánk bán című művének megírása 150. évfordulója alkalmából, Katona-Erkel-Petőfi: Bánk bán műveiből összeállított drámai verses operaelőadását az Operetthajó Műsor, Rendezvényszervező és Szolgáltató Kft., Csányi László rendezésében a Szentendrei PMK-ban, valamint az Újpesti Színházban. További információk: 06-20-3329-116 és videó: Youtube: Kulturált Ifjúságért Színház Katona József – Erkel Ferenc – Petőfi Sándor: Bánk bán Újpest Színház Nemzeti ünnepünk előestéjén tűzte műsorára az Újpest Színház a Bánk bán drámai, verses operaváltozatát. Miről Szól A Bánk Bán. Mielőtt szétnyílt volna a függöny, Dózsa László érdemes művész, 1956-os szabadságharcos, az Újpest Színház főrendezője köszöntötte az előadás egyik szereplőjét, Agárdi László színművészt, aki a Március 15-ei ünnep alkalmából megkapta a magyar állam által adható igen magas kitüntetést: a Magyar Érdemrend lovagkereszt jét. Ennek a Bánk bán-verziónak a megálmodója Csányi László, aki nem csak szerkesztette és rendezte, hanem tervezte is a produkció díszlet és látványvilágát.
Az olvasottság nem publikus. Vidnyánszky Attila nemzetis rendezései eddig túlnyomórészt negatív kritikákat kaptak. Most azonban a rendező egy átütő erejű, kortárs Bánk bánt állított színpadra. Vidnyánszky Attila nemzeti színházi rendezéseit – a Psyché t kivéve – a mértékadó médiumokban általában negatív kritikák követték. Azokban a médiumokban és olyan kritikusok billentyűzetéből, akiket Vidnyánszky Attila jó esetben politikailag elfogultnak, de inkább liberális bértollnokoknak nevezett úton-útfélen. Az elfogultságban talán lehet is valami, ám nem kell különösebb elhajlás észrevenni, hogy a rendező nemzetis előadásai meg sem közelítik korábbi rendezéseinek színvonalát. A korábbi, egymást erősítő, költői többszólamúság helyére gyakran érthetetlenség lépett, erőteljes víziók helyett pedig ideológiai koloncok kerültek a rendezéseibe. Miről szól a bánk ban sunglasses. Szalma Tamás és Mátray László az előadásban (fotók: Eöri Szabó Zsolt) Nincs szükség tehát politikai dimenzióra annak megértéséhez, hogy ugyanaz a kritika, amelyik korábbi munkáit méltatta, a Nemzeti Színház átvétele utáni erőteljesen kritizálta az előadásait.
A hazai operarajongók mind egy szálig bolondulnak Erkel muzsikájáért, Katona József Bánk bán jának szövegét viszont a ma embere nehezen dolgozza fel, és bizony meglehetős szellemi erőfeszítésébe, fáradságába kerül az értelmezése. Az is zseniális megoldás, hogy a darab elején Petőfi világos nyelven írt, kissé gunyoros hangvételű költeményét szavalja el Marci, mert ezzel felfrissíti a publikum tagjainak ismereteit a drámáról. A Bánk bán nak ebben a zenés, verses operaelőadásában patikapontossággal kimértek a zenés, a prózai, a némajáték meg a táncos részek, ezért tökéletes arányban keverednek egymással, egyik sem megy a másik rovására, így olyan könnyen emészthető, mindenki számára el-és befogadható produkció jön létre, amit minden korosztály szerethet, mert egykettőre megérti, miről is szól ez a színmű, miért foglalhat el a magyar művelődéstörténetben ennyire előkelő helyet. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Forrás: Petővári Ágnes színikritikái
A Klasszikus tánckar előadásában még csárdást is láthattak nézők. Mialatt Erkel felolvassa a részleteket, némajáték keretén belül elevenednek meg Katona tragédiájának jelenetei. Külön öröm, hogy a rendező nem Egressy Béni librettóját, hanem Katona József eredeti, 1821-ben véglegesített szövegét vette alapul, és még az is ujjongásra ad okot, hogy az 1930-as években Nádasdy Kálmán által átdolgozott dalszövegeket éneklik a művészek. Az csak fokozza az "élvezeteket", hogy nem hatalmas hangszórókból harsog a gépzene, hanem a Harmónia kamarazenekar tagjai élőben kísérik az énekeseket. A közreműködők mindannyian imponáló magabiztossággal viszik fel a színre Katona-Erkel-Petőfi műveiből összeállított Bánk bán t. Botrányba fulladt a Bánk bán-előadás. Megkülönböztetett dicséret illeti az Erkel Ferencet megszemélyesítő Agárdi László t, aki Katona drámájából hosszan citálja a jelenetekhez illő passzusokat. Katona József még a nyelvújítás előtti magyar nyelven alkotta meg a Bánk bán t, amelynek kifejezőerőben gazdag, templomi zengésű ünnepélyességét színészpróbáló teendő úgy visszaadni, hogy az ne legyen hadarás, vagy éppen lassú, széttagolt deklamálás.