Az elmúlt években mintha jobban zavarnának a világ változásai, mint azelőtt. Sokszor féltem az embert, és sajnos nem értem, miért akar mindenáron a feje tetejére állni. A darab címéből érezhető, hogy valami lehetetlent szeretnék, de higgyétek el, nem őrültem meg, csak mindabból, ami fontos számomra, szeretnék egy keveset megmutatni magam, a táncosaim és a közönség örömére, mert hogy lehetőségem van rá, és tudjátok, az embernek addig kell alkotni, míg az a bizonyos megfoghatatlan, vagyis az idő engedi. The four seasons / A négy évszak Zene / Music by Antonio Vivaldi Jelmez / Costumes: Beatrice Laurora, Isabella Fumagalli, Maia Sikharulidze Fénytervező / Light design: Laura De Bernardis Művészeti igazgató / Artistc direction: Rosanna Brocanello Koreográfus / Choreographed by Aurelie Mounier Ha a világ enyém lenne / If the world were mine Jelmeztervező / Costumes Designer: Földi Béla Fénytervező / Light design: Földi Béla Koreográfus / Choreographed by Földi Béla
Vivaldi: Négy évszak, Tél (Op. VIII. No. 4. ) A tulajdonképpeni programzene területére Vivaldi csak a Négy Évszak koncert-sorozattal merészkedett. A szerző e művét Václáv Morzin grófnak ajánlotta. A művet először 1725 decemberében adták ki nyomtatásban, de maga a szerző - ajánló soraiban - utal arra, hogy jóval előbb keletkezhetett. A versenyművek előtti szonettek szerzőjét nem ismerjük, sőt az sem tisztázott, hogy időben megelőzték-e a hegedűversenyeket. Egyes források szerint maga Vivaldi a költő. A Tél előtti - a versenymű hangulatát tükröző - szonett szövege: A tél [I. tétel] Küszködni, fázva csikorgó havakkal, csikaró, fájó rettenetes szélben, topogni sűrűn, meg ne fagyj a télben, jeges világban, vicsorgó fogakkal. [II. tétel] Húzódni tűzhöz, terített, víg asztal mellé, míg ott künn csak úgy szakad, délben - majd síkos úton, jaj elesőfélben továbbhaladni, mindig egy arasszal: [III. tétel] vigyázz, megcsúszol! Lábad nem szaladhat: No, kelj fel, indulj - hanem aztán jó kis roppanás: jég volt, beszakadt alattad!
VIII. címen. A gyűjtemény érdekessége, hogy az egyes koncerteket a zeneszerző programcímekkel látta el: La Tempesta di Mare (A tengeri vihar), La Caccia (A vadászat), Il piacere (A gyönyörűség), Il Riposo (A nyugalom), Il Ritiro (A magány), de a kiadvány darabjai között található Vivaldi talán legismertebb versenyműsorozata a Le Quattro Stagioni (A négy évszak) is. A Le Quattro Stagioni nemcsak az egyes versenyművek címadása miatt számít a programzene előfutárának: a sorozat négy versenyműve egy-egy szonettel kezdődik, amely a concertókban ábrázolt képeket vázolja fel. A verseket feltehetően maga Vivaldi vetette papírra. A Le Quattro Stagioni már a zeneszerző életében is hihetetlen népszerűségre tett szert, és hamar utánzókra talált, valamint számos átiratot is készítettek belőle. Kamarazenekarunk 2013 adventi időszakra tűzte először műsorra a Tél második tételét Emma Stanfield (Anglia) szóló hegedű játékát kísérve.
A több mint félkilós isztriai szarvasgombát a NEFAG Zrt gombásza találta Baranya megye egy meg nem nevezett erdejében. Bár a szarvasgomba- erdő még csak a jövő, de már ma is akadnak jónéhányan, akik szerencsésnek mondhatják magukat és kutyájukat a jó szimat miatt. Az alábbi hír is ezt erősíti. Az isztriai a legdrágább föld alatti gombafaj, ára 2000-3000 Euro kilogrammonként, de a különösen nagy példányok ára ennél jóval magasabb lehet. Store Insider - Aranyáron mérik és egyre több terem belőle az országban. Jellemzően árveréseken értékesítik őket, ahogy a két éve Umbriában talált, közel kétkilós világrekorder is így kelt el 50 000 dollárért, a múlt héten pedig egy egykilós példányért 112 000 dollárt fizettek. A gomba, pontosabban Mágnás Béla, ahogyan elnevezték, megtekinthető Az érdeklődők december 1-2 -án a Triffla erdei gombaboltban élőben is megnézhetik meg Budapesten, a Fővám téri Nagycsarnok D/13 pavilonjában. Ez a példány a Magyarországon valaha előkerült legnagyobb isztriai szarvasgomba A mediterrán térségben elterjedtebb isztriai szarvasgomba első példányait 1998-ban találták meg hazánkban és azóta is ritkaságnak számít.
Főként Olaszországba megy az export Az országos egyesületnek 27 tagja van, akik összesen nagyjából 100 hektáron gazdálkodnak. A természetes élőhelyekről országosan nagyjából 20 tonnát gyűjtenek évente. Ezt a mennyiséget szeretné az egyesület az erdészeti telepítésekkel megduplázni. A gombák 90-95 százalékát exportálják, főként Olaszországba, bár egyre több magyar étterem is vevő az ínyenc fogásra. Termesztés alapelvei – Pannon szarvasgomba. A szarvasgombák családja igen népes, mindegyik faj a fák gyökereivel él szimbiózisban. Magyarországon leggyakoribb a nyári szarvasgomba, de megél a téli szarvasgomba is, és a globális felmelegedés miatt az egyik legdrágább fajta, az isztriai szarvasgomba is megjelent. Természetes élőhelyeiről – Vértes, Bakony, Jászság, Ormánság – lassan eltűnik, mivel igen sokan keresik, így a jövő az erre a célra telepített erdőké – emelte ki Ulrich József. A szarvasgombának árnyék kell és nedves, morzsalékos talaj, így a korszerű erdőgazdaságokban öntözőrendszereket is telepítenek a tökéletes termés érdekében.
a. 524 153-230 119 K 2 O 984 149-242 414 (NO 2)+(NO 3)-N 9, 5 16, 4-28, 3 2, 32 Na 20 49-58 16, 4 2. táblázat: Minta szarvasgomba-ültetvények talajviszonyai Itt megjegyzendő, hogy a második ültetvény eredetileg savanyú talajú terület volt, ám hektáronként 14 t mészkőzúzalék kijuttatása és talajba forgatása alkalmassá tette a szarvasgomba termesztésére. Az ültetvények telepítése változatos térállás ban történt, az első rendkívül sűrű, 2 méteres sor- és félméteres tőtávolsággal, míg a másik két ültetvény az átlagos gyakorlatnak megfelelő 3 méteres sor- és 2-2, 5 méteres tőtávolsággal létesült. Az első ültetvényt kizárólag közönséges mogyoróval telepítették, a második ültetvényen külön blokkokban helyezkednek el az eltérő növényfajok, míg a harmadik ültetvényen egymást váltják a mogyoró- és kocsányos tölgy sorok. Az ültetvények sorközművelés e az első és harmadik esetben sorközfüvesítést jelent, bár az első ültetvényen a lombozat korán záródott, kiszorítva ezzel a gyomokat. A második ültetvényen az első öt évben talajlazítás volt célravezető, majd az ötödik évben itt is füvesítés történt egy fajjal, juhcsenkesszel.
Az erdőtelepítés az erdőtervezéssel kezdődik, a talaj adottságait kell először felmérnie annak, aki belekezd. Ha a talaj alkalmas a szarvasgombának is, olyan fafajt tervezünk be, ami mikorrhiza partnere lehet a szarvasgombának, ilyen alapvetően a tölgy. A spórakezelt gyökeret elültetjük utána. Nekem 28 hektárnyi ilyen telepített erdőm van Tolnában. A pályázat 12 évre szól, vagyis addig kapja utána a gazdálkodó a pénzt évente, a gomba pedig 8 év után termőre fordul, tehát érdemes ma Magyarországon szarvasgombászással foglalkozni. Hektáronként 40 kilótól akár 200 kilónyi is teremhet belőle. Tavaly telepítettem egyhektárnyi isztriai szarvasgombás erdőt a saját módszereinkkel, majd az idő igazolja, megterem-e. * * * Szarvasgomba A szarvasgombák a gazdanövénnyel kölcsönhatásban élő szimbionta gombák. Maga a szarvasgomba elnevezés sokféle föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű értékes gasztronómiai különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla, a gímgomba, a kutyaorr gomba, a trufola, a drága pöfeteg, a disznógomba, a malacgomba, a porgomba és a földi kenyér.
100%-os támogatásintenzitású pályázattal támogatják a bátor vállalkozókat. Kiemelkedően innovatív lehetőség a termőfölddel rendelkezők számára az, hogy százszázalékos támogatással telepíthetnek szarvasgombát termő erdőt – olvasható a Nemzeti Agrárkamara weboldalán. Hogy mindez mennyire jó befektetés lehet, azt a Szarvasgomba Egyesület internetes portáljának nyitóoldala megerősíti: Az erdészeti szarvasgomba-termesztés hosszú távú, sokkal magasabb nyereséget biztosít különösebb befektetés nélkül, mint a hagyományos intenzív mezőgazdasági kultúrák: annak akár 10–20-szorosát. Ezt segíti, hogy a termőfölddel rendelkezők most 100%-os támogatásintenzitású pályázat segítségével szarvasgombát termő erdőt telepíthetnek. Igyekezni kell a pályázatok benyújtásával A terület alkalmasságának vizsgálata és az erdőtelepítési terv véglegesítése átlagosan 2, 5–3 hónapot igényel, célszerű idejében elkezdeni az előkészületeket, ugyanis bár a pályázat beadása folyamatos, a következő értékelési határnap közeleg, ez 2017. október 31.