Váltsa meg jegyét vagy bérletét!
Vashegyi vokális és hangszeres előadói műhelye immár sok éve rendkívül gyümölcsöző kapcsolatot épített ki nemzetközi hírű énekesekkel, a régizenei repertoár elismert specialistáival, akikkel együttműködve a Müpában koncertek sokaságát adták, és számos hanglemezfelvételt készítettek. A Castor és Pollux előadásának szereplői: Reinoud Van Mechelen, Tassis Christoyannis és az est többi közreműködője is ezt a művészgárdát képviseli. Boldoczki Gábor trombitaművész nemzetközi díjat nyert - Fidelio.hu. Vezényel: Vashegyi György Szereplők: Télaïre/Vénusz: Judith Van Wanroij Phébé: Véronique Gens Castor: Reinoud Van Mechelen Pollux: Tassis Christoyannis Minerva/Egy csillagkép: Olivia Doray Ámor/Hébé követője/Egy boldog árnyék: Hasnaa Bennani Mars/Második atléta/Jupiter: David Witczak Első atléta/Főpap: Antonin Rondepierre Közreműködők: Purcell kórus Orfeo zenekar Bach: A hat csellószvit – Várdai István szólóestje 2023. MÁRCIUS 5. VASÁRNAP, 19:30 Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés.
Az orgona-trombita páros többnyire barokk művekben hallható, ezúttal is a 17–18. századi szerzők kompozíciói vannak többségben. A romantikát a koncerten Liszt és Fauré, a 20. századot Enescu képviseli, akinek Legendája éppen a Zeneakadémia orgonájának készítése idején, 1906-ban keletkezett. Az egyes félidők két teljes táncsorozattal, azaz szvittel zárulnak, de igazi érdekességként átiratok is felcsendülnek, sőt improvizációk színesítik a műsort. Mindezt az élményt fokozza, hogy több mint száztíz év múltán ismét a Zeneakadémia korhűen rekonstruált orgonájának hangjában gyönyörködhetünk. A koncert 2019. február 9-én hangzott el a Zeneakadémia Nagytermében. Linkek:
A B épületben részleges építészeti átalakítás történt, minden szinten kiépítették a tűzrendszert, korszerűsítették és bővítették az orvosigáz-hálózatot és a nővérhívó rendszert, valamint klimatizálták az épület egyes részeit. Átépítették a diagnosztikai egységeket, a kórtermekben pedig ágysávokat és új fürdőszobákat alakítottak ki. A munkafeltételek javítása céljából személyzeti pihenőket és kezelőhelyiségeket hoztak létre. A projekt keretében nemcsak a betegellátás, de a kutatás is új terekkel bővült: új sejtes labort és őssejtes laborokat alakítottak ki. A bruttó 2, 2 milliárd forint értékű beruházás kiemelt kormányprogramban valósult meg. Dr. Merkely Béla bejárás keretében tekintette meg a felújításokat. Semmelweis kórház budapest city. A rektor kiemelte: dr. Masszi Tamás igazgató kinevezésével határozott profilt kapott a nagy múltú szervezeti egység, ami rendelkezik azzal a funkcióval és struktúrával, ami egy egyetemi klinikához illik. Együtt van a nagyszámú beteg és a magas színvonalú betegellátás, a klinikai tudomány a hematológiai és onkológiai betegek, valamint a sejt- és őssejt-terápia terén, valamint az oktatás minden feltétele is adott – mutatott rá, hozzátéve: a klinika hosszú távon az egyetem hármas egységének komoly bázisa lehet.
Az egyetem máig az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, a komplex kezelést igénylő betegek nagy részét is itt kezelik, klinikái pedig a gyakorlati oktatás helyszínei. Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltár Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei Felhasznált irodalom: Dr. Melly József: A kórházkultúra fejlődése és a hospitalizáció jelentősége Budapesten, Városi Szemle, XX. Kórházhigiénés Osztály - Semmelweis Egyetem, Budapest - WEBBeteg kórházkereső. évfolyam, 1934. Nádudvari Győry Tibor: A budapesti egyetem orvostudományi karának története, Budapesti Szemle, 1937. Dr. Zoltán Imre: Kétszáz esztendős a Budapesti Orvostudományi Egyetem, Felsőoktatási Szemle, A művelődéstudomány folyóirata, XVIII. évfolyam, 1969.
A III. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika laboratóriuma az Üllői úti épületben Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára A betegek fürdője a III. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika Üllői úti épületében Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára 1769 novemberében egészítette ki Mária Terézia a nagyszombati egyetemet orvosi karral, aminek tervezetét udvari orvosa, a holland származású Gerard van Swieten dolgozta ki, az általa megreformált bécsi orvosi kar mintájára. Az oktatás öt tanszékkel indult: élettan és gyógyszertan, bonctan, sebészet, botanika és kémia, valamint általános kórtan. Utóbbi oktatása egészen addig nehézségekbe ütközött, amíg az egyetem saját klinikát nem kapott, de miután 1777-ben Budára költöztek, valamennyire megoldódott a betegek és a tetemek hiánya. A III. FÉSZ Zrt.. Belgyógyászati Klinika fül-orr-gégészeti vizsgálója az Üllői út 78/B épületben volt Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltár Fizikoterápia a III. Belgyógyászati Klinikán Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára Az egyetem 1784-ben költözött át Pestre, ahol az eddigiekhez képest sokkal több és változatosabb kórképekkel és beteganyaggal találkoztak az orvosok és a hallgatók.