A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen az államtitkár úgy fogalmazott: a történelem különös és szomorú sajátossága, hogy egyes napok örökre, megmásíthatatlanul bevésődnek a naptárba. Ilyen volt 1943. január 12-e is, ezen a napon indította meg a szovjet Vörös Hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadsereg elleni támadását. Ez volt a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – mondta Szabó István. A Don-kanyarról szólva hangsúlyozta: generációk tanulták és tanulják most is a nevét, emlékeznek fájón az elvesztett katonákra, családtagokra, barátokra. Emlékeztetett arra is, hogy a doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az elesettek és fogságba esettek pontos száma nem ismert. D’43 – emlékezés a Don-kanyar hőseire - Szentendre Város Hivatalos honlapja. A 2. magyar hadsereg Voronyezs térségében, a Don kanyarulata mentén mintegy 200 kilométer hosszú frontszakaszon foglalta el pozícióját – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: a katonák feladata a németek támogatása mellett a szovjet áttörés megakadályozása volt.
A link vágólapra másolása sikertelen! :( Részletes keresés Név szerint: Szül. helye szerint: Szül. dátuma szerint: Utolsó lakhely szerint: Név Szül. helye Szül. év Utolsó lakhely Rehberger, Ernst Hegyeshalom 1915. márc. 8. Hegyeshalom 144. Részletek » Roth, Katharina 1941 "Vendégi" Dsupin János Gagyvendégi 1909. 10. 27 (Abaúj-Torna vm. ) (F. ) Nagy Imre Kunmadaras 1904. nov. 7. (Péter) Horváth Kálmán Fertőszentmiklós 1905. okt. 5. Abander (Almási) Nándor Vecsés 1913. júl. 11. Vecsés, Jókay 109. Ábel József Sóskút 1917 szept. Don kanyar | Sulinet keresés. Bicske Ábrahám Béla Felsősegesd 1916. Pécs, Rákóczi u. 56. Ádám Endre Kiskőrös 1919. 16. Ádám Mihály Kiskundorozsma 1919. 27. Adamovics Jenő Miskolc 1919. jan. 31. Miskolc, Vászonfehérítő u. Adorján János Szuhogy 1917? Ágics istván Kispest Kispest, Kossuth Lajos u. 24. Aikelin Vilmos Szerencs 1921. Aizenpreisz Lajos Véménd (Baranya m. ) 1915. febr. 18. Albert Béla Calan (RO) 1910. 03. 13 Jászberény, Mozdony u. 4. Albert Károly Áldott József Felcsút 1922. Almássy Zoltán Székesfehérvár, József u.
Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után? Meg fognak lepődni! Még több friss hír "Nagyon jó az utánpótlás bázisunk, éppen a héten jártak nálam a fiatal tisztjelöltek, valamint a középfokú tanulmányaikat végzők. Ők hatan már az idei évben, valamint jövőre szolgáltba állnak a kapitányságon. " Több héten át csökkent a munkavállalók iránti kereslet, most azonban megtorpant ez a tendencia. A nyár eleji csúcstól azonban továbbra is messze vagyunk. "Törő" már csak az égi pályákon táncolhat tovább A koronavírus-járvány idején hozott rendelkezések miatt – egyes kivételektől eltekintve – 2020 óta változatlanok voltak a szociális ellátási díjak, benne az otthoni idősgondozás, illetve a szociális intézményi díjak. A moratórium június 30-án lejárt – mutatjuk az új díjtételeket!
Füstölt szalonna | receptek | NOSALTY Háborús Kereső Szolgálat Don-áldozatok névsora? | nlc Don-kanyari túlélő: Így éltem túl a poklot | Lokál Az 1943. januári doni áttörésben elesettek vagy eltűntek névsora – A hatalmas ágyúkat 100-200 métert kellett vinni, persze kézzel, ugyanis a lovakat elszállították, hogy legalább azok ne pusztuljanak el. Rettentő hideg volt, a ruháink pedig vékonyak voltak. A németek jobban fel voltak készülve a télre, nekik bundájuk volt és szőrcsizmájuk. Mínusz 40 fok volt, fagyoskodtunk és fagyott húsdarabokat ettünk, ha tűzszünet volt az oroszoktól kaptunk krumplit. Érdekes, hogy napközben sosem támadtak. Mindig kora reggel vagy este kezdődött a tűzharc. Ütközetek után reggel 9 és 10 között fegyverszünet volt, ilyenkor szedtük össze a sebesülteket és a halottakat. A "dögészek" nem győzték ellátni a sebesülteket, hamar megteltek a frontvonali kórházak. Borzasztó látvány volt, az egyik a karját, a másik a lábát veszítette el. Én csak egy golyót kaptam a vádlimba, ami három hónapig volt bennem, de többször súroltak a lövedékek, még a kulacsomat is átlőtték.
Ősi magyar szokás szerint december 21-én, a téli napforduló napján az Árpád-kori magyarság máglyát gyújtott a magasabb dombokon, és fényével igyekezett elűzni a sötétséget Ősi magyar szokás szerint december 21-én, a téli napforduló napján az Árpád-kori magyarság máglyát gyújtott a magasabb dombokon, és fényével igyekezett elűzni a sötétséget. Az ünnepet kerecsennek vagy pogány karácsonynak is nevezzük. Temerinben tüzes nyilakkal gyújtották meg a máglyát. Magyarország legdélebbi pont à marcq. Sámán áldotta meg az ez alkalomra felállított sámánfát, amelyen minden tárgynak megvan a jelképe. Van rajta fehér és fekete lófarok. A fehér a jót, a fekete a rosszat szimbolizálja – mondja Balog Antal, a Hunor Íjászegyesület alelnöke. Magyarországon az utóbbi időben egyre több helyen újítják fel a december 21-ei máglyagyújtás hagyományát, és ez átterjedt azon határon túli területekre is, ahol magyarok élnek. Temerinben negyedik alkalommal gyújtanak tüzet, így ez a település a legdélebbi pontja a fényláncnak. Törteli László, a Hunor Íjászegyesület titkára: "Mindenütt, ahol csak tüzet gyújtanak ezen a napon, azt bejegyzik a világ térképén, és ezt felteszik a világhálóra.
Valutaváltó helyek Rtl most nezd ujra barmikor baratok kozt Hűtőkocsi doboz eladó Szívem csendben az úrra figyel kota kinabalu Hod izzó h7 ár
Klikkeljen ide! Rendező: Sipos József Augusztus 9., szerda: A magyarság totemállatainak nyomában (ismétlés) Ma is együtt élünk azokkal a vadon élő állatokkal, amelyek valaha a magyarság életében sokkal nagyobb szerepet játszottak. Sok fajnak szakrális jelentősége is volt, totemállatként tisztelték. A legfontosabb totemállatokat szinte mindenki ismeri. Magyarország legdélebbi ponta delgada. Ki ne hallott volna már a turulról, a csodaszarvasról, vagy akár a táltos paripáról? Nos, ezek az állatok, jobban mondva, hétköznapi megtestesüléseik, itt élnek velünk, körülöttünk. Ma már nem tekintünk rájuk totemállatként, de mégis csodáljuk a kerecsensólyom kecses röptét, a gímszarvas agancskoronáját, és újraéled hazánkban a ló szeretete is. Rendező: Drexler Szilárd Augusztus 10., csütörtök: Sorsok könyve I. rész (ismétlés) Film egy képzelt erdélyi faluról. Egy olyan faluról, amelynek utcái, házai, temploma és kocsmája – akárcsak maguk a falusiak – mind-mind valóságosak. E falu krónikáját az ő sorsuk írja, a velük történteket szinte a sorsuk könyvéből másoljuk át forgatókönyvünkbe.