Az aratás Jób történetében csak a viszontagságairól szóló irodalmi remekmű (Victor Hugo véleménye) végén jön el, mikor Isten minden elvesztett javának kétszeresét adja vissza neki (Jób 42:10-17). Pusztán azért tehát, mert rossz dolgok érnek minket, nem feltétlenül igaz, hogy a vetésünk is volt rossz. A "ki mint vet, úgy arat" — elve ettől függetlenül és általánosan igaz, csak korlátolt emberi nézőpontunkból sokszor nem tudjuk helyesen behatárolni, hogy melyik következmény milyen okkal áll pontosan kapcsolatban, mint ahogyan annak is csak töredéket érjük fel, hogy Isten mennyi kiérdemelt rosszat hárít el-, és mennyi ki nem érdemelt áldásban részesít minden embert nap mint nap, legyen szó akár követőiről, akár a Tőle még távollevőktől. A "ki mint vet, úgy arat" — elve pozitív és negatív értelemben is érvényesül. "Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet" (Galátziabeliekhez 6:8). Ez az ige igencsak jól foglalja össze jelen szócikkünk mondanivalóját.
Végső soron pedig a szándékos jócselekedetek, és az odaadó szeretet gyakorlásán át, elegendő erény birtokában a karma kötőereje meggyengül, hogy sorsunkat beteljesítve egy magasabb világba távozzunk. "Ki mint vet, úgy arat. " Talán a fenti mondással lehetne összegezni a karma tanítását. A karma szanszkrit szó, amelynek egyszerűen 'cselekvés' a jelentése, ezzel együtt mindenki tudja, hogy jelentés-tartalma mégis sokkal mélyebb, amely a cselekedetekből eredő 'következményeket' takarja. Arra utal, hogy minden cselekedetünk meghozza a maga gyümölcsét. A cselekedetek következményeit az indiaiak is a szó szerint gyümölcsözőnek vagy terméketlennek hívja, ami arra utal, hogy tetteink egy része jó irányba terel bennünket, míg más cselekedeteink rossz irányba visznek. Az irányvételt pedig alapvetően a szellemi felébredés, a létforgatagból való megszabadulás, a megvilágosodás iránya szabja meg. A karma tanítása szerint, minden ember mindaddig vándorol a végetnemérő újjászületések láncolatán át, amíg hosszú-hosszú vándorlása során el nem sajátítja mindazokat az erényeket, amelyeket elsajátítani érkezett erre a világra.
E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is. Méhészet A Méhészet olvasása nélkül lehet, de nem érdemes méhészkedni Hazánkban a legnagyobb múltú, a magyar méhésztársadalom legolvasottabb szaklapja. A havonta megjelenő folyóirat a 18-20 ezer főre becsült hazai méhésztársadalom véleményformáló többségéhez eljut. Kedvelt rovatai: Méhesről méhesre, Méhegészségügy, Emlékeztető. Kertbarát Magazin Hasznos és szórakoztató segítség a kertben A kéthavonként megjelenő, 68 oldalas színes magazin témái a növényszerető olvasókhoz szólnak, hazai és külföldi kerteket, a növényvilág különlegességeit mutatják be, ismert emberek és kevésbé ismert növénybarátok igényesen kialakított kertjeibe kalauzol el, hasznos ötleteket ad a kertkialakításhoz, kertátépítéshez. Kerti Kalendárium Segíti a kertészkedők munkáját Az elsősorban kiskert-tulajdonosoknak szóló immár 30 éve megjelenő lap segíti a kertbarátok, a kertészgazdák munkáját. Praktikus tanácsokkal szolgálja a hobbikertészek igényeit.
2. Mózes 33:19). Kizárólag Isten együttérzésben gazdag irgalmának köszönhető, hogy minden bűnünk terhelő zsoldja ellenére is bemehetünk az Ő nyugodalmába, mert az Ő kegyelméből tartattunk meg, hit által, ami szintén az Ő ajándéka. A bűneink fertelmes vetését, az aratandó jogos kárhoztatásunkat, az Úr Jézus Krisztus szenvedte el helyettünk a kereszten. Magasztaltassék örökre az Ő mindenek felett magas Neve. Ami azonban az ember szemében bűnei megérdemelt aratásának-, vétkei rothadt gyümölcseinek tűnik, az valójában sokszor nem is az. Jób szenvedésteljes csapásait szemlélve barátai meg voltak győződve róla, hogy Isten jogos büntetése esett rajta titkos bűneiért. Jób egyik barátja, a témáni Elifáz, így szólt hozzá: "A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak" (Jób 4:8). Elifáz azonban nem csak azt illetően tévedett, hogy úgy vélte, Jób saját gonoszsága kenyerét eszi, hanem annak tekintetében is, hogy azt sugallta, helyes az embernek saját utai becsületességében bizakodnia (Jób 4:6).
szerző: Tarr Bence László – forrás:
Ezek megelőzése érdekében kell tekintettel lenni a helyes vetésforgóra, és a jól megválasztott növényi szomszédságra. A vetésforgó során célszerű arra figyelni, hogy a hasonló betegségekkel vagy kártevőkkel bíró növények egymás után ne kerüljenek ugyanarra a területre. Általános alaptétel, hogy az egyes növénycsoportok képviselőit ne telepítsük egymás után. Paradicsom után nem célszerű burgonyát termeszteni, és érdemes kerülni a paprikát, valamint a tököt is. Zeller után nem ideális az előbb említett okok végett sárgarépát, zöldséget, és céklát sem telepíteni, a pillangósok viszont általában jó előveteményei a zöldségféléknek. A növények térbeli elhelyezkedését figyelembe véve, például a hüvelyesek jellemzően rossz szomszédai egymásnak, ugyanakkor kifejezetten jó viszonyban állnak a gyökéfajtákkal, és a levélzöldségekkel. A csemegekukorica, a cukkini, az endvínia vagy a kapor mindezekkel szemben szinte bármivel jól társítható. Ez már csak így megy, van, aki mindenkivel haver, van aki senkivel sem.
A klívia egy nagyon mérgező szobanövény, ami 3-as szintű toxicitással rendelkezik. Milyen gyakran kell átültetni a klíviát? A klívia többet virágzik és jobban növekszik, ha egy kis cserépben a gyökerek szorosan egymás mellett vannak, és valójában csak úgy három-négy évenként van szüksége egy új virágedényre. Ha a klívia már túl nagy és felborul, akkor szükség lehet egy mélyebb, de nem szélesebb edényre. Szükséges bármikor is visszavágni a klíviát? Az egyetlen visszavágás amit egy klíviánál el kell végezni, az az elhalt virágot levágása, valamint a barna vagy elhalt levelek eltávolítása. Egyéb esetben ez a gyönyörű növény soha nem igényel visszavágást. Klívia gondozása télé loisirs. Mire utalnak a barna foltok a klívia levelein? A leggyakoribb ok, ha egy klívia levelein barna foltok jelennek meg, a túl sok közvetlen nap által okozott levélégés. Ilyenkor a klíviát egy árnyékos helyre kell vinni, ahol erős közvetett fény éri. Ha túlzottan meleg van, akkor a klívia virágai is elszáradhatnak és barnává válhatnak. Miért ráncosodnak, barnulnak és sárgulnak meg a klívia levelei?
A vastag, kétoldalt élben lapított virágszár jól tartja az átlagban 15-30 nagy virág, majd később a cseresznye nagyságú bogyók súlyát. A klívia termése A virágzat a tő össztömegének legalább egytizede, több szár esetén ennek a többszöröse. A virágzás, majd az egy évig tartó bogyó-magnevelés nagy megterhelés a növénynek. Tövenként ötven mag kinevelése, ha nem ellensúlyozzuk folyamatos táplálással, már a következő virágzás elmaradásához vezethet. Ügyelni kell a levelek egészségesen tartására is, a perzselő nap, a túlöntözés, szintén a virágzás rovására mehet. Klívia Gondozása Télen. Szép ugyan a kinyílt virágok mellett az előző évben kötött, élénkpiros bogyók fürtje, de a növény tövét sajnos komolyan legyengíti. A klívia szaporítása A felálló virágú klíviákat nappali pillangók és vadméhek porozhatják be. A vadméhek csalogatását szolgálja ugyanis a virág világos színű közepe is. A tő a saját virágporával csak nagyon ritkán termékenyül, mert az önporzást a gátolja, hogy a virágon belül elhelyezkedő bibék csak később fogékonyak, akkor, amikor már a saját virágpor terméketlen.
Betegségei Ha megfelelő a gondozás ez esetben nem hajlamos a betegségekre. A magas páratartalmú helyen tartás és a túlöntözés során lehullanak a levelek. Virágoztatása Ha azt szeretnénk, hogy tél végén virágot hozzon, feltétlenül szükséges a téli hideghatás. Ehhez 10 °C-os hőmérsékletre van szükség, de az sem baj, ha kevesebb. Viszont fagyérzékeny növény, vagyis ügyeljünk rá, nehogy olyan helyiségbe állítsuk télire, ahol megfagyhat. A klívia télen pihenésre vágyik - Virágdíszek - Szobanövény. A hideg helyiségben ritkán kell öntözni. Addig tartsuk ott, amíg a virágkezdemények meg nem jelennek, ekkor vigyük be a melegebb helyiségbe, legalább 18 °C-os hőmérsékletű helyre helyezve a cserepét. Amikor elvirágzik vágjuk le a virágszárat, és továbbra is csak mérsékelten öntözzük. Virágzás után is vigyük fűtetlen helyiségbe. Nagyon fontos, a virágzás alatt ne mozgassuk a cserepét, fontos, hogy a fény mindig ugyanarról az oldalról essen rá ezalatt az időszak alatt. A legtöbb klívia virága narancssárga, de ma már kaphatóak világos sárga, piros, fehér és rózsaszínben pompázó árnyalataik is.
Átültetni a tavaszi virágzás után, csak 2-3 évente szükséges. Az ennél gyakoribb átültetés ugyanis gátolhatja a virágzást. Nyáron bőven kell öntözni, a nyugalmi időszak alatt azonban - októbertől januárig - szinte egyáltalán ne locsoljuk a növényt. Ezzel az úgynevezett szárazon tartással kényszerítjük a virágzás előtt szükséges nyugalomra. Ha a körülmények megfelelőek számára, akkor már februártól virágbimbót fejleszt. Amikor a virágkocsány eléri a levelek magasságát, akkor kezdjük el az öntözését valamint a tápoldatozást. A klíviát szaporíthatjuk magról, ez azonban hosszadalmas folyamat, a növény nevelése ugyanis 3-5 évig is tarthat. Az első virágzásra akár 4-5 évet is várni kell. Utána megfelelő gondozás mellett minden évben virágozhat. A tőkocsány megjelenésétől kb. 3 hétre nyílik ki a csúcsán az összes virág. A téli hónapok színpompás virága, a klívia. A már virágzó növényt nem szabad mozgatni, mert lehullajtja a virágait. A virágzás feltétele, hogy a nyáron a növényt a szabadban, árnyékos helyen tartsuk egészen az ősz végéig.