2005. május 6. 13:00 (1840-1893) Pjotr Iljics Csajkovszkij 1840. május 7-én született. Tekintélyes, de a zene iránt kevéssé fogékony mérnök-hivatalnok családból származott, s igen gondos neveltetésben részesült. Zongorázni négyévesen kezdett, s hamar túlhaladta tanára képességeit, de érzékeny idegzete és egy betegség miatt fel kellett hagynia a zenével. Szülei kívánságára tisztviselő lett, de erre a pályára teljesen alkalmatlannak bizonyult. Zenével csak 23 évesen kezdett ismét foglalkozni, de már három évi tanulás után összhangzattan tanárnak hívták meg a moszkvai konzervatóriumba. Egy sikertelen románca után idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkalázban megkomponálta - rosszul fogadott - első szimfóniáját és első operáját. Az 1870-es évek elejétől aztán egyre jobban méltányolták, 1875-ben mutatták be b-moll zongoraversenyét és a Hattyúk tava című balettjét, s belefogott nagy operájába, az Anyeginbe. A homoszexualitását titkolni kénytelen, magányos zeneszerző 1877-ben botor módon elvette egy fiatal rajongóját, de az alig néhány hónapig tartó házasság mindkettejük számára végzetesnek bizonyult.
(1840–1893) Pjotr Iljics Csajkovszkij az orosz zenébe új stílust hozott: úgy integrálta a nyugat-európai zenei hagyomány elemeit, hogy közben lényegében orosz maradt a stílusa. Három egész estés balettzenéje a klasszikus hagyomány mesterműve: A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő. Legnagyobb operái, az Anyegin, a Mazeppa és a Pikk dáma a líraiságot kombinálják a szofisztikált drámai szerkezettel. Csajkovszkij az orosz vidéken született, és négyéves korában kezdett zongorát tanulni. Szentpéterváron jogot tanult, az igazságügyi minisztériumban dolgozott két évig, mielőtt teljesen a zenének szentelte életét. 1862–1865 között az újonnan nyílt Szentpétervári Konzervatóriumban tanult Nyikolaj Rubinstein irányításával, és 1866-ban Moszkvába költözött, hogy az ottani konzervatóriumban tanítson. Ebből az időszakból származik első négy szimfóniája, három vonósnégyese, számos dal és zongoramű, A vajda, az Opricsnyik, a Vakula, a kovács és az Anyegin, illetve összekötő zene A hattyúk tavá hoz.
A(z) Pjotr Iljics Csajkovszkij egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. Ez a szócikk 2011. május 5. és 2011. május 8. ( ajánló), valamint 2015. május 25. és 2015. május 28. ( ajánló) között szerepelt a kezdőlapon. Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2010. május 24. – 2010. június 22. ( változások) Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk "Vagy"-gyal szoktátok megoldani az orosz/ortodox és a polgári/Gergely-naptár közötti különbség problémáját? Vagy megjegyzéssel? Lábjegyzettel? Mi a szokásos? Szelcsillag ✎ 2006. július 16., 13:28 (CEST) ja ha ez a két időponti különbség, akkor be kéne szúrni, h az egyik szerint ez a másik naptár szerint meg az. Nikita 2006. július 16., 13:41 (CEST) Tudna valaki segíteni, hogy Szása Csajkovszkaja a húga, vagy a nővére volt-e Pjotrnak?
Ekkori művei az Ötök nevű csoport zenéjével rokoníthatók. A Balakirev vezette muzsikusok Glinka törekvéseit folytatva, az orosz népzenén alapuló új zenei nyelvet akartak teremteni. Rómeó és Júlia fantázianyitánya, Vakula, a kovács című vígoperája is közel állnak Balakirev népi ihletésű zenéjéhez. Idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkalázban komponálta 4., f-moll szimfóniáját, a Hattyúk tava balettet és elkezdte nagy operáját, az Anyegint. Egykori tanítványa, Antonyina Miljukova beleszeretett Csajkovszkijba, aki őt Puskin hősnőjével, Tatyjánával azonosította, s beleegyezett, hogy feleségül veszi. Homoszexualitása miatt azonban a házasság csak néhány hétig tartott, s ő öngyilkossági kísérletbe menekült. Felismerte, hogy egész életében kirekesztett lesz, ezért az italba és a komponálásba menekült. Az Anyegint Svájcban és Olaszországban fejezte be. 1876-ban levelezést kezdett egy tisztelőjével, Nagyezsda von Meck-kel. A gazdag özvegy elegendő évjáradékot juttatott neki, hogy feladhassa tanári állását és egész idejét a komponálásnak szentelhesse.
Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében. Munkássága bizonyos fokig ellentétben áll a híres orosz ötökével. Művészetében a nemzeti romantika egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, főleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az Ötök esetében A diótörő Magyar Állami Operaház Zeneszerző A hattyúk tava Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Zene Anna Karenina Diótörő Kisfaludy Színház Diótörő - Szegedi Kortárs Balett Nemzeti Táncszínház Diótörő.
Csajkovszkij személyisége elválaszthatatlan zenéjétől. Életműve elfojtott érzések egyszer elbűvölő, máskor külsőséges kifejezése. Lírikus drámáiban a szereplők érzésvilágát kifejező zenei jellemrajzzal tárja fel. Kétségbeesése a kor hatalmas alkotásában, a 6. szimfóniában tetőzik. Zenéje a dallam és a képzelet gazdagságát, a hangszerelés iránti rendkívüli érzékét mutatja. Késői műveiben elvetette a tudatosan orosz nemzeti jelleget, s a nyugati romantikához közeledett, ám érzelemvilága nem kevésbé orosz, mint az Ötöké. Művei könnyen kapcsolatot találtak a nagyközönséggel, az egykori Szovjetunióban is igen népszerűek voltak. Megítélését sokszor a divat szabta meg: a közönség szerette, sok szakértő viszont kétségbe vonta zenei értékét. Vitathatatlanul ő a klasszikus balettzene legnagyobb mestere, szimfóniái nem egyenletesek, de mind tartalmaz értékeket.
Az orosz romantika egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja a komolyzene fontos újítójává vált érzelmekkel teli szimfóniáival, balettjeivel és operáival.
Társaságkedvelő, aki szereti és érti is a tréfát: többnyire jókedvű és segítőkész. Magas az igazságérzete: megveti a trükközést, a törvénytelen dolgokat. Általában szerencsés mindenben amihez fog, és a szerencséje gyümölcsével szívesen segít másokon is. Életvidámsága és segítőkészsége miatt mindig akad valaki, aki segít neki ha bajban van. ● A Fruzsina név nyelvtana Szeretnéd megtudni milyen nyelvtani érdekességeket rejt a Fruzsina név? Jó helyen jársz! Fruzsina név jelentése, Fruzsina névnapja, Fruzsina becézése és más érdekességek. A Fruzsina: 8 betűből álló női név / lány név A Fruzsina név hangrendje: vegyes hangrendű női név / lány név A Fruzsina név magánhangzói: A, I, U, A Fruzsina név mássalhangzói: ZS, F, N, R, A Fruzsina név szótagszáma: 3 szótagú női név / lány név A Fruzsina névhez hasonló női nevek / lány nevek A Fruzsina névhez hasonló hangzású női nevek / lány nevek Ezen az oldalon mindenféle hasznos és érdekes információt találhatsz meg a Fruzsina névvel kapcsolatban. a Fruzsina név névnapjai hasznosak lesznek a közelgő jeles napok meghatározásához ( hogy még időben felkészülhess rá), a Fruzsina név jelentése / származása a név eredetéről árul el értékes információkat, a Fruzsina név számmisztikai analízise pedig elárulja, hogy milyen misztikus jelentést tartogat a név maga ( ez akár születendő gyermeked névadásához is nagyszerű támpontot jelenthet).
Amennyiben hagyja, hogy segítsék, mindig sikeres lehet. Arra született, hogy szeretetet árasszon a környezetébe. Nagyon könnyen belopja magát az emberek szívébe. Az ő "tehetsége" a szeretet. Vidám természet, de ez sokszor csak "színház". A csalódásai miatt érzéseit elfojtja, így visszahúzódóvá és emberkerülővé válhat. Könnyen a mártíromság csapdájába eshet.
A Fruzsina [1] női név a görög eredetű Eufrozina név magyarosított formája. [2] Rokon nevek [ szerkesztés] Ruzsinka: [1] a Fruzsina magyar becézője. [3] Gyakorisága [ szerkesztés] Az 1990-es években a Fruzsina gyakori, a Ruzsinka szórványos név volt, a 2000-es években a Fruzsina a 29–49. leggyakoribb női név, a Ruzsinka nem szerepel az első százban. [2] [4] [5] Névnap [ szerkesztés] Fruzsina, Ruzsinka január 1. [2] szeptember 25. Híres Fruzsinák, Ruzsinkák [ szerkesztés] "Fruzsina" utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján Jegyzetek [ szerkesztés] Források Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8 Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). ) Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája.