Információt mindenkinek! – Ma van a fogyatékos emberek világnapja 2021 december 03. ÉFOÉSZ Minden év december 3-án ünnepeljük a fogyatékossággal élő emberek világnapját. Az ÉFOÉSZ az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral közösen az idei évben a hozzáférhetőség és a "Semmit rólunk, nélkülünk! " elv fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. ORIGO CÍMKÉK - Fogyatékos Emberek Világnapja. A fogyatékossággal élő emberek világnapját 1992-ben az ENSZ Közgyűlése indította el azzal a céllal, hogy elősegítse a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megértését és felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő személyekre, mindennapi életükre, lehetőségeikre. A világnap azonban csak egy eszköz arra, hogy a társadalom minden nap figyeljen a fogyatékossággal élő emberekre. Megteremtse az inkluzivitás, az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségeit a szolgáltatásokhoz, a munkához, a magánélethez. Eszköz a fogyatékossággal élő emberek számára, hogy a társadalom tagjaival megértessék a "Semmit rólunk, nélkülünk" elvét, annak szükségességét, hogy semmilyen döntést ne hozzanak az érintettek bevonása nélkül.
Ebben az évben kilenc fővárosi középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok nappali ellátását végző szociális intézményből 73 pályamű érkezett be. Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ vezetője, Janurikné Csonka Erika megnyitóbeszédében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az intézmény idei szimbóluma a szívvel gondolkodó ember, mert bizonyos dolgokat csak szívvel és lélekkel lehet megérteni, valamint helyesen értelmezni. Továbbá hangsúlyozta, ez az ünnepség "jó lehetőség arra, hogy a sérült emberek értékei, kiemelkedő képességei mások számára is láthatóvá legyenek. MA VAN A FOGYATÉKOS EMBEREK VILÁGNAPJA | FSZK. Ezt a célt szolgálja a rendezvényhez kapcsolódó képzőművészeti kiállítás és díjátadó ünnepség is. " Az intézményvezetőt követően dr. Kiss László Óbuda-Békásmegyer polgármestere és Szabó Tímea országgyűlési képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Janurikné Csonka Erika intézményvezető gondolatmenetét folytatva hangsúlyozták, mennyire fontos a fogyatékkal élő emberek és az őket segítő családtagok támogatása.
A rendezvényt támogatták: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Raiffeisen Bank Zrt., Rózsadombi Képzőművészeti Akadémia, Kanyar-GO Alapfokú Művészeti Iskola, Csillag Yacht Club – Római part, Bringóhintó Kft., Broadway Ticket Hungary, József Attila Színház, és a Tájoló Szociális Egyesület. "Barátaim, akikkel jól érzem magam" képzőművészeti pályázat díjazottjai Legkifejezőbb tartalom kategória nyertesei: egyéni Vági Katalin (XVI. Fogyatékos emberek világnapja. kerületi ÉNO) csoportos Filadelfia Ház – Baross utcai telephely közös alkotása "Barátság" címmel Legkreatívabb pályamunka: Frim Jakab Napközi Otthon csoportos alkotása Legdekoratívabb pályamunka: Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ ellátottjainak csoportos alkotásai "Erdei séta" és "Erdei barátaink" címmel (alkotók: Nitsch Norbert, Erdei Gábor, Bihari Zsófia, Kopócsi Anita, Pogányi Anna) Legjobb emberábrázolás kategória: Pásztor Mónika (XVI. kerületi ÉNO) Legkülönlegesebb technikák: Pogány Krisztina (rületi ÉNO) – fotófestés Toldi Noémi (II. kerületi ÉNO) – fotómontázs Legjobb kompozíció kategória: Bihari Zsófia (ÓRFK) textilképei Eiterer Gabriella (Virágoskert ÉNO) ceruzarajza Különdíj: Deli Béla (Gyöngyvirág ÉNO) fotója A műsor kezdete előtt, és annak befejeztével – a képzőművészeti kiállítás megtekintésén túl – a vendégeknek lehetőségük volt megvásárolni az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ foglalkoztatottjainak saját készítésű fajátékait, karácsonyi díszeit, kerámiáit és egyéb késztermékeit.
A kooperációs műhelyben dugaszolókat, kapcsolókat szerelnek össze előre kikészített elemekből – a Telefongyár megrendelésére. Az itt dolgozók között kevesebb vakot találni, annál több a debilnek látszó, torzult, horpadt fejű, merev tekintetű fiú és lány, értelmi fogyatékosok és süketnémák. – (…) Növekszik a különböző, társadalmilag egyébként is veszélyeztetett rétegek aránya. Nem készítünk statisztikákat, de az irányzat szembeszökő. Becslésem szerint az elítélteknek legalább tíz százaléka állami gondozásban nőtt fel. Sok a gyógypedagógiás, az értelmi fogyatékosság határát súroló eset, külön körletet kell fenntartanunk nekik. – Kik kerülnek a gyógypedagógiás körletbe? – Az a réteg, mely az orvosilag vett elmebetegség és a polgári értelemben használt "nem normális" fogalma között helyezkedik el. Ezeket a sorsokat a kinti társadalom nem tudja megoldani, ha egy szülő értelmi fogyatékos gyereket hoz a világra, az esetek nagy részében egyedül marad. Ha pedig egy ilyen adottságú fiú felnő, és bűncselekményeket követ el, egyszerűen senkinek sincs tippje, hogy mit kellene csinálni vele.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
* PEWNY Denise, Rippl-Rónai József (1861-1927), Budapest, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézet, 1940. * PETROVICS Elek, Rippl-Rónai, Budapest, Athenaeum, é. n. [19421], [19432]. * François GACHOT, Rippl-Rónai, Budapest, Uj Idők, 1944. * RIPPL-RÓNAI József és BECK Ö. Fülöp Emlékezései, (Magyar Századok), szerk. FARKAS Zoltán, Budapest, Szépirodalmi, 1957. * GENTHON István, Rippl-Rónai József, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1958. * Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre, (Somogyi Almanach, 3. ) szerk. KÁVÁSSY Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, 1958. * LÁSZLÓ Gyula, MARTYN Ferenc, TAKÁTS Gyula, Rippl-Rónai emléknapok Kaposváron, 1961, Budapest, MKPI, 1962. * Rippl-Rónai József írásaiból, szerk. KÁVÁSSY Sándor, Dunavecse, Járási Művelődési Ház, 1967. Rippl ronai jozsef. * AKNAI Tamás, Rippl-Rónai, (A Művészet Kiskönyvtára, 62), Budapest, Corvina, 1971. * BERNÁTH Mária, Rippl-Rónai József, (Szemtől Szemben), Budapest, Gondolat, 1976.
A barna körvonallal határolt bundájuk erős kontrasztot teremt. De a fehér-barna színpárnál van egy még erősebb: a fekete és a fehér. Rippl-Rónai óvatosan bánik a feketével, mindössze három helyen használja: saját kabátján és zokniján, Anella halvány rózsaszín ruhájának a hosszú, sálszerű kiegészítőjén, illetve az előtérben a festő sárga szalmakalapján lévő szalagon. A dekoratív értékek hangsúlya azonban Rippl-Rónait nem szakítja el a látványhű megközelítéstől. Ezt a valósághoz kötődő felfogást igazolja egy fennmaradt fotográfia is, mely a képpel teljesen azonos beállítású. A festmény tehát egy fénykép nyomán született. A fotós sugallat Rippl-Rónai számos nemzetközi kortársához hasonlóan kompozícióit gyakran fényképfelvételek nyomán alakította. Rippl-Rónai József - artportal.hu. Nézzük meg, és hasonlítsuk össze a festményt a fotóval! Első pillantásra sok hasonlóságot látunk: a képkivágat, a kompozíció, az alakok elrendezése, a fák és a lombkoronán átszűrődő fények szinte centire megegyeznek. Szintén azonos a festő ülő alakja, a szék mögött álló Lazarine és Anella figurája, a két festmény és a két kutya elhelyezkedése.