A hónap második felében, alig két hét alatt sikerült 81 ezer új rajongót gyűjtenie és ezzel a legnagyobb magyar oldalak közé került. A nagyságrendre jellemző, hogy a három legnagyobb magyar márkaoldal, a Túró Rudi, a Milka csokoládé és a Mekizni jó! oldalak összesen gyűjtöttek 85 ezer új rajongót a hónapban – 2 ezerrel kevesebbet tehát, mint a Tablóverseny. Legnépszerűbb közösségi oldalak listája magyarországon. Kérdés azonban, hogy ezt a szezonális oldalt miként építik majd tovább tulajdonosai. Szintén sok, 40 ezer új rajongót gyűjtött és ezzel 40%-os növekedést ért el a Bónusz Brigád, a legnagyobb magyar közösségi vásárlással kapcsolatos oldal. Ezúttal a legnagyobb magyar oldalnak, a Túró Rudinak sikerült a legjobb 5 közé kerülnie: 35 ezer új rajongójával a negyedik helyet szerezte meg a havi összesített listában. Nagy hajrá volt csokik között: a Tibi csoki hónap elején indult kampányával 30 ezer új rajongót gyűjtött. Az 1 lájk = 1 kocka Tibi csoki akcióval az április elején még alig látható Tibi csoki 2 ezer fannel szerzett többet a hónapban, mint a Milka csokoládé oldala.
Mozgó diagramot nézve lehet elmélázni azon, melyek voltak a világ leginkább látogatott weboldalai 1996-tól napjainkig. Jó pár elfeledett név fog visszaköszönni. A Data Is Beautiful YouTube-csatorna már egy ideje sikeresen bizonyítja, hogy simán adatok vizualizációjával is lehet élvezetes, 8-10 perces videókat készíteni, ami elé könnyen lecövekel a néző, és csak bámulja az elmúlt évtizedek különféle adatait. A csatornánál feldolgozták többek között a legtöbb lemezt eladó zenei előadókat, a legnézettebb sorozatokat és a legtöbbet kaszáló mozifilmeket, és a jelek szerint jól lemaradtunk arról, hogy másfél hónapja meganimálták a világ legnézettebb weboldalainak történetét is. A sztorit 1996 januárjában kezdik - persze az internet azért a maga korai formájában már pörgött akkoriban is, a kezdő állapotban az AOL (America Online) vezetett több mint 92 milliós havi látogatottsággal. Legnépszerűbb közösségi oldalak listája videa. A '96-os kezdő listán vannak még hozzá hasonló általános híroldalak (ilyen az MSN vagy az Excite), de ott vannak az akkoriban "divatos" keresők is, mint a Yahoo, a Webcrawler és az Infoseek.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A TikTok az egyik legmegosztóbb platform, egyenlő arányban születnek pozitív és negatív említések a nemrég befutott közösség felület kapcsán. Érdekesség, hogy leginkább hétközben este 10 és 11 körül említjük a TikTokot online, hétvégén nemigen beszélgetünk róla. Twitteren a receptek helyett a bitcoinról és az NFT-ről beszélnek a felhasználók, akik 74 százalékban férfiak. Ez a csatorna sem népszerű a magyar netezők körében, 0, 39-as BHI indexe azt mutatja, hogy az idei 600 ezer említés között több volt a negatív, mint a pozitív. Majdnem 47 ezres említéssel a sor végén kullog a LinkedIn, a szakmai közösségi oldal 60 milliós elérést tudott generálni idén. A 0, 3-as BHI is azt mutatja, hogy nem kedvelik a magyar internetezők a felületet, sok negatív említés, tartalom született idén már a LinkedIn kapcsán. Míg a szórakozást nyújtó közösségi médiumokról leginkább este beszélünk, az üzleti, szakmai közösséget reggel 7, 8 és 9 között említjük a legtöbbször. Legnépszerűbb közösségi oldalak listája miskolc. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
2019-től a fejlesztési tartalék összege továbbra is maximum az adózás előtti nyereség 50 százaléka lehet, de (a korábbi 500 millió Ft helyett) legfeljebb 10 milliárd forint – hívták fel a figyelmet az Írísz Office adótervezői legfrissebb egyperces válaszukban. Mit jelent a fejlesztési tartalék és milyen adózási előnyei vannak? Gyakorlatilag előrehozott amortizációt jelent, tehát a társaság az eszközök beszerzése előtt számolhatja el azok értékcsökkenését. Technikailag a társasági adóalanyok a jövőbeli várható tárgyi eszköz beszerzéseikre ú. n. fejlesztési tartalékot képezhetnek – olvasható az Írísz Office adótervezőinek reggeli egyperces válaszában a legfontosabb adózói kérdésekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság a nyeresége egy részét "félre teszi" abból a célból, hogy a jövőben ebből finanszírozza a tárgyi eszköz beszerzéseit. Finomhangolt adókedvezmény A nyáron elfogadott 2019-es adótörvény-csomagban pontosították a startup-adókedvezménnyel kapcsolatos előírásokat. A jogalkotók szembesültek a kapcsolódó szabályok hiányosságaival, és igyekeztek ezeket pótolni, de maradtak még nyitott kérdések.
A Tao. § (1) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben az adózó a társasági adó hatálya alatt a Tao. 7. § (1) bek. f) pontja szerint az adózás előtti eredményét fejlesztési tartalék képzés címén csökkentette, akkor – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint – köteles az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az utolsó adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani, és azokat 30 napon belül megfizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt a megszűnésről szóló társaságiadó-bevallásban kell bevallani. A Kata tv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban az adózónak lehetősége van arra, hogy ezt a rendelkezést ne alkalmazza a kisvállalati adó hatálya alá történő áttéréskor, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a Tao.
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége, valamint az adó megfizetésének kötelezettsége. Ha az adózó él ezen lehetőséggel, de a feltételeknek a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt mégsem felel meg, akkor köteles a fejlesztési tartaléknak a fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani. A társasági adót és a késedelmi pótlékot az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt akkor kell ezt a társasági adót és a késedelmi pótlékot megfizetni, ha az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem beruházás bekerülési értékének megfelelően oldja fel, illetve beruházásra nem használja fel. Érdemes megemlíteni, hogy a fejlesztési tartalék nem használható fel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
A fejlesztési tartalékot továbbiakban is a lekötése adóévét követő 4 adóévben tárgyi eszközzel kapcsolatban megvalósított beruházáshoz használhatja fel, figyelemmel a kivételekre. Felhasználható például lízingelt eszköz beruházásként elszámolt összegére vagy akár bérbe vett ingatlanon végzett beruházásra is. Nem oldható fel továbbá a fejlesztési tartalék: + nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszközzel; + térítés nélkül átvett eszközzel; + olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházás esetén, amely tárgyi eszközre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (például földterület, telek), vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Amennyiben a fejlesztési tartalék a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem kerül feloldásra, akkor a késedelmi pótlékot eddig az időpontig kell felszámítani és a rá jutó adóval együtt kell megfizetni. Reméljük tudtunk segíteni a változások nyomon követésében és értelmezésében. További kérdések esetén állunk rendelkezésére a email címen.
A javaslat célja egyértelműen a beruházások ösztönzése a következő években. 3. Mikortól alkalmazandó/alkalmazható a szabály? Az új szabályok első alkalommal a 2020. 05. 01-jét magába foglaló adóévre alkalmazandók, de az adózó döntésétől függően a 2019-es évre is alkalmazhatók. 4. Eljárási szabályok a 2019-es év vonatkozásában Ha az adózó döntése szerint az új szabályokat már a 2019-es év vonatkozásában is alkalmazni kívánja, úgy az eljárásrend attól függően alakul, hogy sor került-e már a bevallás benyújtására és/vagy a beszámoló elfogadásra került-e. Abban az esetben, ha 2020. 01-jéig már van benyújtott 2019-es társasági adóbevallás és elfogadott beszámoló, úgy a bevallás önellenőrzéssel módosítható 2020. 09. 30-ig, a számviteli beszámoló tekintetében pedig a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell lekötött tartalékot képezni. Abban az esetben, ha 2020. 01-jéig a társasági adóbevallás még nem került benyújtásra a 2019-es év vonatkozásában, de a beszámoló elfogadásra került, úgy a számviteli beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell lekötött tartalékot képezni.
Folyamatosan beszámolunk minden életbe lépő változásról, érdemes folyamatosan követni blogunkat. Olvassa el korábbi cikkeinket a témában itt!