1471. szeptember 20. Szerző: Tarján M. Tamás "Szomorú a királyok sorsa, amiért háborút kénytelenek viselni, mert gyakorta diadalmaskodnak ugyan, de mindannyiszor emberi vérrontás árán. (Hunyadi Mátyás magyar király) 1471. szeptember 20-án üzent hadat Hunyadi Mátyásnak (ur. 1458-1490) Jagelló Kázmér herceg, IV. Kázmér lengyel király (ur. Tényleg igazságos volt-e Mátyás király? – Bukaresti Rádió. 1447-1492) fia, aki a Vitéz János vezette összeesküvők felkérése nyomán formált igényt a magyar trónra. A nemesi szervezkedés nyomán meginduló lengyel betöréssel Mátyás uralma komoly veszélybe került, ám a király bölcs taktikájának köszönhetően utóbb vérontás nélkül oldotta meg a konfliktust. Bár a későbbi korok sorscsapásai nyomán az "igazságos Mátyás" alakját maguk a nemesek is nosztalgiával idézték fel, a nagy király uralkodása alatt egyáltalán nem bizonyult népszerűnek. Mátyás a bárók és az országgyűlés egymás elleni kijátszásával ugyan elérte, hogy a kormányzásban az ő akarata érvényesüljön, azonban abszolutisztikus módszereivel, a fokozott adóterhekkel és nyugati hódító hadjárataival az 1460-as évek végére komoly ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, ami idővel legközelebbi bizalmasait is árulásra sarkallta.
Lászlót kivégezték, Mátyást pedig foglyul ejtették. Előbb Bécsbe, majd Prágába hurcolták. Ki gondolta volna ekkor, hogy újabb esztendő sem telik el és már Mátyásnak hívják Magyarország királyát! Pedig így lett miután 1457. novemberében V. László Prágában váratlanul – a történészek szerint leukémiában – elhunyt. Eddigre Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, aki annak idején férjura hadjáratai alatt kemény kézzel igazgatta a Hunyadi birtokokat, és nagybátyja Szilágyi Mihály, aki mindig apja mellett harcolt, visszafoglalták Erdélyt. Mivel az elhunyt V. 1471. szeptember 20. | Kázmér lengyel herceg hadat üzen Mátyás királynak. László királynak nem volt gyermeke, így többen is esélyesek voltak a magyar trónra, többek közt a lengyel király, a szász herceg és III. Frigyes német császár. Utóbbinál volt ekkoriban a Szent Korona. Végül Szilágyi Mihály és Erzsébet kiegyezett a Garaiakkal, hogy Mátyást hazahozzák Prágából és királlyá választják. Erre a hagyomány szerint 1458. január 24-én, Budán a királyi palota alatt, a Duna jegén került sor, ahol főleg Szilágyi zsoldosai és a Hunyadi-párti köznemesek királynak választották az alig tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást, akire a nép azóta is csak igazságos Mátyás királyként emlékszik.
De nemcsak a szellemét, a testét is karban tartotta: a haditudományokra és a vitézségre apja és bátyja tanította, Mátyás pedig gyerekkorában már képes volt átúszni egy nagyobb folyót. Csakhogy Mátyásnak idejekorán fel kellett nőnie. Még tizenkét éves sem volt, mikor apja már menyasszonyt szerzett neki: a Hunyadiak legfőbb riválisának számító Cillei Ulrik tízéves lánya, Erzsébet volt a kiszemelt, aki nem mellesleg a hatalmas Cillei birtokok örököse volt. Erzsébet ezután a Hunyadiakhoz, míg Mátyás V. László király udvarába került – gyakorlatilag túszként. Tizenhárom éves volt, amikor apja, a dicső törökverő Hunyadi János a nándorfehérvári diadal után kitörő pestisjárványban meghalt (1456. augusztus 11. ). Nem egész egy esztendő sem telt el, amikor a bátyját, Lászlót lefejezték – alig töltötte be ekkor a tizennégyet. Igazságos Mátyás | Könyvtárak.hu - Tudás. Élmény. Kapcsolat.. Mielőtt Lászlóra lesújtott volna a pallos együtt mentek V. László király udvarába, holott apjuk, míg élt a lelkükre kötötte: soha ne menjetek együtt a király udvarába! Az előzményekhez tartozik, hogy Hunyadi László korábban megölette Cillei Ulrikot, V. László király pedig a rivális főurak Garai László és Újlaki Miklós unszolására fogatta le udvarában a két Hunyadi-fiút.
A mesemondók pedig példaként állították a királyokat a mesehallgatók elé, mintha azt üzenték volna: "Legyetek ti is olyanná, mint a királyok! Induljatok útnak, győzzétek le az ellenségeket, lépjetek szövetségre a segítőtársakkal, és keressétek meg a világszép királykisasszonyt! Uralkodjatok igazságosan, vezessétek az életeteket bölcsen! " Mátyás uralkodása kezdetén visszaverte a különböző szövetségek támadásait. Célja, egy erős magyar központosított rendi monarchia megteremtése volt. Ennek érdekében megnövelte több, már működő hivatal (kancellária, kincstartóság, felsőbíróság) szerepét az államügyek irányításában. A kincstár számára biztosította a vám- és adószedés (pl. kapuadó) jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. A megnövekedő királyi jövedelmekből állandó zsoldos hadsereget szervezett, amely fekete sereg néven vált ismertté. Külpolitikájában is elsődleges célja egy erős magyar birodalom megteremtése volt (Horvátország, Szilézia, Stájerország, Karintia elfoglalása), amely sikerrel veheti fel a harcot a Török Birodalommal szemben.
Vitéz János és a Hunyadiak hívei hazahozták (nagybátyja, Szilágyi Mihály támogatásával), 1458-ban meg is érkeztek a fővárosba, ahol királlyá választották. A házasságot végül 1463-ban ejtették meg, de egy év múlva Katalin meghalt gyermekágyi lázban, a fiúgyermek is meghalt. 1476-ban nősült újra, amikor Aragóniai Beatrixot vette el. Érdekesség, hogy fia, Corvin János házasságon kívül született egy bizonyos Edelpeck Borbálától. Kiskorú volt, mikor a trónra került, mellé Szilágyi Mihályt nevezték ki kormányzónak, aki összeesküvést szervezett ellene ( érdekesség, hogy később Vitéz János és Janus Pannonius is szembefordult vele, miután Csehország ellen indult és legyőzte Podjebrád Györgyöt). Mátyás ezt megtudta, majd börtönbe zárta nagybátyját. A kolozsvári szobor megkoszorúzása 1943-ban: A német-római császárral se jött ki, de vele békét kötött, és épp a bécsújhelyi megállapodással került vissza 80 000 aranyforintért a Szent Korona Magyarországra. Ezzel 1464 márciusában Székesfehérváron is megkoronázták.
"Mátyás, az igazságos…" "Mátyás, az álruhás országjáró…" "Mátyás, a művelt reneszánsz király…" "Az okos király…" Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn. Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik. De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse "kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is".
Adott egy esős őszi nap, egy nagy adag friss házi tepertő, a kamra polcon néhány üveg saját készítésű szilva lekvár. Akkor mai program legyen tepertős, lekváros papucs készítése. A férjem anyukája isteni finoman készíti. Tőle van a recept. Persze vannak benne olyan részek, amelyek nem konkrét adagot írtak, (pl. tepertő mennyiség vonatkozásában: Majd érzed, hogy mennyi kell bele, amit a tészta kíván- mondta Ő. ) Én számszerűsítettem a mennyiséget. :)) Hozzávalók: 60 dkg liszt 20 dkg darált tepertő 1 ek zsír 2 dkg élesztő 1 tk cukor kb. 1-1, 5 dl tej 1púpos tk só 1 tojás kb. 1 kis doboz tejföl (én kefírt használtam, mert az volt itthon) szilvalekvár A langyos tejben pici cukorral, életet leheltetek az élesztőbe. A lisztet beleszitálom egy tálba, hozzáadom a sót, a tojást, és elmorzsolom benne a zsírt. Alföldi receptek: Szilvalekváros, tepertős papucs. Mehet bele a darált tepertő és összeállítom a kefírrel. Egy könnyű, zsíros tésztát kapok. Lisztezett edényben pihentetem, szobahőmérsékleten kb. egy óráig. Két-három mm vastagságúra nyújtom, kis négyzeteket vágok belőle.
Igazi régi kedvenc, örök klasszikus, amely a házi, nagyiféle szilvalekvártól lesz ellenállhatatlanul finom. A retró sütik közül nehéz kiválasztani, melyik is a legnagyobb kedvenc. Bár a világ minden pontján találni valamilyen mennyei édességet, mindenkihez a régi családi receptek állnak a legközelebb. Tepertős szilvalekváros papucs. Ha csak megérzi az ember a készülő finomság illatát, máris megrohamozzák a régi emlékek azokból az időkből, mikor a szeretett nagymama sütött, főzött szíve kincseinek. Lehet bármilyen idős is az ember, ezektől az élményektől újra gyereknek érzi magát. A kézzel nyújtott tészta és a nagyiféle házi szilvalekvár sokakban idézi fel ezeket az emlékeket. Bár rengeteg modern köntösbe burkolt süti hódít manapság, a régi nagy kedvencek, mint amilyen a mamaféle szilvalekváros papucs, sosem merülnek feledésbe. Süsd meg te is a retró süteményt, hadd ismerje meg azokat a régi ízeket és illatokat az ifjabb generáció is, amelyeken te is felnőttél. Szilvalekváros papucs Hozzávalók 4 személyre 30 dekagramm finomliszt 1 csipet só 8 dekagramm porcukor 10 gramm élesztő 1 darab tojás (szobahőmérsékletű) 12 dekagramm olvasztott vaj 1 deciliter tej 1 darab tojás a kenéshez porcukor a szóráshoz ízlés szerint szilvalekvár Előkészítési idő: 50 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: A lisztet szitáljuk keverőtálba, adjuk hozzá a sót, porcukrot, utána szépen keverjük egybe, majd az élesztőt is morzsoljuk hozzá.
A kis " papucsok " tetejét megkenem felvert tojással és tepsibe rakom. A 180 fokra előmelegített sütőbe teszem a tepsit és 10 - 12 perc alatt megsütöm. Jó étvágyat kívánok hozzá!