Koch Csaba, amellett, hogy kiváló borász, tagja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségének, a Magyar Bor Akadémiának, vezeti a Hajós-Bajai borvidéket, és nem utolsó sorban sikeres üzletember. A Koch Borászat 2014-ben az Év Pincészete lett, 2017-ben elnyerte a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díjat, idén pedig a rangos CUECO – Best European Winery elismerést. Csaba nagy hangsúlyt fektet a külföldi piacon való megjelenésre, így borai a környező országokon kívül megtalálhatók többek között az Egyesült Államokban, Japánban, Brazíliában, Kínában, Angliában is. A közeljövő legfontosabb célkitűzése az idén elindult bioborászat bővítése, fejlesztése, főleg rezisztens szőlőfajtákkal. Hogy mit ígér Csaba azoknak, akik ellátogatnak hozzájuk? "Mindazok, akik ellátogatnak hozzánk, a legnagyobb gonddal készített boraimat kóstolhatják meg. Szeretem a vendégeket kivinni az ültetvényekbe, megmutatni a saját szőlőtermesztési technológiánkat, a "boldog szőlőt". A pincészetben minden folyamatot szemügyre tudnak venni, kollégáimmal szívesen válaszolunk bármilyen kérdésre.
Megválasztották a 2019-es év Egri Bortermelőjét | Főoldal / Gasztro / Megválasztották a 2019-es év Egri Bortermelőjét Szerző: Szerkesztőségi cikk | Dátum: 2019-07-15 18:38 Július 11-ével elkezdődött a régió legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, az Egri Bikavér Ünnep, ahol hagyományosan minden évben átadják az Év Egri Bortermelője kitüntető díjat. Az idén immár XXIII. alkalommal megrendezett fesztiválon az Év Egri Bortermelője vándordíjat Tóth Istvánné Rózsika, a Varga Pincészet feldebrői birtokának igazgatója vehette át Tarsoly Józseftől, Eger Város Hegyközségének hegybírójától. Tóth Istvánné pályája során számos sikert ért el hazai és külföldi versenyeken, 2019-ben pedig - egyedülállóként a magyar borászok között - három párizsi és három berlini aranyérmet, Brüsszelben pedig egy nagy aranyérmet nyert el a feldebrői borokkal. Az ünnepségen részt vettek még az Egri Borlovagrend tagjai, illetve a Bikavér Ünnepen megjelent celebritások; Dr. Ternyák Csaba egri érsek őexcellenciája, Tarlós István Budapest főpolgármestere, Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő és Habis László Eger Város polgármestere.
Günzer Tamás vehette át villányi borászatában szerdán Az Év Pincészete Magyarországon díjat. A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította meg Az Év Pincészete Magyarországon kitüntető címet. Az Év Pincészete 2019 díjjal kitüntetett Günzer Tamás villányi pincészete 2019. október 9-én. Fotó: MTI/Sóki Tamás A szakmai körök szavazatai alapján a díj egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét díjazza, amely tevékenységével, a szőlőtermesztés, a borkészítés és értékesítés, valamint a borturizmus teljes vertikumában a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítését tartósan, eredményesen és magas színvonalúan szolgálja – közölte az MTI-vel szerdán a Magyar Bor Akadémia. Mint emlékeztetnek, a kiíró szervezetek felkérik az általuk a címre méltónak tartott pincészeteket, hogy pályázzanak a cím elnyerésére.
Koch Csaba Hajós-Bajai borvidéki borász, az év bortermelője (b) és a tavalyi győztes Balla Géza Arad-hegyaljai borász. Fotó: MTI/Mohai Balázs A tájékoztatás szerint a díjat Év Bortermelője elnevezéssel 1991-ben adták át először azzal a szándékkal, hogy elismerje egy hazai borász kimagasló szakmai teljesítményét, többéves munkáját. Mostanra sokkal nagyobb a verseny. Az állandó kiváló minőségen kívül számítanak a borversenyen elért eredmények, a marketing, a külcsín és a belbecs, a szerethetőség, a borászat iránt keltetett szimpátia és nem utolsó sorban a borász személye.
Mostanra sokkal nagyobb a verseny. Az állandó kiváló minőségen kívül számítanak a borversenyen elért eredmények, a marketing, a külcsín és a belbecs, a szerethetőség, a borászat iránt keltetett szimpátia és nem utolsó sorban a borász személye.
A díj átvételét követően Tóthné Rózsika köszönetet mondott azoknak, akik támogatták pályafutásában, mindenekelőtt a családjának, akik lehetővé tették számára, hogy a szüreti időszakok két hónapja alatt csak a munkájának éljen. Forrás: Varga Pincészet Sajtóközlemény
A poroszok szeptember 20-án körülzárták Párizst, s október 27-én a Metzben még kitartó Bazaine, majd január 28-án Párizs is megadta magát. Átrendezte a világ politikai térképét A franciák megaláztatását az tetőzte be, hogy 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörterében kiáltották ki a Német Császárságot, amelynek első uralkodója I. Vilmos lett. Porosz francia háború. A szigorú feltételeket tartalmazó előzetes békeszerződést február 26-án írták alá, ezután a német csapatok parádét rendeztek Párizsban. Az események hatására felkelés tört ki a francia fővárosban, így jött létre a két hónapig fennálló Párizsi Kommün. A Német Birodalom kihirdetése a Versailles-i palota tükörterében, 1871. január 18-án, Anton von Werner festményén Forrás: Wikimedia Commons/Anton von Werner A háborút végleg az 1871. május 10-i frankfurti béke zárta le, amellyel Németország megszerezte Elzászt és Lotaringia északi részét, Franciaország ötmilliárd frank hadisarcot fizetett, ennek kiegyenlítéséig, 1873 szeptemberéig német csapatok 21 francia megyét szálltak meg.
Sándor cárnál (ur. 1855-1881), sikertelenül próbálták revánsra késztetni a megalakuló Osztrák–Magyar Monarchiát, és még Dél-Tirol ígéretével sem tudták rávenni II. Viktor Emánuel olasz királyt (ur. 1861-1878) a hadba lépésre. Porosz Francia Háború Régi Térkép Gravírozás Képe — Stock Fotó © ruskpp #258085542. Napóleon birodalma elszigeteltebb volt, mint valaha; Bismarck jól tudta ezt, ezért a hatvanas évek végén már tudatosan arra törekedett, hogy hadüzenetet provokáljon ki Párizstól, amire aztán a spanyol trón körüli vita biztosított lehetőséget. 1868-ban, a Prim tábornok vezette puccs után II. Izabella királyné (ur. 1833-1868) lemondott az ibériai ország koronájáról, melyet ezután I. Vilmos rokona, a Hohenzollern-Sigmaringen ágból származó Lipót herceg próbált megszerezni. Napóleon érthető módon kifogásolta, hogy országát a porosz királyi dinasztia két tűz közé szorítsa, ezért többször tiltakozott a jelölés ellen, 1870 júliusában pedig egyik diplomatája, Vincent Benedetti révén próbálta meggyőzni a Hohenzollern uralkodót. Ezen tárgyalásokhoz kapcsolódott a Bismarck által Vilmosnak küldött emsi távirat, melynek szövegezése – a benne szereplő állítólagos inzultusok leírása – hamarosan felszította a sajtóban a francia-porosz ellentétek lángját.
A porosz–francia háború 1870 – 1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között. A "kisnémet" egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal, mivel III. Napóleon (1852–1870) országa nem nézte jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget. Története [ szerkesztés] A Habsburg Birodalom katonai vereségét követő prágai béke ( 1866. augusztus 23. DUOL - A porosz–francia háborúban a németek fölényesen nyertek. ) után III. Napóleon császár minden igyekezete arra irányult, hogy a váratlanul megnövekedett szomszédját elszigetelje, és ha szükséges, katonai csapást mérjen rá. Az ehhez szükséges katonai szövetséget azonban nem sikerült összekovácsolni. Az Olasz Királyság még Dél-Tirolért cserébe sem volt hajlandó Poroszország ellen fordulni, hiszen az 1866 -os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok szövetségeseként szerezhette meg Venetó tartományt. A Monarchia pedig nem merte német népeit a poroszok ellen indítani, bár a reváns végett több nacionalista érzelmű osztrák katonai kör sürgette mindezt, ám Andrássy Gyula közbelépésének is köszönhetően erre nem került sor.
Eközben a németek bezárták: szeptember végére elfoglalták Strasbourgot, és teljesen körbevették Franciaország fővárosát, amelyet a következő hónapokban könyörtelen ostromnak és bombázásnak vetettek alá. 1871. január 19-én a francia kormány kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni az átadásra., Egy nappal korábban, Franciaország további megaláztatásában, az egyesítés Bismarckiai álma teljesült, mivel I. Vilmos Poroszországot az új német állam császárává vagy kaiserévé koronázták, egy ünnepségen, amely a tükrök pazar Csarnokában, a párizsi Versailles-palotában zajlott. az 1871. május 10-én Frankfurt am Mainban aláírt végleges szerződés feltételei szerint Németország csatolta Elzász (Belfort kivételével) és Lorraine francia tartományokat; a franciákat öt milliárd frank összegű kártalanítás megfizetésére is kötelezték., A német csapatok 1873 szeptemberéig elfoglalták Franciaországot, amikor az összeget teljes egészében kifizették. A francia-porosz háború és az azt követő német megszállás közel három éve a növekvő ellenségeskedés kezdetét jelentette Franciaország, befolyása és hatalma hanyatlása, valamint Németország törekvése, egy technológiailag és iparilag kiváló nemzet, amely a 20. Az 1870-71. évi francia-porosz háború gyalogsági tűzfegyverei - Kapszli.hu. század első évtizedére építette a legerősebb szárazföldi hadsereget az európai kontinensen., 1914 nyarán ez a rivalizálás teljes körű globális hadviselésbe torkollott, Franciaország és a szövetségesek Németország és a központi hatalmak ellen csaptak össze a világ eddigi legpusztítóbb konfliktusában.
Fő célja Németország egyesítése volt porosz hegemónia alatt, Ausztria kizárásával, ennek érdekében fejlesztette és modernizálta országa hadseregét. 1864-ben még Bécsre támaszkodva hódította el Dániától Schleswiget és Holsteint, de 1866-ban ügyes diplomáciai manőverek után már az Osztrák Császárság ellen indított háborút és Königgrätznél döntő győzelmet aratott. Vesztes ellenfelét nem alázta meg, de rákényszerítette, hogy ismerje el a Német Szövetség feloszlását, ezzel véglegessé vált, hogy a német egység porosz vezetéssel valósul meg. Egy hónappal a háború után létrejött a porosz vezetésű Észak-német Szövetség, amely a délnémet államokat is Poroszországhoz akarta kötni. Ez azonban már sértette Franciaország érdekeit, amely attól tartott, az egységes Németország létrejöttével megbillen az európai erőegyensúly. Hadat üzentek az Észak-német Szövetségnek Bismarck elkerülhetetlennek és szükségesnek látta a háborút, s igyekezett kiprovokálni azt. Az alkalom akkor érkezett el, amikor a spanyol forradalom után, 1869-ben a madridi kormány I. Vilmos porosz király egyik rokonának ajánlotta fel a trónt.