A Jókai-díjat elnyert pályázó három éven belül nem nyerheti el újból a díjat, de írása megjelenhet az évkönyvben. Levélcím: Jókaiho všeobecnovzdelávacie a múzejné združenie Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület Palatínova 13 (Nádor utca 13. ) 945 01 Komárno, Szlovákia; Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1134 Budapest, Magyarország Gidófalvy út 29.
A Regénytár 2013. augusztus 31-ig folyamatos jegyzetpályázatot hirdet, amelyre bárki jelentkezhet tetszőleges számú, magyar nyelven megírt saját munkájával. A műveket kizárólag Microsoft Word 97-2003-as formátumban, a e-mail címen fogadjunk. Az… Tovább
Kanizsai Antológia 2016 Szeretemváros Kiíró: Élő Irodalom – Élő Könyv Műhely Beküldött pályamű címe: Visszajövök Megjelenés: 2016 nyár Kurtakrimi Beküldött pályamű címe: Tolvajverés lámpafénynél Megjelenés: 2016. nyár Sodrásban 2016 Antológia Kiíró: Vizuális Pedagógiai Műhely BT., Kortárs Magyar Irodalom FB oldal Beküldött pályaművek címe: Borzalmak reggele Szerelmi történet Két szívdobbanás Megjelenés: 2016 december
2019. 01. 23. - 15:21 "Szárnypróbálgatók 2019" címmel irodalmi alkotópályázatot hirdetett a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata és a Faludy György Irodalmi Műhely. A pályakezdő és gyakorló költők, írók megmérettetésén sikeresen szerepelt dr. Lordovics István, a Nyíregyházi Törvényszék bírósági titkára. Bírósági siker a „Szárnypróbálgatók 2019” elnevezésű országos irodalmi pályázaton | Magyarország Bíróságai. A döntőben elért teljesítménye eredményeként "líra" kategóriában bronz minősítésű oklevéllel díjazták. A versírásról kérdeztük a jogász költőt. Honnan értesült a pályázatról? Korábban indult-e hasonló irodalmi versenyen? Egy versíró barátom tájékoztatott a pályázati lehetőségről, így szereztem tudomást róla. Korábban az Országos Bírósági Hivatal által készített "Ezek is mi vagyunk" kötet 2018-as felhívására jelentkeztem. A kiadványba be is került "Nyáresti Leltár" című versem. Tavaly "Az Év Jogász Költője - Az Év Jogász Írója" pályázaton is elindultam. Bár ott nem nyertem el a címet, de a pályázatra beérkezett művekből válogatott, "Hálózsák a felhőn" című antológiába is bekerült egy művem.
A "Szárnypróbálgatók" alkotópályázatra először jelentkeztem, itt bekerült a versem a döntőbe, és a döntőn belül is kaptam egy bronz minősítésű oklevelet. A döntőbe jutott 127 költő alkotásaiból szintén megjelent egy válogatás. A "Szárnypróbálgatók" pályázaton kik értékelték a verseket? A felhívás a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata és a Faludy György Irodalmi Műhely pályázata volt. Góg János, Juhász Gyula-díjas költő és Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő értékelték a műveket, illetve adták át az okleveleket 2019. január 19-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Mikor kezdett el szépirodalmi műveket írni? Mi volt az, ami inspirálta? Hozzávetőleg három éve írok verset napi szinten, előtte ez nagyon szórványos volt. Azt gondolom, úgy, mint az elmúlt néhány ezer évben a legtöbb költőt, általában a szerelmi élmény az, ami versírásra késztet. A jogászi hivatás inspirálja-e az írást, illetve az írás hatást gyakorol-e Önre a mindennapi munkában? Irodalmi pályázat: Jókai-díj 2019. (Határidő: 2018. október 31.) | CINKE - Civilek Nevezetes Kulturális Eseményei. Van valamifajta kölcsönhatás gyakorlatilag az irodalmi és a jogászi nyelv között.
Mai fejjel talán el sem tudjuk képzelni mekkora lépés volt ez akkoriban. Nem csak azért mert Marie Curie mindezt nőként érdemelte ki egy száz százalékig hímsoviniszta világban, hanem azért is mert lengyelként a kirekesztéssel és az idegengyűlölettel is meg kellett küzdenie. Marie Curie Forrás: AFP Marie Curie Maria Skłodowska néven született 1867-ben, egy tanár házaspár ötödik gyermekeként Varsóban, ami abban az időben az orosz cár fennhatósága alatt állt. A cár célkitűzése akkoriban nem kevesebb volt, mint hogy kiirtsa a lengyel nyelvet és kultúrát. Maria tizenöt éves korában a varsói lánygimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett le, ám mivel lengyel volt, ráadásul pedig még nő is, az egyetemre nem nyert felvételt. Radioaktív - monodráma Marie Curie élete alapján - | Jegy.hu. A középiskola után egy ideig nevelőnői munkákat vállalt, miközben azt tervezgette, hogy egyszer majd ő is eljut a nővére után Párizsba, az egyetemre. Mikor végül apja anyagilag olyan helyzetbe került, hogy megengedhette magának, hogy finanszírozza lánya tanulmányait, Maria is Franciaországba utazott, és felvételt nyert a Sorbonne-ra.
Bemutatunk öt olyan nőt, akik művészetükkel, munkásságukkal beírták magukat a történelembe, és egyben a várost is, amely közel állt a szívükhöz. Marie Curie – Lengyelország, Varsó Fotó: Shutterstock A kétszeres Nobel-díjas Marie Curie (1867-1934) mindig rendkívül büszke volt lengyel származására. A nevéhez köthető kémiai elemet, a polóniumot is hazájáról nevezte el, amiért élete második Nobel-díját nyerte el. Marie Curie élete és munkássága by Marcell Kurdi. Bár a világ a tudósnőt a férjezett nevén ismerte meg, a híres fizikus örömmel viselte lánykori nevét. Ennek megfelelően jelenleg is szülővárosában, a varsói Maria Skłodowska-Curie Múzeumban őrzik hagyatékát. Nem véletlen, hogy itt lehet megtekinteni most eredeti fényképeit, leveleit, dokumentumait és személyes tárgyait, hiszen a fiatal Maria ebben a 18. századi épületben élt. A múzeumban életrajzi tárlatot láthatunk, állandó és időszakos, különleges kiállításokkal is várja az érdeklődőket. Az ifjú hölgy – aki 24 éves korában költözött el hazájából, és telepedett le Franciaországban – nagymértékben hozzájárult a radioaktivitás elméletének kidolgozásához, és úttörő szerepet játszott a radioaktív izotópok a szövetnövekedés elleni használatának kifejlesztésében, amely a modern rákgyógyítás alapja lett.
A csöveket ő maga állította elő tisztított rádiumból, a későbbiekben pedig röntgenasszisztenseket képezett ki a munkára. Marie és Pierre Curie-nek munkájuk során fogalmuk sem volt róla, hogy tudományos felfedezésükért mekkora árat kell majd fizetniük. Akkoriban még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes hatásairól, így Marie a legkisebb elővigyázatosság nélkül dolgozott a radioaktív anyagokkal, a tesztelésre szánt, radioaktív izotópot tartalmazó csöveket például a zsebében hordozta, és az íróasztala fiókjában tárolta. Az asszony 1934 tavaszán Lengyelországba utazott, ez volt azonban az utolsó hazalátogatása. Még az év július 4-én a kelet-franciaországi Passyban, a Sancellemoz nevű szanatóriumban csontvelő-elégtelenségben elhunyt. Ma már szinte biztosan tudjuk, hogy halálát a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta. Az asszonyt a sceaux-i temetőben temették el férje mellé, majd hatvan évvel később, 1995-ben maradványaikat a párizsi Panthéonban helyezték el, munkájuk iránti tiszteletből.
A gyönyörű növényzettel övezett vízi utat Kahlo és férje, Rivera is imádta – rendszerint összeölelkezve hajókáztak és élvezték a madarak csicsergését, a tarka virágok látványát. A festőnő szenvedélyessége a számos őt ért tragédia ellenére is élete végéig kitartott, nagy örömét lelte a mariachi zenekarok játékában, miközben tequilát kortyolgatott. Egy ilyen hajóút tökéletesen feleleveníti Kahlo pozitív életszemléletét, színes személyiségét. Rosa Parks – Montgomery, USA Fotó: Shutterstock Rosa "Lee" Louise McCauley Parks (1913- 2005) azzal, hogy 1955-ben nem állt fel a helyi buszjáraton, beírta magát a világtörténelembe. Parks ugyanis nem adta át ülőhelyét egy fehér bőrű utasnak, annak ellenére, hogy erre a jármű vezetője is felszólította. Letartóztatása vezetett a montgomery buszbojkotthoz, a történelem legikonikusabb faji megkülönböztetés elleni megmozdulásához. Bár az áruházi dolgozóból lett polgárjogi aktivista a családjával elköltözött Hamptonba, majd onnan Detroitba, a történelmi pillanatról és Rosa életéről a montgomery Rosa Parks Múzeumban kaphatunk mélyebb képet.