Saját történelemóráimra visszatekintve, nincs emlékem arról, hogy akár az általános-, akár a középiskolában szó esett volna róla. S mind a mai napig rengeteg a lekicsinylő leírás, a hősök deheroizálása, a kilúgozott, lényegrejtő történetmesélés erről az eseményről. Nem véletlenül. A magyarok kiirtását parancsba adó IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király szellemi örökösei ma is köztünk élnek. De szerencsére mi is itt vagyunk. Megfogyva bár és megcsonkított hazában, de ellenlábasaink legnagyobb bánatára, mégiscsak itt vagyunk! Hála és köszönet ezért a pozsonyi csata hőseinek! Vezető kép: A pozsonyi csata egy 1850-ben készült grafikán. Forrás: Wikipedia
Ezzel a csalással igyekszik bizonyítani, hogy szó sincs itt semmi olyasmiről ami jelentős dolog lehet a magyarság számára, sőt sugallja, tagadjuk meg azokat is akik ilyesmit állítanak, az állított csalását viszont egy hivatkozással megjelöli. Vigyázzunk, mert ezek csalnak! Mi a teendő: Itt is újra szeretném felhívni minden hazafias gondolkodású társamat arra, hogy amennyire megteheti, fogalmazzon pontosan. Egy-egy ilyen elkapott, elírt félmondatot ellenünk a magyarság ellen fordítanak. Mindenki javítsa ki a hibás gondolatokat, ha látja valahol és hangsúlyozza ki, hogy mennyire fontos adott esetbe az a tény, hogy: A West Point katonai akadémián ajánlásként a konzultációs anyagok között szerepel a Pozsonyi csata. Végezetül én büszke vagyok erre a filmre, és nem térek ki semmilyen részletre sem, ami elhibázott. Teljes szívemmel gratulálok minden résztvevőnek, aki felmerte vállalni egy nép és nemzetellenes világban ennek a filmnek, az elkészítését. Várom a film folytatását. Article source:
méhészet és borászat), de a korabeli fegyverzetről, valamint az öltözetről is szakértői igénnyel értekezik. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (Fotó: Nemzeti Fotótár/Vasvári Tamás) A csata rekonstruálásához salzburgi, freiburgi és bajor évkönyvekben, nekrológokból fennmaradt írott források és azóta született publikációk, értekezések álltak az alkotók rendelkezésére, de az átfogó képhez számos közvetett forrás feldolgozása is hozzájárult a 16. századi Johannes Aventinus történetíró korábbi évszázadok leírásaiból származó szövege, amely idézi IV. ( Gyermek) Lajos keleti frank királynak a magyarok kiirtásáról szóló nyilatkozatát ( a csonka változat szerint: " eliminandos esse " - a szerk. ), éppúgy hitelesnek tekinthető, mint azok a bizánci és arab források, amelyek a magyarok haditechnikáját ismertetik – világított rá az igazgató. Mint mondta, ezekből tudjuk azt is, hogy a 10. század eleji, főként lovas harcosokból álló magyar sereg összlétszámában nagyjából húszezer főt számlálhatott, míg a nyugatiak valószínűleg hatvan- és százezres közötti létszámot elérő haddal indultak a csatába.
De még ezt is el lehetne fogadni, ha a tartalom rendben lenne, ugyanis én hiszek a "ronda és finom" elvében, azaz ha egy kicsit amatőr a kivitelezés, de jó a történet, szerethető karakterek vannak egy rajfilmben, akkor elfogadható. Sajnos a tartalommal kapcsolatban rengeteg történész kifejtette az álláspontját, hogy tele van anakronizmusokkal, olyan dolgokkal, amiket semmilyen forrás vagy régészeti lelet nem támaszt alá. Természetesen ezt is megmagyarázták, hogy mindez direkt volt, ez szimbolikus… Érdekes, hogy még házon belül sem aratott osztatlan sikert a film, mivel a Magyarságkutató Intézet két történésze is elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotásról. Kiderül, hogy a csatáról kevés forrás áll rendelkezésre. De ez még nem jogosítja fel az alkotókat arra, hogy hatalmas csúsztatásokat illetve fantáziadús kiegészítéseket tényként állítsanak be. Nem az a baj, hogy a film bemutat egy olyan elméletet, ami a készítőknek szimpatikus, hanem az, hogy mindezt kész tényként közlik. A filmben a szkíta-hun-szarmata-magyar rokonság mellett döntenek, és úgy állítják be, mintha az 500 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek és a magyarok ugyanazok, mivel a honfoglalást visszatérésként emlegetik.
Fentről a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, de még a Gerecse vonulatai is kiválóan látszanak megfelelő időjárási körülmények között. 2 / 8 Télen könnyen előfordulhat az is, hogy míg odalent minden ködbe burkolódzik, a kilátó ragyogó napsütéssel fogad titeket. Ilyenkor a panoráma egyedivé válik. A hullámzó felhőpaplanból kibukkanó hegycsúcsok látványa életreszóló élménnyel ajándékozza meg a jó időben, jó helyre tévedt természetjárókat. Boldog Özséb – Wikipédia. Ide csak és kizárólag kilátórajongók kattinthatnak! Ha még többet szeretnél megtudni a Boldog Özséb-kilátóról, lapozd fel magazinunk 2016. december-januári számát. Forrás:
Túra, túraútvonal, kirándulás Ez a túra útvonal viszonylag könnyedén leküzdhető még azok számára is, akik kevesebb túrázási tapasztalattal rendelkeznek. Kevesebb, mint 500 méter szintkülönbséget tesz meg és szinte eltéveszthetetlen turistautakon ell előre haladnod. Boldog Özséb-kilátó - Utazasok.org. Kiindulópont: Kétbükkfa nyereg Típus: körtúra Időtartam: 4 óra (pihenőkkel, gyerekekkel 5 - 6 óra) Szintkülönbség: 480 m fel és le Túratáv: 14, 8 km Nehézség: könnyű Ajánlott min. életkor: 6 év / fiatalabbak hordozóban Innivalót nyilván érdemes magunkkal vinni az útra, de a Trézsi-kútról és Klastrom-kútról is vehetünk vizet (amelyeket útközben találunk). Ez a túraútvonal zöld kereszttel van jelölve és két oldalt többnyire hatalmas bükkfák szegélyezik. Az út bizonyos hányada egy szintben halad, majd egy idő után a bükköst felváltják a tölgyesek. A végső célpontot jelentő Pilis-tetőre egy gyönyörű tisztásról vezet felfelé az út és itt fogjuk megpillantani a 17 méter magas Boldog Özsébről elnevezett kilátótornyot, illetve a mellette szélesen elterülő platón található korabeli rakétasillót.
1 1 Szent Kereszt monostor, Klastrompuszta Indulj el délre ezen földút 2 Eddig: 0. 1 km| 1 perc Tovább enyhén balra keletre ezen földút 3 Eddig: 0. 1 km| 1 perc Tovább enyhén jobbra délkeletre ezen földút 4 Eddig: 0. 5 km| 8 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 5 2 Eddig: 0. 6 km| 9 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 6 Eddig: 0. 7 km| 10 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 7 Eddig: 0. Kilátó a Pilisben, ami évezredes gyakorlatot idéz. 7 km| 11 perc Tovább egyenesen északra ezen földút 8 Eddig: 1. 0 km| 16 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 9 Eddig: 1. 1 km| 16 perc Tovább enyhén jobbra északkeletre ezen földút 10 Eddig: 1. 1 km| 17 perc Tovább egyenesen északra ezen földút 11 Eddig: 1. 5 km| 22 perc Tovább egyenesen északra ezen földút 12 Eddig: 1. 5 km| 23 perc Tovább enyhén jobbra északkeletre ezen földút 13 Eddig: 1. 7 km| 25 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 14 Eddig: 1. 7 km| 26 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen földút 15 Eddig: 1. 8 km| 27 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen gyalogút 16 Eddig: 2.
A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdőrengetegébe, s a Pilis-hegy oldalában található barlangokban a mai Kesztölc-Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében remeteéletet éltek, majd itt felépítették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262-63-ban IV. Orbán pápához már rendalapítási kérelemmel fordultak. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek. (Forrás:) A kilátót minden látogató kizárólag csak saját felelősségére veheti igénybe. A látogatás szabályai ezen a linken érhetőek el! Az átadón készült videó itt tekinthető meg. Állapot: kereshető 3 játékos jelölte kedvenc ládájának K R W értékelés (314 db): környezet: 4.
mintegy 100 millió forintot fordított rendrakásra. Az erdészek a feladatukat immár betöltött erdővédelmi kerítéseket, használhatatlanná vált magasleseket, romos épületeket bontottak, illegális hulladéklerakókat számoltak fel, és számos... Havasak a Pilis, a Karancs és a Mátra hegycsúcsai is (KÉPEK) Ahogy arra az már vasárnap felhívta a figyelmet, november végére megérkezett a tél az élményekben gazdag magyar erdőkbe is. Az ország számos pontján havazik, a Pilis-tetőn, Dobogókőn, a Prédikálószéken, a Kékestetőn, és a... A csodálatos Pilisszántó – Szakrális séta a Csillagösvényen a Pilis Keresztjéhez és Jézus szobrához (+KÉPEK) Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Pilis. Rövid idő alatt elérhető fővárosból, csodálatos természeti értékeket rejtenek erdejei, emellett pedig sokan szakrális helynek is tekintik. Dobogókőn, de számos más helyen is találkozhatunk keresztény, táltos, pogány vagy éppen... Percre kész időjárás-jelentés a Pilisi Parkerdő egyes kilátóiból Az elmúlt este orkánerejű széllökéseit a pilisi erdőkben is lehetett érezni, a Visegrádi-hegységben található Prédikálószéken például 103 km/h-s széllökéseket regisztrált a meteorológiai mérőberendezés.