Kép forrása: Kaláka Fesztivál 50 év – egy fél évszázad. Csak azok tudnak fennmaradni ennyi ideig, akik igazán időtálló és kimagasló teljesítmény tudnak nyújtani, akik márkaértéke az évek folyamán egyre erősebb lesz. A Kaláka Fesztivál szintén kerek évfordulóhoz érkezett, a Fesztivál 2019-ben ünnepli 40. évfordulóját, melyet az idén szintén jubiláló, 50. éves Kaláka zenekar hívott életre még 1980-ban, így lehet Közép-Kelet-Európa legrégebbi folkzenei fesztiválja. Hagyomány, stílus és műfajteremtő. Szakmai hatása a sok évtizedes tevékenységén mérhető le. A Kaláka Fesztivál egy hamisítatlan összművészeti fesztivál, mely a gazdag zenei kínálat mellett színházi programokkal, versszínházzal, gyerekelőadásokkal, képzőművészeti kiállításokkal, népművészeti vásárral gazdagítja a látogatók élménytárát. A fesztivál valamennyi eseménye középpontjában a folkzene/világzene és az irodalom áll, de más műfajok képviselői is helyet kapnak a programban. Az idei fesztiválról: 40. Kaláka fesztivál hagyományos nyitóelőadásának, a Verskoncertnek idén újra Bélapátfalván, a csodaszép Ciszterci Apátság épülete ad otthont, ahol Máté Gábor és a Kaláka Kosztolányi estjét hallgathatják meg az érdeklődők.
( Kaláka Fesztivál szócikkből átirányítva) Kaláka fesztivál A fesztivál egri emléktáblája az Érsekkertben Helyszín 2011-ig: Diósgyőri vár, 2012-től: Eger Aktív évek 1980 óta Dátum június negyedik hétvégéje Típus zenei fesztivál A Kaláka fesztivál weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Kaláka fesztivál témájú médiaállományokat. A Kaláka fesztivál (korábban Kaláka folknapok, Kaláka folkfesztivál) a Kaláka együttes által szervezett nyári folkzenei fesztivál. Fő helyszíne 1980 és 2011 között a Diósgyőri vár volt, de több eseményt Miskolc és Diósgyőr különböző helyszíneire is elvittek. 2012-től – a Diósgyőri várban folyó átalakítási munkálatok miatt – a fesztivált Egerben rendezik meg. [1] Története [ szerkesztés] Az első, még csak kétnapos fesztivált 1980 júniusában rendezték a Diósgyőri várban, miután Miskolc városának, ezen belül a Városi Művelődési Központ munkatársának, Barta Évának a kezdeményezése találkozott a Kaláka együttes elképzeléseivel. A Kaláka ekkor már túl volt néhány nyugat-európai ( Németország, Franciaország, Hollandia) folkfesztiválon való fellépésen, így a minta már ismert volt.
Sándor bácsi Budavár díszpolgára volt, kedves, személyes hangvételű kiállítással emlékezett meg róla a Budavári Önkormányzat tavaly, élete utolsó évtizedeinek lakóhelye közelében. Ezen kiállítás anyagából látható egy vándorkiállítás a 40. Kaláka Fesztivál alkalmából az Egri Bródy Sándor Könyvtárban. Megnyitja dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere és a Kaláka. Kányádi Sándor és a Kaláka Hogy a"külváros" is részesüljön a koncertekből a Felsővárosban "fesztivál ízelítőt" rendeznek csütörtök délután az EKMK munkatársai, ahol a Kaláka is fellép. Jankovics Marcell kiállítása a Magyar népmesék rajzaiból. 100 ilyen rajzfilm készült a Kaláka muzsikájával. Jankovics Marcell video-üzenetben köszönti a látogatókat a megnyitón. A kiállítás a Templom Galériában kap otthont. Gyerekrajzversenyt hirdettünk a megyében található általános iskolák, illusztrációkat kértünk gyerekektől a Kaláka által énekelt versekhez. Egyéni és csoportos kategóriában lehetett pályázni. A csoportos pályázat fődíja, a Kaláka együttes ajándékkoncertje a pályázók iskolájában.
A Kaláka fesztivál Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiválja, amely 2010-ben ünnepelte a harmincadik születésnapját. 2012-től a fesztivált Egerben rendezik meg. "Mi ott folytatjuk, ahol tavaly abbahagytuk, de innentől kezdve Egerben" – írta az együttes a fesztivál honlapján. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szerk. : Horváth Bence, Lettner Krisztina, Takács M. József: A Kaláka (első) 40 éve. Cartaphilus, Budapest, 2010. ISBN 978-963-266-143-8 Kaláka fesztivál – Fesztiváltörténet További információk [ szerkesztés] MiNap online – Kaláka fesztivál harmincadszor Kaláka fesztivál – Az Első Egerben Kaláka fesztivál a Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Miskolc zenei élete
Kép forrása: Kaláka együttes 50 év – egy fél évszázad. Csak azok tudnak fennmaradni ennyi ideig, akik igazán időtálló és kimagasló teljesítmény tudnak nyújtani, akik márkaértéke az évek folyamán egyre erősebb lesz. A Kaláka Fesztivál szintén kerek évfordulóhoz érkezett, a Fesztivál 2019-ben ünnepli 40. évfordulóját, melyet az idén szintén jubiláló, 50. éves Kaláka zenekar hívott életre még 1980-ban. A Kaláka Fesztivál egy hamisítatlan összművészeti fesztivál, mely a gazdag zenei kínálat mellett színházi programokkal, versszínházzal, gyerekelőadásokkal, képzőművészeti kiállításokkal, népművészeti vásárral gazdagítja a látogatók élménytárát. A fesztivál valamennyi eseménye középpontjában a folkzene/világzene és az irodalom áll, de más műfajok képviselői is helyet kapnak a programban. Az idei fesztiválról: 40. Kaláka fesztivál hagyományos nyitóelőadását, a Verskoncertet idén újra Bélapátfalván, a csodaszép Ciszterci Apátság épületében tartjuk. Máté Gábor és a Kaláka Kosztolányi estjét hallgathatják meg az érdeklődők.
A nyitóelőadás Máté Gábor és a Kaláka közös verskoncertje lesz június 27-én este Bélapátfalván, a helyi ciszterci apátságban. Ezt megelőzően Kányádi Sándor életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílik Egerben, a Bródy Sándor könyvtárban. A fesztivál ünnepélyes megnyitóját másnap kora délután, az egri Érsekkertben tartják, míg a helyi Templom Galériában péntek délelőtt nyílik meg a Magyar népmesék sorozat rajzaiból válogatott Jankovics Marcell-tárlat. Ugyancsak kiemelt eseménye lesz a rendezvénynek a faültetés Böjte Csaba ferences szerzetessel és a Zsoltárok égen-földön című templomi koncert Lackfi János közreműködésével - jegyezte meg. A gyermekeknek szóló programok idén is külön blokkot alkotnak a fesztiválon belül június utolsó hétvégéjén, amikor koncertek, meseelőadások, vásári mulatságok, játszóházak szórakoztatják a kicsiket - közölte a Kaláka együttes másik alapítója, Gryllus Vilmos, hozzátéve, hogy ugyancsak a fiatalabb korosztályhoz kötődő esemény lesz a fesztivál második napján a Kaláka 50 gyermekrajzpályázat díjátadója és a legjobb alkotásokat bemutató kiállítás megnyitója az Egri Kulturális és Művészeti Központban.
a tradicionális ír-, skót népzenét játszó szintén kerek évfordulót ünneplő 30 éves M. É. Z együttes is színesíti az európai népek zenének kínálatát. Ők és a görög együttes (Palio Buzuki) egy-egy tánccsoporttal kiegészülve, táncot is tanítanak majd a közönségnek. Az 50 éves Kaláka generációkat kapcsol össze. Fesztiválunk látogatói között éppen úgy ott vannak a nagyszülők, akik ugyanazokat a dalokat hallgatták, mint most unokáik. Az idei, évfordulós fesztivál nem csupán gyerekprogramokat kínál, hanem a rendezvény ideje alatt 2 napon keresztül úgynevezett Kaláka Gyerekfesztivál t tartunk. A szombat és vasárnap délelőtt a gyerekeké lesz: koncertek, meseelőadások, vásári mulatságok, játszóházak szórakoztatják őket reggeltől a délutáni fesztiválprogramokig.
Tegnap itt az Urbanistán is bemutattuk a Petőfi Csarnok bontása kapcsán az épület és a helyszín történetét, egyúttal az Új Nemzeti Galéria tervét is, amit a helyére építenek majd. A bejáráson elhangzott adatokkal kapcsolatban azonban most egy fontos részletre hívta fel a figyelmet Bardóczi Sándor tájépítész a Facebook-oldalán. Azt ugyan a Városliget Zrt. sem állítja, hogy az új épület kisebb lesz, mint a bontásra váró Pecsa, de azt ígérik, kevesebb területet foglal majd el a Ligetből. Számításuk szerint a Petőfi Csarnok a szabadtéri színpaddal együtt 11 700 négyzetméteren terül el, míg az Új Nemzeti Galéria csak 9 ezren fog. Nos erre írta a tájépítész, hogy szerinte ismét trükközéssel állunk szemben: [Olyan, ] mintha lenne nekem egy kis 55 m2-es disznóólam, de tartozna hozzá egy fedetlen lebetonozott kifutó, meg egy ganédomb, és így az már 110 m2-t foglalna el a kertemből. Erre hivatkozva pedig azt próbálnám beadni egy építéshatóságnak (no meg a szomszédoknak), hogy a helyébe épített négy szint magas, 90 m2 alapterületű, alápincézett társasház valójában kisebb, mint az elbontott disznóól volt a kifutóval és a ganékupaccal.
Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével. A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve: közel hozni az építészetet az emberekhez, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra. Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba. "Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel" – fogalmazott az olasz építész. Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisban különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.
Mivel – az előzetes elképzelésekkel ellentétben - a Ludwig Múzeum nem költözik az intézmény falai közé, így az épület kisebb lesz a tervezettnél: legmagasabb pontján sem haladja meg a 25 méteres magasságot, és körülbelül 20 százalékkal csökken az alapterülete is. A szerződést kézjegyével ellátta Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa a SANAA igazgatói, Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója illetve a SANAA magyar, konzorciumi partnereiként a Bánáti + Hartvig Kft. ügyvezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos. A megállapodás aláírásával elindul az új múzeumépület részletes tervezési folyamata, ezt követően 2017-ben megkezdődnek az építkezések. A lebontandó Petőfi Csarnok helyén várhatóan 2019-re épül fel a modern, a XXI. századi elvárásoknak minden szempontból megfelelő Új Nemzeti Galéria. Háttér A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria épületére.
A Városliget Zrt. az elmúlt év októberében írt ki előminősítéses, kétfordulós, nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot () az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületének tervezésre.
Olyan előfordul, hogy a Mari néni budiját felújító Józsi bácsi nem foglalkozik az azbesztmentesítéssel, más kérdés, ha ez Budapest közepén, a Városgligetben történik meg. Több négyzetméteren terül el a veszélyes hulladék, konkrét időpont nincs az elszállításról.
A PeCsa alapterülete 5500 m², magassága 12 m. A történelmi közpark Nagyrétjének helyére építendő Galéria nettó alapterülete 9000 m ², párkánymagassága 25 m lesz, alatta pedig több szintben alápincézett. A 2, 5-szer nagyobb épületről szemrebbenés nélkül állítják, hogy kisebb lesz az elődjénél, mert gyorsan beleszámolták a nyitott bolhapiac és az összes környező burkolat alapterületét is, így kaptak 5500 m² helyett 11000-et. Habár a Galéria körül is lesz burkolt tér, nem is kevés, azt valahogy már nem számolták hozzá a 9000 m²-hez. Az már valahogy zöldfelület. A végén ő is kitér arra, amit én is félve nézegettem, hogy gyanúsan kezd egyszerűsödni az épület, és félő, hogy csak a túlzott méret marad meg, miközben elveszítheti izgalmas vonásait: "a Sanaa által tervezett épület ma már egyáltalán nem hasonlít ahhoz a pályázati blöffhöz, amellyel megnyerték a pályázatot. Eltűnt a pagoda, bedobozolódtak a légies üveghomlokzatok. Kevesebb blöff, kevesebb költészet, több brutalitás, továbbra is elhallgatott tömegarányok köszönnek vissza az egyetlen közreadott új látványtervről. "
Akkoriban éppen a Bécs-Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os Millenniumi kiállítás. A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a Millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egy egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz – emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól. Graham Bell emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás. "Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válunk a történetnek" – mondta a brit szakember. A Liget Budapest projekt erről is szól, ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel, hiszen itt a részek egyensúlyban vannak és kiegészítik egymást – közölte Graham Bell, hozzáfűzve: a szépség és a fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.