Vége a jó kis téli szünetnek, és már is nyakunkon a félévzárás. Nekem olyan érzés, mintha minden évben előbbre kerülne egy kicsivel. Még fel sem ocsúdnak a gyerekek, máris rájuk zúdítjuk a félévi és témazáró felméréseket. Bár tudom én is, hogy ki hogy dolgozott egész félévben, de egy záró, összesítő dokumentum- nak lenni kell. Erre pedig ajánlatos egy kicsit otthon rágyakorolni. Matekot, írást egyszerű. De szövegértést hogyan célszerű? A szövegértés fejlesztése: 1. osztály A szövegértést rögtön a kezdetektől, a betű tanulás elejétől elkezdjük. Szövegértés Fejlesztése 6 Osztály – Neonatolog. Amikor megtanulunk annyi betűt, hogy abból értelmes szót tudunk összerakni máris elkezdjük. Többféleképpen is lehet. Leírjuk a szót szépen akár nyomtatott, akár írott alakban egy cédulára, és azt mondjuk mesélj róla. Nem szabad kimondani a szót, csak olvassa el és mondjon róla valamit. Ilyen mondatokat várhatunk: - Sok víz van benne. - Halak úszkálnak benne. - Lehet benne fürödni. Stb. Ez a beszédkészséget is fejleszti. Ez akkor is nagyon hasznos, ha több gyerek van, mert ha valaki nem tudja rögtön elolvasni, a másik pedig már mondott róla valamit, arra fogja ösztönözni, hogy mielőbb elolvassa és ő is mondhasson valamit.
Nézzük meg például ezt a fizika feladatot: "Az egyenletesen mozgó gépkocsi fordul, miközben félkört ír le. Készítsünk ábrát, azon tüntessük fel, mekkora utat tesz meg a kocsi, és mennyi az elmozdulása a fordulat egész időtartama, illetve az egyharmada alatt! " Ugye, itt is bőven akad mit értelmezni? És még sorolhatnánk: szépirodalmi verselemzés, történelmi forrásfeldolgozás, kémiai kísérlet végrehajtása, biológiai ábraértelmezés, földrajzi grafikon készítése és így tovább. A szövegértés mindezekben jelen van. Ha múltbeli rossz emlékek kísértenek minket az iskolai matekórákról, valószínűleg szülőként is gyakori élményünk egy enyhe szorongás (esetleg pánikroham), ha a gyermekünk segítséget kér a házi feladatok megoldásában. Azonban, ha nem is feltétlenül tudjuk elmagyarázni neki az egyenletek felállításának rejtelmeit, sokat segíthetünk már azzal is, ha a szövegértési készségét fejlesztjük. Ugyanez természetesen más tantárgyak esetében is igaz. Milyen módszerek segíthetnek a szövegértés fejlesztésében?
Később ugyanezt egyre hosszabb, nehezebb szavakkal, szókapcsolatokkal. Másik kedvelt játék a gyerekek körében a "Titkos üzenet". Itt szintén leírunk egy nagyobb lapra egy szót, amit nem szabad hangosan kimondani, / azért titkos/, hanem le kell rajzolni. - Pl. tó, tű, út, te-tő, tál, al-ma, ma-lom, stb. - Később: al-ma-lé, hó-em-ber, táb-la, stb. - Szókapcsolatok: cit-ro-mos te-a, li-la tál, há-rom ba-nán stb. a tanult betűkből. - Mondatok: A ház mel-lett a-u-tó áll. Az út ha-vas. A ház-te-tőn ve-réb ül. stb - Szöveg: A ház mel-lett bar-na ke-rí-tés van. Az út mel-lett hó-em-ber áll. To-mi és Ré-ka né-zi. - Másik: A bar-na tá-lon há-rom al-ma és ket-tő kör-te van. A-lat-ta li-la te-rí-tő. Mel-let-te kék vá-za. Lényeges, hogy szótagolva írjuk le, vagy gépeljük be, mert a gyerekek nagy rész szótagolva tanul, és ezt szokta meg. Kijelölünk egy rövid szöveget, akár olvasókönyvből is, és kérdéseket teszünk fel belőle. Húzza alá a megfelelő szót. 2-3-4. osztály: Az adott életkor, és olvasási szintnek megfelelő szöveg választása szerint.
5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. § alkalmazása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idő számításának részletes szabályait pedig a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. Szolgalati ido szamitasa | Greenlight Pályázati jelentkez. ) kormányrendelet 56–57. §-ai tartalmazzák. Szakértőnk felhívta olvasónk figyelmét, hogy a nyugdíj megállapítása szempontjából különválik a nyugdíjjogosultság megállapítása, valamint a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vehető szolgálati idő tartama.
A szabályozás szerint a nyugdíjjogosultság megállapítása során a biztosítási idő teljes időtartamát figyelembe kell venni, az arányosítást kizárólag a nyugdíj összegének megállapításakor kell alkalmazni. Az arányos szolgálati idő számítását minden esetben a nyugdíjbiztosítási szervek végzik, mely számítási módszert szakértőnk az alábbiakban mutatta be: Ha például valakit 2015. február 1-jétől részmunkaidőben foglalkoztatnak és az e biztosítási jogviszonyából elért kereset 2015-ben 335 500 ezer forint (30 500x11) lesz, ezért mivel a keresete kevesebb az adott időszakra figyelembe vehető minimálbér összegénél (105 000 x 11 = 1 155 000 forint), 2015 évre arányos szolgálati időt kell számolni. 2015. február 1-jétől 2015. december 31-éig a saját jogú nyugellátásra való jogosultság szempontjából 334 nap szolgálati időt szerez a jogosult, ugyanakkor a majdani nyugellátása összegének megállapításakor, az átlagkeresetnek a szolgálati idő függvényében megállapításra kerülő mértéke szempontjából, 2015 évre viszont, a minimálbér arányában kiszámolt idő kerül majd figyelembe vételre szolgálati időként.
Kezdjük a nyugdíjjogosultságra vonatkozó kérdéssel, amelyre egyértelműen pozitív válasz adható, ugyanis ezt semmilyen formában sem érinti, ha valaki részmunkaidőben vagy a minimálbérnél alacsonyabb járulékalappal áll biztosítási jogviszonyban. Egy nap biztosításban töltött idő = 1 nap szolgálati idővel, illetve 1 nap jogosultsági idővel. Ha emiatt nem is érkezik később a nyugdíjazás ideje, a havi összege bizonyosan kevesebb lesz. A nyugellátás összege két tényezőtől függ: a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől és a szolgálati idő hosszától, amely alapján – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( Tny. ) mellékletében foglaltaknak megfelelően – meghatározásra kerül, hogy a megállapított havi átlagkereset hány százalékát teszi ki a nyugellátás összege. Könnyű belátni, hogy amennyiben a járulékalapot képező jövedelem összege csökken, illetve az ellátási alap alacsony, akkor ez hosszabb távon az átlag összegére is negatív hatással jár. Ráadásul, ha a munkaviszonyban álló dolgozó, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló biztosított havi járulékalapja nem éri el a minimálbér összegét – ide nem értve a a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi.