Magyarország története 1918–1920 Magyarország a két világháború között nagyon sok mindent megélt. 1918 őszére egyértelművé vált az Osztrák–Magyar Monarchia háborús veresége és egyben a felbomlása is. 1918 októberének végén az általános elégedetlenség forradalmat robbantott ki Budapesten. Ez volt az őszirózsás forradalom. A felkelők a demokratikus reformokat hirdető Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelték, amit október 31-ére sikerült kikényszeríteniük. Az új kormány a háború befejezését, független Magyarországot, demokratikus szabadságjogokat és földosztást ígért. Magyarország a két világháború között témazáró. Mindezt azonban képtelenség volt teljesíteni. Az á ltalános választójogot és a politikai szabadságjogokat törvénybe iktatták, de a gazdasági reformok késtek. Közben pedig benyomultak az ország területére az antantcsapatok. A kormánytól egyre többen elfordultak, ugyanakkor a Kun Béla által megalapított K ommunisták Magyarországi Pártja a munkásság hatalomátvételét és a problémák gyors megoldását ígérte. A KMP népszerűsége megnőtt.
A januárban Párizsba küldött békedelegáció nem tudott változtatni a korábban meghatározott békefeltételeken. Történelmi, gazdasági, etnikai érveit félresöpörték, a békeszerződés a győztes nagyhatalmak, illetve román, délszláv és cseh s zövetségeseiknek érdekeit tükrözte. Magyarország területe 282 ezer km 2 -ről 93 ezerre, lakossága 18, 2 millióról 7, 9-re csökkent. Területéből és lakosságából Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részesült, sőt még a vesztes Ausztria is megkapta Burgenlandot. A magyarság 30%-a, kb. 3, 3 millió ember idegen fennhatóság alá került. A békeszerződés katonai rendelkezései a magyar hadsereg létszámát 35 ezer főben maximalizálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget. Magyarország külpolitikája a két világháború között by Péter Tóth. Páncélosokat, hadihajókat, harci repülőgépeket az ország nem gyárthatott, nem vásárolhatott. A jóvátétel pontos összegét nem határozta meg, ennek teljesítését 1921-től 30 évig írták elő. Még 4925 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
1939. szeptember 1-jén kitört a második világháború, és ez új kihívást jelentett Teleki Pál miniszterelnök és Magyarország számára. Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. Püski Levente: Magyarország története 18. A Horthy-korszak 1920-1941, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.
A lázadókkal szemben azonban keményen fellépett a Vörös Őrség. A társadalmat pedig folyamatos megfélemlítéssel tartották sakkban a "vörösterror" félkatonai egységei. A Vix-jegyzék visszautasítása után az ország súlyos helyzetbe került: megindult a román és csehszlovák csapatok támadása. A Forradalmi Kormányzótanács megszervezte a Vörös Hadsereget, amely Stromfeld Aurél és Landler Jenő vezetésével a Felvidék jelentős részéről kiszorította a cseheket. Magyarország a két világháború között - Kvíz. A katonai sikerek hatására az antant egyezséget ajánlott: ha a magyar kormány visszarendeli a Felvidékről a csapatait, akkor az antant elrendeli a román haderő visszavonulását a Tiszántúlról. A kommunista vezetők elfogadták az ajánlatot, és visszarendelték a magyar haderőt. A Vörös Hadsereg ennek hatására felbomlott, és a Tanácsköztársaság teljesen elveszítette társadalmi támogatottságát. Súlyosbította a helyzetet, hogy a románok viszont nem voltak hajlandóak feladni a Tiszántúlt. A kormány egy sikertelen támadással próbálkozott a románokkal szemben, ez azonban pillanatok alatt összeomlott.
18 perc olvasás A romantikus lelkesedéssel üdvözölt első világháború addig elképzelhetetlen rettenete fenekestül forgatta fel a 19. század kiszámítható, íratlan törvényekkel teli világát, amely – Stefan Zweig szavaival – "a biztonság aranykora" volt, amikor "mindennek megvolt a maga meghatározott mértéke és súlya". Ez a határozott mérték jellemezte az öltözködést is, amelyet az illemhez hasonlóan elsősorban a családban elsajátítható, íratlan szabályok irányítottak. Magyarország a két világháború között revízió. Az első világháború után az ifjúság már nem volt hajlandó elfogadni a felnőttek előírásait, megpróbálta kivívni a szabadságát, ami részben sikerült is. 1925-ben Párizsban iparművészeti világkiállítás nyílt, amely az art deco diadala volt. Az új stílus a forma funkcionalizmusát előtérbe helyező Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet!
Borító tervezők: Engel Tevan István Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1984 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dabasi Nyomda ISBN: 9631526062 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 263 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 22. 00cm Kategória: Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Győr, 1989. május 20. ) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró.
(12 idézet) Babits Kiadó A vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: "A vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst várak a hegyaljánszabotázs vádjával előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk. "
90 éve született Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, országgyűlési képviselő (1980–1985). Sok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az ötvenes és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű íróvá vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) című regényével aratta. Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül. Két kisregény című könyvéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel, mely az 1982-es cannes-i fesztiválon Arany Pálma-jelölést kapott, a női főszereplő, Jadwiga Jankowska-Cieslak pedig a legjobb női alakításért vitte el a díjat. Kapcsolódó: Határáthágás (Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül) Felső videó: Galgóczi Erzsébet: Férfiak akiket nem szeretnek; 1974 Rendezte: Szőnyi G. Sándor Operatőr: Bornyi Gyula Szereplők: Avar István (Elöljáró a megyei vezetésben) Bánhidi László (Gyönk Mihály édesapja) Hacser Józsa (Gyönk M. titkárnője) Halász László (Gyönk M. földije) Horesnyi László (Huszár nyomozó) Inke László (Gráfi Tsz elnök) Patkós Irma (Gyönk Mihály édesanyja) Szabó Gyula (Gyönk Mihály, főelőadó) Szegedi Erika (Katalin, Gyönk Mihály felesége) Szilágyi Tibor (Tornóczki) Kapcsolódó bejegyzések
Az általad keresett termékből a Vaterán 4 db van! Ár: - A következő órában lejáró hirdetések Az elmúlt órában indult hirdetések 1 Forintos aukciók Csak TeszVesz piac termékek Csak TeszVesz shop termékek Csak új termékek Csak használt termékek Csak aukciók Csak fixáras termékek A termék külföldről érkezik: Személyes átvétellel Település Környék (km) 4 db termék Ár (Ft) Befejezés dátuma 700 Ft 1 520 - Készlet erejéig 525 Ft 1 345 - Készlet erejéig 470 Ft 1 269 - 2022-07-27 06:49:27 400 Ft 1 199 - 2022-08-02 08:50:22 Ajánlott aukciók Ajánlat betöltése. Kérjük, légy türelemmel... Jelmagyarázat Licitálható termék Azonnal megvehető Én ajánlatom Ingyenes szállítás Apróhirdetés Ingyen elvihető