Az utolsó nap reggelén szomorúan állapítottam meg, hogy 1. szünet nélkül esik az eső, 2. ez az utolsó nap. Még nem voltunk biztosak az aznapi programban, de azért abban elég sokan egyetértettünk, hogy Hallstattot jó lenne nem kihagyni. Végül megállapodtunk abban, hogy elindulunk Hallstatt felé, útközben pedig beugrunk Bad Ischl-be, ami szintén egy cuki kisváros, kivételesen nem tóval, hanem folyóval. Meg egy jóféle cukrászdával. BAD ISCHL Amíg itt voltunk, esett az eső, de így is nagyon bájosnak találtam ezt a várost, elhesszelgetnék itt pár napot nagyon szívesen. Gyorsan bemenekültünk a híres Zauner cukrászdába, már bánom, hogy nem fényképeztem le a kínálatot, mert rendkívül impozáns volt. Megszámlálhatatlan típusú sütemény, az persze nem esett le, hogy ISCHLert kéne enni, úgyhogy cukorsokkba vágtam magam egy párizsi csúccsal, de belekóstoltam egy fergetegesen finom epres krémesbe meg egy marhahúsos-gyöngyhagymás szendvicsbe. A császári korona éke: Bad Ischl | Ausztria | OTP Travel. Ahogy kijöttünk, picit tisztult az ég, úgyhogy diszkrét sétát tettünk a belvárosban, majd a cukorsokkot lefojtottuk egy sajtburgerrel.
A közvetlenül az Ischl folyó partján található sétányt főleg gesztenyefák szegélyezik, ezért Gödöllő is egy szelídgesztenye-facsemetével gazdagította a parkot. Bad Ischlt testvérvárosi kapcsolat fűzi össze Gödöllővel, aminek alapja a közös történelmi múlt. A Sissi-parkban Gödöllő mellett az osztrák település más testvérvárosai, a horvátországi Opatija - az egykori Abbázia - és Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó is helyet kaptak. MÚZEUMOK BAD ISCHL-BEN Museum Fahrzeug Közlekedési múzeum Bad Ischl-ben. Kerékpártól repülőig számtalan közlekedési eszközt láthatunk a múzeumban. Salzkammergut útinapló III. - Bad Ischl és Hallstatt - Travel Journal. A nagy raktárépületben létrehozott múzeumban egyedülálló érdekességek várják a látogatókat: Goggo-mobil, a világon a legkisebb sportkocsi, az egyik első Harley Davidson motor, háborús autóveteránok, traktor, diesel-segédmotorral felszerelt bicikli. Lehár-villa Lehár Ferenc 1912-től a nyári hónapokat szívesen töltötte Bad Ischlben található villájában. A Lehár villa értékes festményekkel, bútorokkal és emléktárgyakkal teli helyiségeit a lehetőségekhez mérten változatlanul hagyták, így azok ma is úgy fogadják a látogatókat, ahogyan a művész egykor berendezte.
Jobbkor nem is jöhettünk volna, a felhők még izgalmasabbá tették a látványt. Nekem ez a környék nem igazán egy nyári célpont, nézzétek mennyire jól áll neki a borult ég meg a hűvös levegő! A házikók pedig olyan melegséget árasztanak, hogy már el is képzeltem magam, amint egy késő őszi délutánon az utcákon kóborlok, és a lámpafénytől világító ablakokat nézegetem. Tényleg muszáj lesz visszajönni ide valamikor, akár Hallstattba, akár a környékre. Rengeteg a hegy meg a tó, millió helyre fel lehet mászni/libegőzni/siklózni, a látvánnyal meg nem lehet betelni. Mindenhol isteni ételeket ettünk és csupa kedves emberrel találkoztunk, hiába gondolkoztam, semmi negatívumot nem tudok felhozni Felső-Ausztria ellen. Bad Ischl 10 legjobb hotele Ausztriában (már RUB 4 559-ért). Nagyon sajnáltam, hogy haza kell menni. Mindenki éhes volt már, úgyhogy hazafelé ráböktünk egy étteremre, és mint kiderült, sikerült belenyúlni a jóba, Obertraun, a Hallstattal szembeni város mellett találtunk rá erre a helyre. A rókagombaleves mennyei. Szeretem az ilyen erőlködésmentesen szép helyeket.
A kisbagoly elengedéséért Fekete Istvánt apja megjutalmazta egy ötkoronással. "- Ezt a jelenetet sokáig őrizgettem a gondolataim között " – írja. "… mintha gyereksírásra ébredtem volna fel [ …] a kisbagoly sírt, hívogató, segélykérő, halk nyöszörgéssel a nyitott ablakban abban a rozsdás kalickában [ …] Nem! – A kisbagolynak nem szabad meghalni! [ …] az erdő alá értem [ …] itt már lassítottam eszeveszett rohanásomat [ …] a csonka, öreg fától tíz-tizenöt lépésre kieresztettem a kisbaglyot. [ …] egy nagy fa tövének vetette a hátát, fújt és nagyon ellenségesen nézett rám. [ …] a kisbaglyot elhagyva majdnem szaladtam tíz lépést, ahol már sűrű bokrok voltak, ahonnét elbújva talán látom az eseményeket. Az eső – hála isten! sóhajtottam – elállt, de jött az erdőőr, mégpedig kutyával. Most aztán már nem is tudtam, melyik szenthez folyamodjak védelemért, részint magam, részint pedig a kisbaglyom számára. [ …] S ekkor újra az a furcsa hang, s ekkor megláttam a kisbaglyot, amint a vastag avarban totyogott pár lépést a csonka, vastag fa felé, de aztán megállt és megint megszólalt azon a különös sziszegő hangon, amivel a ragadozó madarak kisfiai – majdnem egyformán – enni kérnek.
Fekete István izgalmas történelmi regénye most jelenik meg először a Móra Kiadó gondozásában. 2. 290 Ft 1. 946 Ft Az író igen népszerű állatmeséje a kis róka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre. Fekete István 1939-ben megjelent nagysikerű regénye, a Zsellérek a Horthy-korszak első évtizedének történelmi kulisszái között játszódik, a magyar vidék, a magyar parasztság aktuális gondjait-bajait taglalja, és arra megoldásokat is javasol. 2. 549 Ft
Fekete István: Tíz szál gyertya (Móra Könyvkiadó, 2006) - Grafikus Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 182 oldal Sorozatcím: Fekete István művei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-118-175-8 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Fülszöveg "A bolt közepe táján, a polc elérhető helyén (... ) voltak a gyertyacsomagok. Kis helyet foglaltak el ugyan, de nélkülözni őket mégsem lehetett. Igaz, hogy fényük elveszett a villanyfény mellett, kormoztak, és lecsepegtek az asztalra, de fényük élő láng volt, s az embereknek akarva, nem akarva, nagy örömben és nagy bánatban eszükbe jutottak... S a gyertyák elindultak erre-arra, örömre, sírásra, bánatra, vígságra" - indítja Fekete István elbeszéléskötetét. Tíz szál gyertya gyullad fel, mindegyik történetben egy, amely egy-egy sorsfordulót világít meg szereplői életében. A novellafüzért keretbe fogja Tóbiás János élete, aki keresztelőkor egy fedeles ezüstórát kap keresztapjától, s amikor utoljára felkattintja a fedelet, már kihunyóban van az utolsó gyertya is.
Megközelíthetőség: A Szépjuhászné megállótól a piros kereszt, majd sárga kereszt jelzéseket követve érhető el a Vadaspark bejárata (3-4 km gyaloglás) A Széll Kálmán térről buszokkal: a Szanatórium utcánál leszállva 20 perc gyaloglás erdei úton Autóval: GPS: 47. 521923 / 18. 935854 Megismered az állatokat? Hallgasd meg a hangjukat! Segítségként odaírtuk a neveket, amit Fekete István adott nekik! Vajon milyen életközösséghez tartoznak? Megoldások
Kevés olyan sikeres magyar író van, mint a 120 éve született Fekete István, aki már 50 éve nem írja a természetről és az állatvilágról szóló regényeit. A Pilisi Parkerdő, amely a főváros közelsége miatt is a legnagyobb látogatottságnak örvend, az író születésének évfordulója alkalmából az év végén egy tanösvényt hozott létre, amelyen öt táblán keresztül ismerhetjük meg Fekete István életét és műveit. A Tüskevár és a Téli berek című könyvei, valamint népszerű állatregényei – Bogáncs, Kele, Vuk – alapműveknek tekinthetők minden természetkedvelő számára, de nem csak ifjúsági könyveket írt. A felnőtteknek szánt művei legalább ilyen jelentősek. Tekintélyes életművében regényei mellett elbeszélések, novellák, versek, forgatókönyvek és oktatófilmek is szerepelnek. A tanösvény létrejöttét az ötletgazda Pilisi Parkerdő mellett még az Agrárminisztérium és az Örökerdő Alapítvány is megtámogatta. Úgy gondolom, hogy az összefogás és az író műveinek szeretete miatt lett olyan sikeres ez az útvonal, amely nemcsak erdei feltöltődést, hanem az ismeretek gyarapítását is szolgálja.
Beteg volt a szárnyam és meggyógyította. – Csodálatos! Az. De most megérkezett az én népem, vele minden, amit elvesztettem. Az ember látott és tudja, hogy az ő törvényéből már kirepültem. " (Kele, 1955) Lutra " Lutra tulajdonképpen soha nem aludt. S ha aludt is, ez az álom éberebb volt, mint a rókáé, a nyesté vagy a hiúzé, akik pedig híresek szemükről, fülükről, orrukról, de együtt a három: a látás, hallás és szaglás egyiknél se volt olyan tökéletes, mint a vidránál. És Lutra vidra volt, a legnagyobb és legpompásabb vidrahím, amely valaha úszólábas nyomait a parti iszapban hagyta. Lutra nem volt víziállat, de jobban úszott, mint a leggyorsabb hal, jobban látott a vízben, mint a búvármadarak, és jobban hallott minden vízben élő állatnál, amelyeknek nincs is fülük, s a hangokat egész testükkel érzik a víz láthatatlan rezdülésein keresztül. " (Lutra, 1955) Fotó: Borbély Tamás Az író gyermekkorában valóban megtörtént a " Hú" -ban (Hú, 1966) felidézett bagolylopás, de a valóságban máshogy fejeződik be a történet, mint a regényben, ahol a bagoly az emberek között nőtt fel.