Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvénykönyve jogharmonizációs célú és a parlament előtt lévő módosítási javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyomatékot adni nemtetszésüknek - hozták nyilvánosságra az érdekképviseletek a napokban. A szakszervezeti érvelés szerint a visszavonás megoldható, mert a kilenc uniós munkajogi irányelv közül egyedül a munkaidő-szervezésre vonatkozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. Egy további egyéves egyeztetés során viszont van esély a megállapodásra. A munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusok kihagyása nem hiúsítja meg az unió felé vállalt kötelezettségek teljesítését sem - hangsúlyozzák a szakszervezetek. A kilenc irányelv közül háromnál elegendő a csatlakozásig végrehajtani a jogharmonizációt. A munkaidő szervezésére vonatkozó irányelv ezek közé tartozik. A kérdés feltehetően a jövő héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését.
A Munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a VKF - Liganet Érdekegyeztetés VKF A 2016. január 27-i Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottságának ülésén elhangzottak alapján, Cseresnyés Péter államtitkár úr javaslatának megfelelően, 2016. február 5-én, pénteken a VKF egyeztetést tart a Munka törvénykönyvének módosítása tárgyában. A VKF legutóbbi, idei első ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak a partnerek. A szakszervezetek továbbra is azt szeretnék elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét 2016-ra, továbbá hogy több ponton változzon a Munka törvénykönyve és a sztrájktörvény, valamint lépjen életbe egy korhatár előtti ellátási rendszer a különösen nagy fizikai vagy pszichés terhelés mellett dolgozók számára. Sütiket használunk annak érdekében, hogy weboldalunkon a lehető legjobb élményt nyújtsa. Tudj meg többet
A Munka törvénykönyve módosításáról 2015. január 1-ei hatállyal néhány ponton módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezései, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze: Az eddigi szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig volt köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felére módosítani, amely rendelkezés 2015. január 1. napjától a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a jelen pont alkalmazásában a törvény új fogalomként használja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót, ezért a fogalmak között pontosan rögzítésre került, hogy kit kell ilyen munkavállalónak tekinteni. Ennek megfelelően három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel i. családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy ii.
Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul. Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz.
Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul. Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz. Szabadság kiadása: munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.
A munkaadói érdekképviseletek kezdetben eleve elutasították az éves korlát fenntartását. Érvelésük szerint a jogharmonizáció révén bevezetett változtatások, így a napi és a heti munkaidő túlórával együtt számított 12, illetve 48 órában történő maximálása elegendő korlátot jelent az elrendelhető túlóra mértékére is. A további egyeztetésen viszont már elfogadták volna egy általános 300 órás éves korlát bevezetését, ha ezt a kollektív szerződésekkel 400 órára lehet emelni. A szakszervezetek más alkutémákkal összefüggésben belementek volna a 200-300 órás éves korlátba. Végül a kormány által a parlament elé terjesztett javaslatban a 300-400 órás éves korlát szerepel. (MTI)
(MTI) Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
ker., Ady Endre út 51 (70) 3124667 őrző-védő szolgálat, biztonságtechnika, vagyonvédelem, takarítás, személy- és vagyonvédelem, örző védő, személy, szolgálat, vagyonvédelmi berendezés, személyes vagyonvédelem Budapest XIX. ker. 1185 Budapest XVIII. ker., Ferihegy 2. (20) 4670104 őrző-védő szolgálat, biztonságtechnika, vagyonvédelem, telephelyőrzés, objektumőrzés, őrzés, élő erős őrzés, őrző védő szolgálat, erős, élő Budapest XVIII. Őrző-védő cégek - hírek, cikkek az Indexen. ker., Petneházy Köz 2 (1) 2380719 őrző-védő szolgálat, biztonságtechnika, vagyonvédelem, oktatás, gyengeáramú rendszer, rendszertervezés, elkészítés, beléptető, felülvizsgálat, rendszerintegráció, tűzjelző, behatolásjelző. integrált rendszer, tervezés és kivitelezés, javítás, gyengeáram 1211 Budapest XXI. ker., Sügér utca 2. (1) 4253753, (30) 9220693 őrző-védő szolgálat, vagyonvédelem, takarítás, magánnyomozás, telephelyőrzés, őrzés, kutyás őrzés, védelem, őrzés-védelem, irodaház őrzés, logisztikai és raktár bázis örzés, * küldemények átvétele, recepciós és portaszolgálat, * speciális műszaki berendezések ellenőrzése, vizsgázott munkatársakkal (70) 3113915, (70) 3681690 őrző-védő szolgálat, személy- és vagyonvédelem, telephelyőrzés, élőerős őrzés, rendezvénybiztosítás, kintlévőség-kezelés, telephely biztosítása, munkaerőkölcsönzés, építkezésőrzés 1171 Budapest XVII.
chevron_right őrző-védő cégek cimke (8 találat) Villamosmegállóban kapták el a csalás miatt körözött férfit Cikk Milliárdos kárt okozott a költségvetésnek az a másfélezer biztonsági őrt és takarítót foglalkoztató cégláncolat, amit két budapesti férfi irányított. Egyiküket 2011 óta körözték csalás miatt, másikuk ellen vesztegetés miatt folyik eljárás a bíróságon. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) munkatársai a napokban ütöttek rajta az immár költségvetési csalással is gyanúsított bűnszövetségen, olvasható az adóhatóság honlapján. Személy- és vagyonvédelem: még mindig nagy a cégfluktuáció Évről-évre csökken a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon, ezzel szemben a szektor árbevétele folyamatosan nő – derül ki az Opten közleményéből. Százötvenmillió forint volt készpénzben az adócsalóknál Vagyonvédelemmel foglalkozó adócsaló céghálózatot vont ki az őrző-védő piacról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az országos akcióban összesen 800 millió forint értékű vagyontárgyat és készpénzt foglaltak a NAV munkatársai, a bűnszervezet irányítói és könyvelői letartóztatásban vannak.
A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát – bár részben bevallották – senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is kiállított. A főügyészség által irányított nyomozásban korábban már két összehangolt akció keretében a bűnszervezet 11 tagját tartóztatták le: a csoport irányítóit, az alattuk végrehajtói szinten levőket, a cégeket biztosító ügyvédet, más gyanúsítottak pedig szabadlábon védekeznek. Kedden hat, a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő, vagyonvédelemmel foglalkozó cég három vezetőjét vették őrizetbe. A hatóságok bizonyítékokat, több száz millió forintnyi készpénzt, ékszereket, gépkocsikat foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat zároltak. Az újabb cégek több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek 2017 és 2021 között.