Források [ szerkesztés] A Hollókő szócikkből való új szócikk képzése Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Az ünnepi öltözet legdrágább darabja a csizma volt: a leányok piros, az asszonyok fekete színűt viseltek. A szegényebb leányok gyakran évekre szolgálatba álltak, hogy csekélyke keresetükből megvásárolhassák az áhított darabokat. A XX. század elejétől a fűzött, tarka-barka gyöngyök, a kaláris, helyi szóhasználattal: "gláris" többsoros viselete is általánossá vált. Ezeket már nem otthon készítették, hanem üzletben vásárolták, mint a kelméket. Férfiaknak - Hagyományos férfi népviseletek | HUNbaby.hu - Kalocsai mintás ruhák és kiegészítők. A hollókői nők egykor rengeteg gyűrűt hordtak. Ez eltér a környék falvainak szokásaitól. Ennek népmesei alapja van:'Állítólag a török szultán kis unokájától, aki a vár kertjében kék szalaggal átkötött gyűrűjével játszott, elragadta az ékszerét a hollók királya. Ennek emlékére viseli a sok gyűrűt a hollókői asszonynép. (vö. A holló madár Hollókő jelképe. ) A női népviselet jellegzetes tartozékai [ szerkesztés] Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Az alig térdet takaró szedett (ráncolt), vászon alsószoknyákból hétköznap mindössze kettőt használtak, és az asszonyok fejét díszítő "menyecske" ( főkötő) is rojt nélküli változatban jelent meg.
MARJO 64. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52 MARJO 71. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 54, 56 MARJO 64. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54 MARJO 60. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 MARJO 64. 990 Ft Elérhető méretek: 48, 50, 52, 56 MARJO 60. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 STOCKERPOINT 64. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54 STOCKERPOINT 53. 990 Ft Elérhető méretek: 52 STOCKERPOINT 60. 990 Ft-tól Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 STOCKERPOINT 68. 990 Ft-tól Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 STOCKERPOINT 60. 990 Ft-tól Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 -42% STOCKERPOINT 39. 990 Ft 68. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54 Legjobb ár az elmúlt 30 napban*: 35. 991 Ft (+11%) STOCKERPOINT 64. 990 Ft-tól Elérhető méretek: 48, 50, 52, 54, 56 STOCKERPOINT 60. 990 Ft-tól Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 STOCKERPOINT 64. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54 -26% STOCKERPOINT 50. 990 Ft Elérhető méretek: 46, 48, 50, 52, 54, 56 Legjobb ár az elmúlt 30 napban*: 38.
A görög kultúra szimbóluma az Akropolisz, az athéni fellegvár. Ezen épületegyüttesen keresztül nézhetjük meg építőművészetük fő alkotóelemeit. Mivel a boltozatot nem ismerték, a hangsúly az oszlopokon ( sztoa: oszlopsor) volt. Három oszlopstílus létezett: a dór, a ion és a korinthoszi. Jellegzetes díszítő elem a timpanon, az oromzatra emelt háromszögű falrész. Az épületeket gazdagon díszítették domborművekkel, frízekkel, és szobrokkal. Ez utóbbi önálló művészeti ággá ( szobrászat) vált, leghíresebb alkotói: Pheidasz és Mürón. A testi tökéletességet és az erkölcsi értékeket akarták ábrázolni, harmonikus arányokkal, a minta a sportolók felépítése volt. A mozgást is ábrázolták, pl. a Diszkoszvető szobrán. A hellenizmus korában megjelenik az érzelmek, a szenvedélyesség és a humor ábrázolása is. E kor leghíresebb műve a Laokoón szoborcsoport. A görög kultúra emlékei az amphorák, amelyeken a geometrikus formáktól kezdve az erotikus jelenetekig sok mindent megjelenítettek. A vázafestészetben két korszakot szokás megkülönböztetni: a fekete - ill. vörös alakos kerámiákat.
Görög: Politeizmus: több istenhit A görög vallás a görögség elotti oslakók (termékenység, anyaistennok, tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyulésébol keletkezett. Kr. e. 1600 után került elotérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi. Olimposzi istenek. Ezek az istenek az Olümposz hegyén laktak. Boldogságban, pompában éltek, emberi hibáktól, gyarlóságoktól nem voltak mentesek ok sem, de halhatatlanok edetileg mind természeti erok és jelenségek megszemélyesítoi, késobb emberi tulajdonságok isteni hordozói. Fontos szerepe volt a görög vallásban Moirának ( Végzet), amely már születéskor megszabta minden ember sorsát. Az istenek is kénytelenek voltak alávetni magukat hatalmának. A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg: Homérosz, Hészio és Hérodotosz muveibol. Hésziodosz: Theogónia címu muve: az istenek és a világ születésének mítosza.
Az antik kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a reneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak vissza a művészek. A görögökről leginkább isteneik jutnak eszünkbe. Az ókori Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze. Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt jellemző. Úgy hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaiai (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje). Gaia önmagából hívta létre Uránosz (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uaránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű oriások) és a titánok és titaniszok. Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Pozseidón, (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra (házasság istennője). Zeusz lett minden görög isten legfőbbike, és Héra férje. A mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét különböző halandó és halhatatlan nőkkel.
(Az első feljegyzés i. e. 776-ból maradt. ) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: kezdetben csak futás, majd ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Nincsenek súlycsoportok, a küzdelmek győzelemig tartanak. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak. Kezdetben 1 napig tartott, később egy hétig, az első napon volt a megnyitó ünnepség, az áldozás az isteneknek, öt nap verseny, majd az ünnepséget lezáró kultuszesemények a 7. napon. A hellenizmus időszakára a görög istenek kiüresedtek, s a misztériumvallás vált népszerűvé. Az istenekben csalódó emberek számára a gondoktól való megszabadulást, a túlvilági hitet hirdette. A misztikus beavatási szertartások révén kerültek az istenség oltalma alá, s egyben megszabadultak az eddigi életük során elkövetett bűneiktől.
Minden vallási irányzat befogadásra talált, ezt nevezzük szinkretizmusnak. I. e. 27-ben építették a Pantheont, amelyben minden isten otthonra talált. A szertartásokon való részvétel az államhoz való tartozást fejezte ki, azokat az állami tisztségviselők végezték. Léteztek emellett papi testületek is, mint például a Vesta-szüzeké, akik a tüzet őrizték, vagy a különböző jósok (pl. béljósok). A főpapi tisztséget (pontifex maxumis) a császárkorban maga a császár töltötte be. A római vallás jelentősen hozzájárult civilizációjuk fejlődéséhez, a mindennapi élet részeként nagy hatást gyakorolt az emberek életére, szokásaira.